A körtemoly és az almamoly elleni védekezés lehetőségei

A körte biológiai növényvédelme VII.

Korábbi írásainkban részletesen foglalkoztunk a körte főbb kórokozóival, melyek ellen mára már adottak a jól működő biológiai védekezési módszerek. A következő írásokban a kár­tevők elleni védekezés lehetőségeivel foglalkozunk.

A körtemoly és az almamoly kártétele

A kártevők befúrják magukat a fiatal gyümölcsbe, és ürülékükkel szennyezik azt. A károsodott gyümölcsök lehullnak, és a sebzési felületen másodlagos kórokozók (például a monília) támadják meg a terméseket, így gyorsan elrohad a körténk. A körtemoly kifejlett hernyói kb. 5-10 centiméterrel a talajfelszín alatt telelnek át. Évente egy nemzedéke van a kártevőnek, éppen ezért védekezni is könnyebb ellene, mint például az almamoly ellen.

A körtemoly közeli rokona az almamolynak, mely szintén fontos kártevője a körtének, így a védekezés szempontjából célszerű együtt tárgyalni ezeket. Azok a készítmények, melyek gyérítik az almamolyt, a körtemolyt is pusztítják. Integrált, hagyományos és bioültetvényekben egyaránt védekezünk az almamoly ellen, és ezzel a körtemoly kártételét is kivédhetjük.

Agrotechnikai védekezés

Mielőtt rátérnénk az almamoly elleni védekezésre, megjegyezném, hogy erősen járványos szezon végén különösen fontos kiegészíteni a körtemoly és az almamoly elleni védekezést. Ez a kiegészítés az év végi sekély talajmarózás, legfeljebb 10-12 cm mélységig, hogy gyérítsük a körtemoly áttelelő hernyóit, miáltal a következő évben jelentősen visszaesik a kártevő egyedszáma.

Az alma esetében – a leírtakhoz hasonlóan – a körténél is fontos a sima kéregfelület, amelyben nem tudnak megtelepedni, elrejtőzni, áttelelni a molyok. Továbbá fontos a hernyó­övek használata, a hullámpapír alkalmazása, illetve az ültetvény tisztán tartása – fölösleges limlom (kőrakás, farakás stb.) ne legyen az ültetvény közelében.

Biológiai eredetű szervezetek alkalmazása az almamoly és a körtemoly ellen

Több hatékony és a gyakorlatban is alkalmazott biológiai módszert fejlesztettek ki az almamoly és a körtemoly ellen, melyek a következők:

• CPGV (Cydia pomonella granulovirus). Ez egy olyan vírustörzs, mely az almamoly és a körtemoly hernyóival egy­aránt végez, minden más élőlény esetében viszont ártalmatlan. Az almamoly hernyói a táplálékukkal megeszik a vírust, így az bejut az emésztőrendszerükbe, s 3-4 nap alatt végez velük. Fontos megjegyezni, hogy a víruskészítményeket csak fagyasztva lehet tárolni, mert szobahőmérsékleten károsodnak vagy elpusztulnak. E készítmények ára nem sokkal magasabb a ma az üzletekben kapható kémiai szerek átlagáránál. Hatásuk viszont jóval erőteljesebb is lehet, mint a legtöbb megszokott rovarölőé. Kereskedelmi forgalomban ilyen hatóanyaggal kapható készítmény például a:

1. Carpovirusine. 1 liter/ha dózisban, 600 liter permetlészükséglettel ajánlott alkalmazni. Az almamoly megjelenése után – amit csapdázással tudunk észlelni és nyomon követni – 10-12 naponta ismételve a permetezést megfelelő védelmet nyújthat az almamoly ellen.

2. Madex. 0,1 liter/ha

dózisban, 600 liter permetlében kijuttatva. Ajánlott a kártevő betelepülése után megkezdeni a permetezést, amit kb. 7-10 naponta javasolt megismételni.

• Bacillus thurin­gien­sis ssp. Egy olyan baktériumtörzsről van szó, mely a vírushoz hasonlóan az almamoly, a körtemoly, a sodrómolyok, az ilonca hernyóit fertőzi és öli meg. Nagy hátránya a törzsnek, hogy száraz, forró időjárásban nem lehet használni, mert a kijuttatás után gyorsan elpusztulnak a baktériumok. Az optimális használatukhoz a hőmérsékletnek 15–25 °C közöttinek kell lennie. Felmerül a kérdés: akkor miért ajánlatos a használata, és miért van forgalomban? Egyrészt azért, mert nagyon jó hatásfokkal dolgozik a baktérium is, másrészt a vírusokkal szemben gyorsan ellenállóvá válhat az adott almamolynemzedék, s esetenként már a szezon közepén váltásra van szükség. Ezt elkerülendő célszerű használni a baktériumokat is, minden 3. és 4. permetezést baktérium hatóanyagú készítménnyel javasolt elvégezni. Ilyen készítmény például:

1. Dipel. A készítményt a kártevők megjelenésekor 1 kg/ha

dózisban, kb. 500-600 liter permetlémennyiséggel, 10-12 naponta ajánlatos használni. A hernyók tömeges megjelenésével (sok, nagy hernyó) akár 2,5 kg/ha-ig növelhetjük a dózist.

2. Bactospeine. A készítményt 2 kg/ha dózisban szükséges kijuttatni az ültetvénybe 600 liter permetlében, kb. 7-12 naponta. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza