Gyurcsány Ferenc 17 éve árulta el a magyar nemzetet

Ma 17 éve, hogy a Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett baloldal aljas, nemzetellenes kampányt indított a külhoni nemzetrészeken élő magyarok ellen, és 2004. december 5-én elárulta a magyar nemzet közösségeit, ezen belül is legmélyebben a határon túli magyarságot.

2004. december 5-én Magyarországon népszavazást tartottak a külhoniak kettős állampolgárságáról. A referendum örök mementóként vonult be a magyar történelembe. Léteznek vélemények, amelyek szerint, ami akkor történt, felért egy „lelki” Trianonnal. A Fidesz kiállt a külhoni magyarok mellett, viszont az akkor regnáló Gyurcsány-kormány „hazugságkampánya” azzal riogatta az anyaországiakat, hogy ha állampolgárságot kapnak a külhoni magyarok, százezrek települnének át, ami sok milliárd forintos terhet jelentene az ország számára. „Ne fizessünk rá!” – hergeltek magyart a magyar ellen. Továbbá Gyurcsányék olyan szlogenekkel uszítottak a külhoni magyarok ellen, mint hogy „elveszik az állásotokat”, vagy hogy 20 ezer forintba fog kerülni minden háztartás számára a nemzet egyesítése, vagy akár a nyugdíjak és a lakhatás veszélybe sodrásával is megvádolták a határon túli magyarokat. Olyan gyomorforgató üzenetek voltak ezek, melyek máig élnek az emberek emlékezetében.

Annak ellenére, hogy a leadott szavazatok között többségben voltak az igenek, azok szavazati joggal rendelkezőkhöz mért aránya nem volt elegendő az érvényességi küszöb átlépéséhez. Hatalmas csalódás volt ez. Az első Orbán-kormány idején nagy előrelépés volt a státustörvény elfogadása és a szülőföldön maradást támogató oktatási-nevelési támogatás bevezetése. Ezt követően 2004-ben rengetegen úgy érezték, hogy eljött az ideje a nemzet közjogi értelemben vett újraegyesítésének. Azonban az év végén baloldalról jött a kijózanító pofon azon politika örököseitől, akik a kommunizmus építésének évei alatt – több mint negyven éven keresztül – tudomást sem vettek a külhonban élő több millió magyarról.

2010 óta végképp bebizonyosodott, mekkora hazugság volt a baloldal riogatása. A kormányváltás utáni új, nemzeti elkötelezettségű parlament első döntéseként megszavazta a külhoniak egyszerűsített honosítását. Ám utána mégsem rohamozták meg Magyarországot a határon túliak, nem omlott össze a magyarországi egészségügy és a nyugdíjbiztosító, nem került egyetlen családnak sem pénzébe a kettős állampolgársági gesztus.

Bár, sok-sok évvel később Mesterházy Attila, az MSZP akkori elnöke végül ezért bocsánatot kért és töredelmesen megkövette a magyarokat. Ez ugyanakkor nem változtat azon a tényen, hogy a külhoni magyarság ma is egy emberként gondol 2004-re, hogy a balliberális oldal és Gyurcsány Ferenc elvette tőlük a lehetőséget, hogy megszerezzék a magyar állampolgárságot.

D. P.