Kábítószer birtoklása és terjesztése

„Ismerősömnél buli után találtak egy kis zacskó »füvet«, ezért bíróság elé kell állnia. Kábítószer terjesztésével vádolják, holott csak saját célra vett egy igazán kis mennyiséget, hogy kipróbálja. Azt mondják, ha terjesztés a vád, évekre börtönbe kerülhet. Hogy rendelkezik a törvény a kábítószerekről? Mitől függ, hogy az eset terjesztésnek minősül-e?”

– Ukrajnában több rendelet és törvény szabályozza a kábítószer jogtalan birtoklásának, forgalmának és fogyasztásának kérdését. E dokumentumok leírják azokat a fogalmakat és szempontokat, amelyek függvényében a bíróságok az adott cselekményt adminisztratív jogsértésnek vagy bűncselekménynek minősíthetik, illetve kiszabják a büntetést.

Kezdjük az adminisztratív jogsértéssel. Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Ajtk.) 44. cikkelye kimondja, hogy a kábítószer vagy pszichotrop anyag illegális előállítása, vásárlása, megőrzése, szállítása, továbbküldése, ha nem értékesítés céljából, kis mennyiségben történik, a nem adózó minimális jövedelem 25–50-szeresének megfelelő pénzbírsággal vagy 20–60 óra közérdekű munkával vagy tizenöt napig terjedő elzárással büntetendő. Miután a nem adózó minimális jövedelem mértéke immár évek óta 17 hrivnya (ha a bírságok megállapításáról van szó), a büntetés minimális összege 425 hr, a felső határ pedig 850 hr. A bírón múlik, hogy szükségesnek tart-e a bírságon kívül egyéb szankciót is alkalmazni a szabálysértővel szemben. Döntését befolyásolhatja: a bűnös őszinte megbánása; ha a szabálysértő kiskorú; ha az elkövető ittas volt; ha az elkövetőt felelősségre vonták már azonos típusú szabálysértés elkövetéséért egy éven belül; ha az elkövető büntetett előéletű személy; ha fiatalkorút vont be a bűncselekmény elkövetésébe.

Amennyiben az a polgár, aki kis mennyiségben, nem értékesítés céljából kábítószert vagy pszichotrop anyagot állított elő, vásárolt, tartott magánál, szállított, küldött tovább, jelen cikkely alapján önként beszolgáltatja azt, mentesül a felelősségre vonás alól.

Hogy mi minősül kábítószernek vagy pszichotrop anyagnak Ukrajnában, azt a Miniszteri Kabinet 2000. évi 770. számú rendeletéből tudhatjuk meg. Mivel az Ajtk. 44. cikkelyének megsértésével gyanúsított személy elleni helyszíni eljárás, őrizetbe vétel során nem azonosítható a birtokában lévő anyag, azt igazságügyi szakértői vizsgálatnak kell alávetni. Az ilyen anyag lefoglalásáról kötelező jegyzőkönyvet felvenni, vagy feltüntetni a tényt az adminisztratív jogsértésről, motozásról, őrizetbe vételről felvett jegyzőkönyvben.

Azt, hogy mi minősül kis mennyiségnek egy adott kábítószerből, az Egészségügyi Minisztérium 2000. évi 188. számú rendeletéből tudhatjuk meg. Például kannabiszból (a kender nemzetséghez tartozó növényekből egészben vagy őrölve és ezek keverékeiből – kivéve az érett magvakat) legfeljebb 5 gramm minősül kis mennyiségnek. Az Ajtk. 44. cikkelyéből következik, hogy amennyiben a lefoglalt kábítószer súlya meghaladja a 188. számú egészségügyi minisztériumi rendelet szerinti kis mennyiséget, a cselekmény a Büntető törvénykönyv (Btk.) hatálya alá tartozik.

Itt kell megemlíteni az Ajtk. 106-2-es cikkelyét, amely büntetni rendeli – legfeljebb száz tőig – a mák és – legfeljebb tíz 10 tőig – a kender illegális vetését vagy termesztését. Ezért a szabálysértésért a nem adózó minimális jövedelem 18–100-szorosának megfelelő bírság szabható ki a kábítószer-tartalmú növények elkobzása mellett. Amennyiben ennél nagyobb mennyiség vetéséről vagy termesztésről van szó, azért a Btk. 310. cikkelye szerinti felelősségre vonás jár.

