Parlamenti választások: 2023 vagy 2024?

2021. december 3., 14:32 , 1086. szám

Ukrajna Legfelső Tanácsa 2022 elején ér megbízatása félidejéhez, csupán két éve és három hónapja termeli a jogszabályokat. Azt hihetnénk, a Nép Szolgája képviselői gondtalanul összpontosíthatnak a törvényalkotásra, hiszen még kis híján három évük van hátra a következő választásokig. Valójában, mutat rá összeállításában a vesti.ua, a kormánypárt és az ellenzék vezetőit már jó ideje foglalkoztatja a következő választások kérdése.

Mindenekelőtt azon törik a fejüket, mikor kellene megválasztani a következő parlamentet: az elnökválasztás előtt, vagy az elnökválasztást követően. Arról van szó, hogy miután a jelenlegi parlament előrehozott választások eredményeként láthatott munkához 2019 nyarán, az Alkotmány értelmében a következő választásokra 2023-ban, de akár 2024 őszén is sor kerülhet. Érthető, hogy az ellenzék mielőbb új választásokat szeretne, míg a kormánypártnak nem sietős. A végső szót ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságnak kellene kimondania.

2023 vagy 2024?

Az ellenzék már hetek óta azon háborog, hogy a kormányoldal az elnökválasztás után szeretné megtartani a parlamenti választásokat, vagyis 2024 őszén. Valójában senki, így ők sem tudják, hogy mi a teendő.

Az Alkotmány 76. cikkelye kimondja, hogy a választásokra a Legfelső Tanács megbízatása ötödik évének októberében, a hónap utolsó vasárnapján kell sort keríteni, azaz, esetünkben, még 2023-ban. Ugyanakkor a 77. cikkely értelmében a Legfelső Tanácsot öt évre választják meg. Miután pedig a legutóbbi választásokra 2019 nyarán került sor, a polgároknak legközelebb csak 2024-ben kellene az urnákhoz járulniuk. Az első esetben a parlament megbízatási ideje öt évnél lényegesen rövidebb ideig tartana, az utóbbiban viszont meghaladná az öt esztendőt, s jóval az elnökválasztás (2024 tavasza) után tartanák meg.

Alkotmány és politika

Bár 2019 májusa, az előző parlament feloszlatása óta minden érintett előtt ismert a probléma, a megoldás azóta is várat magára. Jaroszlav Zseleznyak, a Hang párt frakcióvezetője azon a véleményen van, hogy az Alkotmány félreérthetetlenül kimondja: 2023-ban kell megtartani a választásokat. Minden egyéb véleményt az Alkotmány kreatív értelmezésének tart, amit a „Szolgák” Volodimir Zelenszkij elnök érdekében használhatnak ki.

Bátran a 2023-as dátum hívei közé sorolhatjuk az Európai Szolidaritás, az Ellenzéki Platform – Az Életért és a Haza pártokat, valamint Dmitro Razumkov nemrég menesztett házelnök még létre sem hozott politikai képződményét is. A Nép Szolgája és a független képviselőkből álló két képviselői csoport, A Jövőért és a Bizalom viszont 2024-ig maradna a parlamentben. Igaz, a kormánypárt taktikai okokból óvatosan fogalmaz. Elismerik a probléma létezését, de egyelőre nem foglalnak állást, azt mondják, hogy az alaptörvényt az Alkotmánybíróság (AB) hivatott értelmezni, kijelölve egyben a következő választások időpontját.

A vesti.ua érdeklődésére Fegyir Veniszlavszkij, az elnök alkotmánybírósági megbízottja ugyanakkor közölte, az AB egyelőre nem kapott a parlamenti választásokkal kapcsolatos előterjesztést, vagyis a kérdés pillanatnyilag nem aktuális.

Ínséges időkre készülve

Sok múlik a várható választási eredményeken. A Rejting Szociológiai Csoport legutóbbi felmérése szerint a Nép Szolgája párt a szavazatok 17,3%-ára számíthatna, ami 100–120 mandátum megszerzéséhez lehet elég. Mások szerint ez a kormánypárt szereplésére vonatkozó előrejelzés alaptalanul optimista.

Katerina Odarcsenko kampányszakértő úgy véli, a Nép Szolgája nagyjából 7–10% körüli eredményre számíthat, akárcsak a többi olyan párt, amely már volt hatalmon. Következésképpen az elnök pártjának érdemes minél tovább a Legfelső Tanácsban maradnia, hiszen nem számíthatnak a 2019-es lakossági támogatottságra és annak következményeként a lehengerlő parlamenti többségre.

A szociológusok úgy tartják, hogy a „Szolgákon” kívül legalább további 5–7 pártnak van több-kevesebb esélye bejutni a parlamentbe, akikkel az előbbiek kénytelenek lesznek megállapodni, ha ismét kormányozni akarnak. Ez nem lesz egyszerű, tekintve, hogy az elmúlt két évben a Nép Szolgája többnyire „önerőből” erőltette át indítványait a parlamenten, vagy a képviselői csoportokba tömörült független honatyák segítségével. Más szóval, hiányzik a parlamenti együttműködés, a kompromisszumkeresés tapasztalata.

Majd Zelenszkij megsegít

A „Szolgák” körében azért is népszerű a 2024-es, a tavaszi elnökválasztás utáni megmérettetés gondolata, mert bizonyosak benne, hogy Volodimir Zelenszkij újabb öt évig elnök akar lenni – véli Dmitro Fiscsenko kampányszakértő. Szerinte egyszerűbb arra építeni egy sikeres kampányt, hogy már tudható, ki az új elnök. Meggyőződése ugyanakkor, hogy a Nép Szolgája sikere nem a választások időpontjától függ. Lényegesebb, hogy jelentkeznek-e a választásokig az új politikusi nemzedék projektjei, amilyenné esetleg Razumkov hipotetikus pártja válhat, másrészt vét-e a kormánypárt olyan politikai hibákat a hátralévő időben, amelyeket már lehetetlen kampányfogásokkal ellensúlyozni.

Ritkán kerül szóba, pedig fontos lehet, hogy amennyiben mégis 2023 őszén tartanák a törvényhozási választásokat, előfordulhat, hogy Zelenszkij hivatali ideje utolsó hónapjaira parlamenti támogatás nélkül marad. Ez megnehezítheti számára a kampányt, egyesek szerint a választási győzelmébe kerülhet.

Mit tesz az Alkotmánybíróság?

Az elemzők emlékeztetnek, hogy bár az AB egyik legfontosabb feladata a hatalmi ágak közötti egyensúly fenntartása, a testületnek a múltban nem mindig sikerült megbirkóznia ezzel a feladattal. Jusson csak eszünkbe, a testület 2004-ben engedélyezte Leonyid Kucsma elnöknek, hogy az Alkotmánnyal szembe menve harmadszor is induljon a választásokon. Később érvénytelenítette a 2004. évi alkotmányreformot, amivel ismét a 1996-os alaptörvény lépett hatályba, szélesebb jogkörökkel ruházva fel Viktor Janukovics elnököt. Ezúttal sincs okunk feltételezni, hogy a testület nem a hivatalban lévő elnök javára dönt majd, azaz nem egyezik bele a választások 2024-re halasztásába.

„Az alkotmányos konfliktusokat az oldja fel, akinek valódi hatalom van a kezében… Ha Zelenszkij ezt a hatalmat szorosan a kezében tartja, akkor ennek megfelelően a konfliktus az ő javára oldódik meg. Ha viszont gyenge, akkor annak megfelelően dől el, ahogyan az az ellenfeleinek előnyös” – mondja Fiscsenko.

Lázad az ellenzék

Megfigyelők felhívják a figyelmet az ellenzék soraiban tapasztalható hallatlan aktivitásra. Miközben Zelenszkij és pártja támogatottsága csökken, többen hatalmas szövetségbe tömörültek Rinat Ahmetov támogatásával, mások Petro Porosenko és Viktor Medvedcsuk mellett foglalnak állást. Valamennyiük számára előnyös az előrehozott választás, hiszen akkor koalíciót és új kormányt alakíthatnak, ami korlátozza az elnök hatalmát.

Azzal ugyanakkor tisztában kell lenni, hogy Ukrajnában minden politikai szövetség gyenge és rövidéletű, hívja fel a figyelmet Ruszlan Bortnik elemző. Szerinte nehéz elképzelni egy táborban az OPZZS-t, Porosenkót és Ahmetov csoportját.

„Az ellenzék az állandó súrlódások és konfliktusok állapotában van, még egymás között is. Ez a szituatív ellenzék komoly problémákat okozhat a hatalomnak, de azonnal szétesik, amint a kormányzat engedményeket tesz, kompromisszumot köt, vagy felmerül a megszerzett hatalom felosztásának kérdése” – véli a szakember.        

(ntk)