Hadiállapot Mikulásra?

Miközben egymást érik az ellentmondó nyilatkozatok az orosz csapatösszevonásokról és egy nagyszabású Ukrajna elleni támadás lehetőségéről, a média újabb hírekkel állt elő. Ezek szerint Volodimir Zelenszkij Elnöki Hivatalában a hadiállapot bevezetését tervezik. A hírcsatornákon egész műsorokat szentelnek a témának, ugyanakkor Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára cáfol és tagad. Akkor mégis hányadán állunk a hadiállapottal? A segodnya.ua portál is erre a kérdésre kereste a választ összeállításában.

Az orosz invázióra várva

Oleh Ljasko, a róla elnevezett Radikális Párt vezére a NAS tévécsatorna hétvégi műsorában arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij akár december 1-jén bevezetheti a hadiállapotot két hónapra. Állítólag a döntés már megszületett, csak alá kell írni a vonatkozó rendeletet.

Olaj volt a tűzre, hogy mindenkiben tudatosult, Volodomir Zelenszkij szerdán, azaz lapunk megjelenésével egy időben mondja el a parlamentben hagyományos éves beszédét az ország helyzetéről. Kiváló alkalom ez arra, hogy az elnök szavain fellelkesült honatyák megszavazzák a hadiállapot bevezetését. Vagyis elméletileg megtörténhet, hogy amikor az olvasó e sorokat olvassa, már a hadiállapot napjait éljük. Valójában december 1. csupán egy dátum, Zelenszkij elnök a tél folyamán bármikor elszánhatja magát erre a radikális lépésre, hiszen a szakértők az újévi–karácsonyi szünet idejére, vagy tél végére – tavasz elejére jósolják az orosz inváziót.

Hogyan vezetik be a hadiállapotot?

Az Alkotmány értelmében a hadiállapot bevezetésére az RNBO tesz javaslatot az elnöknek. Miután az államfő kiadja a hadiállapot kihirdetéséről szóló rendeletet, azt három napon belül jóvá kell hagynia a Legfelső Tanácsnak.

A hadiállapot az országban vagy bizonyos régióiban bevezetett különleges jogi szabályozás. Bevezetésének lehetséges okai:

– egy másik állam fegyveres agressziója;

– a támadás veszélye;

– az Ukrajna függetlenségét és területi integritását fenyegető veszély.

Mint láthatjuk, a fogalmazás meglehetősen általános, vagyis nem igényel különösebb fejtörést a kormányzat részéről, hogy milyen indoklással vezessék be a hadiállapotot, ha egyébként megvan bennük az elhatározás.

Ugyanakkor hadiállapot idején tilos:

– módosítani Ukrajna Alkotmányát;

– elnökválasztást, parlamenti és helyhatósági választásokat tartani;

– országos és helyi népszavazást rendezni;

– sztrájkot, tömeggyűlést és egyéb tömegrendezvényt tartani.

Mire jó a hadiállapot?

Hadiállapot esetén bevezethető:

– a vállalkozások speciális működési rendje;

– kijárási tilalom (az utcán való tartózkodás tilalma bizonyos időszakokban);

– az emberek szabad mozgásának és a közlekedésnek a korlátozása;

– a be- és kilépés különleges rendszere az országhatárokon;

– magántulajdon kényszerű elidegenítése;

– az állami vállalatok tulajdonának felhasználása az ország szükségleteire.

Ezenkívül hadiállapot idején ellenőrizhetik a polgárok okmányait, a csomagjaikat, a gépkocsijaikat és az otthonaikat. Lefoglalhatják a lakosok járműveit, otthonaikban katonákat szállásolhatnak el.

Szükség van most a hadiállapotra?

Az elemzők véleménye megoszlik e tekintetben. Egyesek reálisnak tartják az orosz fenyegetést, szerintük az országnak készen kell állnia a támadásra, ami a legkönnyebben hadiállapot idején oldható meg. Mások felhívják a figyelmet, hogy bár a sajtó hemzseg az orosz háborús előkészületekről szóló hírektől, az Ukrán Fegyveres Erőknél nem tapasztalható különösebb készülődés. Például nem halmoznak fel üzemanyagot és élelmiszert, nem nőtt a hadsereg finanszírozása, s a tartalékosoknak a megszokottnál nagyobb arányú behívása sem kezdődött meg. Egyszóval, értelmetlen hadiállapotot hirdetni.

Kinek jó a hadiállapot?

A kormánypárti politikusokat leszámítva egyetértés mutatkozik abban, hogy a hadiállapotról keringő hírek inkább belpolitikai fogantatásúak. Vagyis az orosz támadás valószínűsége nem túl nagy, és ezzel persze a kormányzat is tisztában van.

„Zelenszkij tömegtüntetések kitörésétől tart, és hadiállapotot vezethet be, hogy megvédje magát az újabb Majdannal szemben. Sokan azzal gyanúsítják irodája vezetőjét, Andrij Jermakot, hogy összejátszott a Kremllel, Ukrajna komoly engedményeket tehet a Donbász kérdésében, egészen az ország föderalizálásáig. Éppen azért kell a hadiállapot, hogy a feldühödött nép ne vonuljon az utcákra” – fejtegette Oleh Zsdanov katonai szakértő a segodnya.ua összeállításában.

Ezzel a véleménnyel jobbára Vadim Karaszjov politológus is egyetért: „A hadiállapotnak nincs külpolitikai alapja. A hatóságoknak meg kell fékezniük a belső válságot és meg kell akadályozniuk a tömegtüntetéseket.”

Mint rámutat, a hadiállapot bevezetése megteremti az ellenőrzést a polgárok és a média felett.

„Az invázió elleni védekezés jelszavával megtiltják az embereknek, hogy az utcára vonuljanak, elhagyják az országot. Lezárják a határokat és a médiában katonai cenzúrát vezetnek be, sőt médiacsatornákat is lefoglalhatnak »a hadsereg szükségleteire«” – állítja Karaszjov.

Pogromokat jósolnak

A jobb fantáziával megáldottak máris hollywoodi világvégefilmekbe illő jeleneteket vizionálnak. Egyfelől a pánikba esett emberek fosztogatni kezdik az üzleteket, mindennaposakká válnak a pogromok. Másfelől a hadiállapot törvényei szerint a kormányzat rögtönítélő bíróságokat állíthat fel, amelyek akár halálos ítéleteket is kiszabhatnak a fosztogatókra. Innen már csak egy lépés a polgárháborús helyzet kialakulása.

Karaszjov szerint a hadiállapot bevezetése Oroszország támadásánál is kockázatosabb lehet az ország számára.

„A nép ugyanúgy fel lesz háborodva, mint a 2014-es »diktatórikus törvények« elfogadásakor. A politikai osztály sem fogja ezt elfogadni. A hatóságok rálépnek Janukovics gereblyéjére, és Zelenszkij megismételheti a sorsát (Janukovicsét – a szerk.)” – mondja Karaszjov.

Ha ősz, akkor hadiállapot?

Ukrajna modernkori történetében volt már rá példa, hogy felmerült a hadiállapot bevezetésének lehetősége.

Emlékezetes, hogy három évvel ezelőtt, 2018 novemberének végén Petro Porosenko akkor hivatalban lévő elnök kihirdette az országban a hadiállapotot azután, hogy orosz hadihajók tűz alá vettek és elfoglaltak néhány ukrán kishajót a Kercsi-szoros térségében. Porosenko lépését azzal indokolta, hogy nagyszabású orosz támadás veszélye fenyeget. Azonban amikor a Legfelső Tanács elé került, az elnöki rendelet jelentős módosításokon esett át: csupán egy hónapra vezették be a hadiállapotot és mindössze 10 megyében.

Porosenkónak a szemére vetették, hogy az elnökválasztás előtt nem sokkal szánta el magát a lépésre, bár az államfő környezetében váltig állították, hogy indokolt volt az intézkedés. Végső soron az államfő nem hogy szavazatokat nem nyert a lépéssel, hanem csökkent a népszerűsége.

Akkor hát mire számíthatunk?

A hadiállapot bevezetése tömeges tiltakozásokat, azaz ellentétes reakciót válthat ki az emberekből.

„Az ukránok már hozzászoktak a régi »Putyin támad« stílusú rémtörténetekhez, amikor az ukrán politikusok a külső fenyegetést használják fel arra, hogy eltereljék a figyelmet az ország belső problémáiról. Ha a hatóságok ilyen kemény intézkedésekhez folyamodnak, a társadalom nem kevésbé kemény válaszlépésekkel felelhet. Ez pedig nem más, mint a harmadik Majdan” – véli Karaszjov.             

(zzz)