Potyók Tamás kiállítása Munkácson
Várak és erődtemplomok
A Kárpát-medence lélegzetelállítóan szép, monumentális várai és erődített templomai közül idáig 41-et festett meg Potyók Tamás debreceni, Holló László-díjas festőművész, köszönhetően a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) őt támogató ösztöndíjának. A képeket eddig összesen tíz helyen mutatták be Kárpát-medence-szerte, tizenegyedik helyszínként ezúttal eljutott Kárpátaljára is. November 7-én ünnepélyes keretek között nyílt meg kiállítása a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermében, ahol először láthatta a közönség a 41.-ként megfestett, Munkács várát ábrázoló festményt.
A kiállítássorozat védnökeként, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében Petneházy Attila, magyar–magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos elmondta: „Ez a kiállítás Potyók Tamás ötletének köszönhetően jött létre, aki elhatározta, hogy megfest ötven Kárpát-medencei várat és erődtemplomot. Kezdeményezése mellé állt az MMA, azóta folyamatosan festi a várakat. Két és fél évvel ezelőtt volt az első kiállítása Hegyközszentimrén, a Szent Imre-kápolnában. Akkor még talán tíz kép sem volt, s azóta újabb és újabb csodás történelmi helyszínek kerülnek vászonra. Most már, az itt, Munkácson bemutatott munkácsi várról készült festménnyel 41 az elkészült képek száma. A Munkácsy Mihály Magyar Házban húsz képet állítunk ki, mely két hétig tekinthető meg. Egyébként egészen lenyűgöző ez a helyszín, nagyszerű hangulatú kiállítóterem. Mindenkinek ajánlom ezt a kiállítást. Ha végignézzük ezeket a képeket, elindít bennünk valamit: kinek ez a vár a kedvesebb, kinek az, kinek melyikről vannak emlékei” – ajánlotta a valóban élményszámba menő tárlat megtekintését Petneházy Attila.
Potyók Tamás festőművész online volt jelen a kiállításmegnyitó ünnepségen, ahol köszönetet mondott azért, hogy műveit egy, a magyar történelem szempontjából olyan fontos helyszínen is bemutatják, mint Munkács városa.
Nagy Sándor, a KMKSZ Csongori Alapszervezetének elnöke a jelenlévők erődítés- és várépítés-történeti ismereteit igyekezett bővíteni a előadásával, kiemelve a Modus Hungaricus sajátos, a XV. és XVI. századra jellemző magyar földvárfajtát és erődépítési stílust, amely a kazettás földvár-technológia adaptációja az egyre erősebb hajítógépekkel és ágyúkkal szemben. Kiemelte, hogy a mai Kárpátalja területén épült várak, várkastélyok védelmi jellegüket végig megtartották, csak alárendelt szempontok lehettek az esztétikai, építészeti megfontolások.
Kopriva Attila festőművész, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagja a kiállítást értékelve kiemelte, hogy optimista, gazdag színvilágot képvisel minden mű, amelyek bizonyos statikus hatást sugallnak, ami jó, hisz a várak, erődítmények statikus jellegű épületek, azok pedig az erőt szimbolizálják, ugyanakkor szakrális, értékes történelmi emlékeink is egyben.
Potyók Tamás ma Debrecenben él és alkot, 1995-ben diplomázott a Budapesti Képzőművészeti Egyetemen, ahol Molnár Sándor volt mestere. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Munkáiban a megelőző korok ábrázolástechnikáit tiszteletben tartva, azok lényegi elemeit és tradicionális értékeit megőrizve csak oly mértékben tér el tőlük, amennyire a művészi közlendő megkívánja. Művészete egyszerre tud klasszikusan modern és időtálló lenni.
A kiállításmegnyitó hangulatát emelte Barta Ilona zongoraművész játéka. A rendezvényre sokan ellátogattak a Vérke-parti város magyar értelmiségi közösségének képviselői közül is.
Badó Zsolt
