A burgonya hajtatása

A korai burgonya hajtatása ma már nemcsak Nagydobronyban és környékén elterjedt, hanem szinte minden olyan körzetben találkozhatunk egy-egy fóliasátorban korai burgonyával, ahol zöldségter­mesztéssel foglalkoznak. Az alábbiakban a burgonyahajtatás menetével foglalkozunk.

Fajtaválasztás

A hajtatott fajtákat friss fogyasztásra termesztik, ezért az eltarthatóság mint fajtatulajdonság nem meghatározó. Hajtatásra a minél korábbi burgonyafajtákat válasszuk, amilyen például a Pannónia vagy a Botond.

A burgonya csírázása

A burgonya csírázása már +4 °C-on megindul. Amennyiben a tárolóhelyiségünkben a levegő eléri ezt a hőmérsékletet, a burgonyagumón megjelennek az úgynevezett pincecsírák. Ezeket a csírákat nemcsak az étkezési burgonyáról, de a vetőgumóról is el kell távolítani, ugyanis az esetek többségében ezek a csírák a csúcsrügyekből törnek elő. Ha eltávolítjuk ezeket, a többi alvó rügy is hajtani kezd, minek következtében az előcsíráztatás során több csíra keletkezik egy-egy burgonyán, mintha meghagynánk a csúcsrügyes csírákat. A több csírából vetés után több szár hajt majd ki, és így remélhetőleg több burgonyagumónk lesz.

Előcsíráztatás

A vetőgumókat ládában csíráztatják, a ládák 6-7 cm-es lábakon állnak. Ezekben a ládákban két rétegben helyezzük el a gumókat, majd 16-17 °C-os, világos helyiségbe tesszük. A megfelelő megvilágítás hatására 4-5 hét alatt kialakulnak a fénycsírák. Szükség esetén egyszer-kétszer meg lehet cserélni a ládákat, azaz az alsókat felülre, a felsőket alulra tesszük. Arra kell törekednünk, hogy az ültetés idejére két, legfeljebb három centiméter hosszú, erőteljes, zömök, lehetőleg megzöldült fénycsírák alakuljanak ki. Az ültetés előtt azokat a gumókat, amelyeken csak hosszú, vékony cérnacsírák jelentek meg, távolítsuk el a ládákból.

Előgyökereztetés

Azok a gazdák, akik a korai­nál is korábban szeretnének újburgonyát, nemcsak előcsíráztatják, hanem elő is gyökereztetik a gumókat. Az eljárás lényege, hogy a fénycsírás vetőgumókat 2-3 cm vastagon tőzeggel takarják be, majd belocsolják. Ennek következtében egy héten belül megjelennek a csíra tövében a kis gyökérszőröcskék, amelyek átszövik a tőzeget.

Tápanyag-utánpótlás ültetés előtt

Azoknak a gazdáknak, akik az előző évben uborkát, paradicsomot termesztettek, csak a nitrogén pótlására kell törekedniük (valószínű, hogy a többi tápanyagból maradt a talajban). Ha viszont egy újonnan felállított fóliasátorban szeretnénk termeszteni, nitroamofoszkából 100 négyzetméterenként 5-6 kg-ot szórjunk ki a talajra, majd a töltögetés előtt 100 négyzetméterenként 5 kg ammónium-nitrátot juttassunk ki.

Ültetés és ápolás

Hajtatásban az ültetés ideje február vége–március eleje. A fóliasátorban a sorokat egymástól 50 cm-es távolságra alakítjuk ki, míg a soron belüli tőtávolság 20 cm. Az ültetés mélysége kb. 5-8 cm legyen. A kiültetett gumókat sekélyen földdel takarjuk, majd – a talaj nedvességétől függetlenül – a kirakás után közvetlenül beöntözzük.

Ha ültetés után öntöztünk, akkor a kelésig nem kell még egyszer locsolni. Viszont az első kapálás után már hetente kell öntözni a kikelt burgonyatöveket. A legtöbb vizet a burgonya a gumó képződésekor igényli, ilyenkor minden öntözésnél 30 liter vizet juttassunk ki négyzetméterenként.

Az első kapálást akkor végezzük, amikor már minden burgonya kikelt, és jól látszanak a tövek. A második kapálásra akkor kerüljön sor, amikor a tövek már 15 cm-esek, ilyenkor feltöltögetjük földdel.

Az ápolási munkákhoz sorolandó a megfelelő hőmérséklet szinten tartása, ami kb. 16-18 °C-ot jelent. 20 °C-on minden esetben kezdjük meg a szellőztetést, ugyanis az ilyen magas hőmérséklet a lombozat növekedésének kedvez, viszont a gumóképződés szempontjából káros.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika”Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza