Felmérés: Lejtmenetben a hatalom

2022. február 22., 16:49

Szinte egy időben látott napvilágot minap két közvéleménykutató-intézet felmérése. Mindkettő szerint Volodimir Zelenszkij kapná a legtöbb szavazatot az elnökválasztás első fordulójában, ugyanakkor a Rejting Szociológiai Csoport szerint a Nép Szolgája vezet a pártok versenyében, míg a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) az Európai Szolidaritást hozta ki februári győztesnek.

 

Csökkent Zelenszkij előnye

A Rejting Szociológiai Csoport felméréséből kitűnik, hogy az elnökválasztás első fordulóját Volodimir Zelenszkij nyerné a biztos szavazók körében, akik már eldöntötték, hogy kire adják a voksukat (24,6%). A második helyen Petro Porosenko végezne 16,8%-kal. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a megkérdezettek 33%-a semmi esetre sem szavazna a jelenlegi elnökre, míg 43% az előző államfőre nem adná a voksát. Zelenszkij ezzel immár a harmadik legelutasítottabb politikus az országban, mivel Porosenkóén kívül csak Jurij Bojko (OPZZS) elutasítottsága nagyobb (36%) az övénél.

A többi potenciális elnökjelölt sorrendje a Rejting szerint: Julija Timosenko (9,9%), Jurij Bojko (8,3%), Jevhen Murajev (6,9%), Ihor Szmesko 6,6%, Dmitro Razumkov (6,2%), Volodimir Hrojszman (5,7%), Oleh Ljasko (3,1%). A felmérésben szereplő többi lehetséges elnökjelölt támogatottsága a 3%-ot sem éri el. A megkérdezettek 5,5%-a nem tudott választani a szociológusok által felkínált politikusok közül, 6%-uk pedig jelezte, hogy nem szándékozik elmenni szavazni.

Némileg eltérő eredményeket produkált a KMISZ. Náluk Volodimir Zelenszkij támogatottsága 25,1%-os, azaz valamivel magasabb, mint a Rejtingnél, ugyanakkor Porosenko támogatottságát 21,8%-osra mérték, szemben a Rejting 16,8%-ával. Miután Zelenszkij támogatottsága 2%-kal csökkent decemberhez, az előző méréshez képest, ugyanakkor Porosenkóé 2,1%-kal nőt, a kettejük közötti különbség jelenleg kevesebb, mint 4%.

 

Bajban lehet a kormánypárt

Ami a pártokat illeti, a Rejting felméréséből kitűnik, hogy nyolc párt jutna be a parlamentbe, ha jövő vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartanának Ukrajnában.

Az első helyen a Nép Szolgája párt végezne (18,3% a biztos szavazók körében, akik már eldöntötték, kire adják a voksukat), a másodikon pedig az Európai Szolidaritás (17,1%). A pártok közötti különbség a statisztikai hibahatáron belül van – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

A harmadik és negyedik helyen a Haza (Batykivscsina – 10,8%), valamint az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS – 9,7%) osztozik – az eredményeik közötti különbség ugyancsak a statisztikai hibahatáron belüli.

Ami a további sorrendet illeti, a következő politikai erőknek hozzávetőlegesen azonos, 5% feletti támogatottságot mértek: Dmitro Razumkov (leendő) pártja (5,9%), Jevhen Murajev pártja, a Mieink (Nasi – 5,5%), Szerhij Pritula pártja, az Augusztus 24. (5,3%) és az Ihor Smesko-féle Erő és Becsület (Szila i cseszty 5,2%).

Pillanatnyilag az 5%-os parlamentbe jutási küszöb alatt tanyázik Oleh Ljasko Radikális Pártja (4,7%), Volodimir Hrojszman Ukrán Stratégiája (4,0%), a Sarij Pártja (3,4%), a Vitalij Klicsko-féle UDAR és a Szabadság párt (mindkettő 2,8%-on áll). A többi párt támogatottsága nem haladja meg a 2%-ot. Ugyanakkor a megkérdezettek 7,1%-a nem tudta eldönteni, hogy melyik pártra adja a szavazatát, 5,1%-uk pedig közölte, hogy nem megy el szavazni.

A pártok támogatottsága tekintetében lényegesen nagyobb a különbség a Rejting és a KMISZ eredményei között. Az utóbbinál ugyanis egyértelműen az Európai Szolidaritás vezet (22,9%) a Nép Szolgája előtt (16,4%). Porosenko pártjának támogatottsága 3,1%-kal nőtt az elmúlt két hónapban, míg a kormánypárté 2%-kal csökkent. A kettejük közötti különbség meghaladja a statisztikai hibahatárt, vagyis egyértelműen az Európai Szolidaritás vezeti a versenyt.

Elemzők máris azt firtatják, hogy ezek a támogatottsági mutatók, a szavazatoknak ez a szétforgácsolódása milyen jövőt ígér a parlamentbe jutó pártoknak. Bárki nyerje is a választásokat, számítania kell rá, hogy legalább 3-4 frakció összefogására lesz szükség a kormányalakításhoz. Ez viszont már csak azért is nehéz feladatnak tűnik, hiszen fél évvel a parlamenti választások után elnökválasztásra kerül sor Ukrajnában.

 

A többség Oroszországot hibáztatja

Mivel a felmérés a szakadár „köztársaságok” Oroszország általi elismerése előtt készült, a Rejting arról faggatta a polgárokat, mi a véleményük a kelet-ukrajnai konfliktusról és az elmúlt hónapokban felélénkült béketeremtési kísérletekről. Az eredmények utólag, a fejlemények ismeretében is tanulságosak.

Az ukránok 43%-a véli úgy, hogy Ukrajna nemzetközi politikája jó irányban halad, 46%-a szerint viszont rossz irányba, további 11%-uk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Ugyanakkor általánosságban, tehát a külpolitikán túl, a megkérdezettek 67%-a gondolja úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok az országban, 25%-uk szerint a jó irányba haladunk, 7% bizonytalan.

Az ukránok fele meg van győződve arról, hogy a nemzetközi vezetők közelmúltbeli ukrajnai látogatásai hasznára vannak az országnak, egynegyedük pedig úgy véli, hogy ennek nincs hatása. Viszont csak 17%-uk gondolja úgy, hogy az ilyen látogatások inkább kárára vannak Ukrajnának, mintsem a hasznára.

A válaszadók mintegy 60%-a szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Donbászról folyó tárgyalásokon Ukrajna érdekeit védi, egyharmaduk pedig úgy gondolja, hogy ezek az országok semleges álláspontot képviselnek.

A megkérdezettek 55%-a állítja, hogy az EBESZ semleges a tárgyalási folyamatban, viszont 28% szerint Ukrajna, 5% szerint pedig Oroszország érdekeit védi.

A megkérdezettek 67%-a nyilatkozott úgy, hogy felületesen ismeri a minszki megállapodások tartalmát, és csak 12%-uk mondta azt, hogy jól ismeri a dokumentumot. Minden ötödik ember nem ismeri a megállapodások tartalmát, de arányuk az elmúlt négy évben 39%-ról 21%-ra csökkent.

A válaszadók többsége (63%) úgy véli, hogy Ukrajnának felül kellene vizsgálnia a minszki megállapodásokat és újakat kellene aláírnia, s arányuk dinamikusan növekszik. Csak 11% gondolja úgy, hogy Ukrajnának minden vállalt kötelezettségét teljesítenie kell, míg 18% szerint Ukrajnának végérvényesen ki kellene lépnie a tárgyalási folyamatból.

A megkérdezett ukránok többsége (57%) Oroszországot hibáztatja a minszki megállapodások működésképtelenségéért, további 10% az úgynevezett „LNR” és „DNR” képviselőit, s csak 12% Ukrajnát. További 12% nem tudta megmondani, hogy ki a hibás. A hétfőn történtek után ennek valószínűleg már nincs is különösebb jelentősége.

(ntk)