Vasárnapi üzenet: 2021. december 5.

2021. december 5., 08:38 , 1086. szám

Krisztusban Szeretett Testvéreim! Szeretettel köszöntelek benneteket adventi készületünk második vasárnapján. Immár meggyulladt adventi koszorúnk második gyertyája is. A fény egyre erősebb, és ezzel együtt a lelkünket eltöltő és bevilágító krisztusi fénynek is növekednie kell. Nekünk Krisztus fényét kell hordoznunk és továbbadnunk testvéreink felé. Ez minden keresztény ember hivatása ebben a világban.

Advent második vasárnapjának egyik témája, mely az e napon hallott első olvasmány alapján elénk rajzolódik, nem más, mint a fogságból való szabadulás gondolata. Báruk próféta könyvének szavait olvashattuk. Érdemes odafigyelni ezekre a gondolatokra. Ritkán szokott elénk kerülni ennek a prófétának a tanítása. A próféta arra buzdítja a szent várost, Jeruzsálemet, hogy vesse le a gyászt és a szomorúságot. Öltse magára a díszt, melyet Isten ad neki örökre. Továbbá arról beszél, hogy Isten megszabadítja őket. Alkalmassá teszi az utat arra, hogy kényelmesen hazaérjenek. Alacsonnyá teszi Isten a hegyeket, és a völgyeket kitölti. Utat készít népe számára.

Kettős üzenete van ennek a prófétai tanításnak. Egyrészt a fogságban sínylődő Izrael népére vonatkozik. A választott nép tagjaira, akik régóta várják Isten szabadítását. Idegen földön élnek, és idegen iga alatt roskadoznak, de Isten letekintett rájuk, és szabaddá tette őket. Van azonban ennek a próféciának egy sokkal távolabbra mutató üzenete is. Azokhoz is szól, akik a bűn és a sötétség rabságában sínylődnek. Nekik is megviszi a szabadulás lehetőségét. Az evangéliumban Keresztelő Szent János az, aki felhívja figyelmünket az útkészítés fontosságára. Az Úr azóta megszületett, és megváltott bennünket. Vajon az én lelkemben és életemben is helye van az Úrnak? Ha nem, itt van az advent lehetősége és üzenete. Készítsem szívembe az utat az Üdvözítőnek, hogy lakása legyen a szívemben. Ámen.

Molnár János
beregszászi esperes-plébános