Tudni kell ugyanakkor, hogy a 60/95-Bp számú törvény (Закон України Про наркотичні засоби, психотропні речовини і прекурсори) értelmében a fenti növények termesztésével és (vagy) feldolgozásával a Miniszteri Kabinet által meghatározott kvóták keretein belül bármelyik jogi személy foglalkozhat, ha rendelkezik a megfelelő engedéllyel. Az ilyen növényekben a megengedett kábítószer-tartalom felső határát szintén a Miniszteri Kabinet határozza meg. E növények termesztése egy speciális eljárásnak megfelelően beszerzett magvak alkalmazásával történik. Vagyis a nem a Miniszteri Kabinet által meghatározott eljárás szerint beszerzett mák vagy kender engedély nélküli termesztése minősül illegálisnak.

Ami a Büntető törvénykönyvet illeti, annak XIII. fejezete tárgyalja a kábítószerek és prekurzorok forgalmával kapcsolatos bűncselekményeket. A 309. cikkely 1. pontja értelmében a kábítószer birtoklása is bűncselekménynek minősül. E cikkely szerint kábítószer, pszichotrop anyag vagy analógjaik nem értékesítés céljából történő illegális előállítása, gyártása, vásárlása, tárolása, szállítása vagy továbbküldése 17 000-től 51 000 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal vagy két évig terjedő javítómunkával vagy hat hónapig terjedő elzárással vagy öt évig terjedő szabadságkorlátozással büntetendő.

Mint utaltunk rá, a bíróság elsősorban a birtokolt, szállított stb. kábítószer mennyiségétől függően alkalmazza a Btk. 309. vagy az Ajtk. 44. cikkelyét, vagyis például kannabisz esetében 6 grammért már büntetőjogi felelősségre vonásra számíthat az elkövető. (Ugyanakkor kérdések merülhetnek fel a törvények értelmezésével kapcsolatban, hiszen az Ajtk. 44. cikkelye – ellentétben a Btk. 309. cikkelyével – csak a kábítószer előállítását, termelését (виробництво) említi, ami a cselekmény ismétlődésére, folytonosságára utalhat, a készítését (виготовлення) viszont nem, ami pedig lehet egyszeri alkalom is. Következésképpen a készítés, amelyet a Btk. 309. cikkelye említ – furcsamód –, már egészen kis mennyiségben is bűncselekménynek minősülhet, amiért elítélhető a vádlott.)

A Btk. 309. cikkelyének első pontja alapján az elkövető mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha önként felkereste valamelyik egészségügyi intézményt, hogy kezeljék kábítószer-függősége miatt. Megjegyzendő azonban, hogy amikor a bíróság dönt ebben a kérdésben, megvizsgálja, hogy az elkövető valóban kábítószerfüggő-e, aki gyógykezelésre szorul, valóban önként fordult-e az egészségügyi intézményhez, illetve valóban célul tűzte ki a gyógyulást, s nem a felelősségre vonás elkerülése végett cselekedett.

Ha a Btk. 309. cikkelyében foglaltak értékesítés céljából történtek, illetve bizonyítást nyer a kábítószer értékesítése (mennyiségtől függetlenül), az elkövetőre négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztést róhat ki a bíróság. (Lásd a Btk. 307. cikkelyét!) A büntetés ilyenkor csak abban az esetben kerülhető el, ha az elkövető önként leadja a kábítószert a rendőrségen, és megnevezi annak forrását, esetleg közreműködik a terjesztéssel kapcsolatos bűncselekmény felderítésében. Megjegyzendő, hogy a kábítószer terjesztéséért kiróható büntetés nem különbözik a 18 éven felüliek és a fiatalkorúak esetében, bár a bíróság mérlegelheti a fiatal életkorát, életkörülményeit, családi hátterét stb.

A Btk. 316. cikkelye értelmében a kábítószer nyilvános helyen vagy csoportosan történő fogyasztása is bűncselekménynek minősül, még egészen kis mennyiség esetén is. Nyilvános helynek minősülnek az oktatási intézmények is. Az elkövetőt ezért négy évig terjedő szabadságkorlátozásra vagy három évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság.

hk