Egy meg sem hirdetett háború krónikája

2022. február 23., 09:35 , 1096. szám

Ha elmaradt is az általános orosz támadás, mégis jelentősen súlyosbodott a biztonsági helyzet Ukrajnában, amennyiben a Donyec-medencében hirtelen az eddigiek többszörösére ugrott a tüzérségi támadások, tűzpárbajok száma. A kormányerők és a szakadárok természetesen egymást vádolják a tűzszünet megsértésével.

Egymásra mutogatva

Még abban is egyezés mutatkozik, hogy a kormányerők és a szakadárok kölcsönösen a másik fejére olvassák, hogy civil objektumokat lőnek. Az ukrán oldal által ellenőrzött Sztanicja Luhanszkában például február 17-én lövedék csapódott egy óvodaépületbe, ahol két óvónő és egy dolgozó megsérült. A gyerekeknek szerencsére nem esett bajuk.

Az „LNR”-ből jelentették, hogy lakóházak sérültek meg a kormányerők lövéseitől. A szakadár fegyveresek vádjaira ukrán részről közölték: az ellenség lőtte a saját területét, hogy azután az ukrán fegyveres erőkre foghassa a pusztítást. Az orosz médiának azt az értesülését is cáfolták Kijevben, mely szerint néhány, a kormányerők által útjára indított lövedék Oroszország területén landolt. Nem ismerték el azt sem, hogy egy diverzáns és felderítőcsoport behatolt volna orosz területre, ahol kisebb összecsapásba keveredett a helyi erőkkel.

A tüzérségi támadások következtében fokozatosan leáll a régióban az áram-, a gáz- és a vízszolgáltatás. A jelentések szerint a Donyec-medencében több mint 40 település maradt ivóvíz nélkül, egy részük a kormány által ellenőrzött területen.

Csak úgy záporoznak a lövedékek

Az Egyesített Erők Művelete vezérkarának múlt csütörtöki jelentése szerint a szakadárok 47 alkalommal sértették meg a tűzszünetet, ebből 38 ízben a minszki megállapodások által tiltott fegyverekből. Másnap az incidensek száma meghaladta a hatvanat. Szombaton több mint 136 alkalommal szólaltak meg a fegyverek. Ugyanezen a napon két ukrán katona elesett, további négy pedig megsebesült. A hétfői veszteségek: újabb két ukrán katona esett el, a sebesültek száma 12.

A lakosság hovatovább úgy érzi, hogy folyamatosan dörögnek a fegyverek. Az emberek füle nem csal. Egyes szakértők szerint a tűzszünetsértések száma az utóbbi napokban nagyjából megfelel a 2020. júniusi, vagyis a fenntartható tűzszünet életbelépése előtti adatoknak. Mások a 2014–2015-ös állapotokhoz hasonlítják a mostani helyzetet.

Ugyan ki látja?

Ezúttal bárki állíthat bármit, hiszen az EBESZ az egyre szaporodó incidensek hatására még korábban visszavonta a térségből megfigyelői egy részét, így csak a demarkációs vonal bizonyos szakaszain folytatódott az ellenőrzés, s kizárólag a nappali órákban. Ukrajna kezdeményezte a megfigyelő misszió megerősítését, hogy legyen kinek verifikálnia a tűzszünetsértéseket, ám felhívásukra egyelőre nem érkezett konkrét válasz.

Volodimir Zelenszkij elnök a harcok kiújulására utalva jelezte, már csak az események hitelesítése végett is fontos lenne, hogy a külföldi diplomaták és az EBESZ-misszió Ukrajnában maradjanak. Csakhogy a fővárosi követségek kiürítése, a külföldiek hazahívása február 16., a legutóbbi be nem teljesült támadási dátum után sem állt le, csupán lassult valamelyest. Németország és Franciaország felszólította polgárait, hogy hagyják el Ukrajnát. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia után a NATO és Hollandia is Lembergbe helyezte át képviseletét az ukrán fővárosból. A szakadár „köztársaságok” elismerésének Oroszország általi bejelentése után az Egyesült Államok nagykövetségének Lembergben tartózkodó munkatársait Lengyelországba menekítették át.

A nők és asszonyok elutaznak

A szakadár „köztársaságokban” február 18-án megkezdték a lakosság evakuálását, amit a várható ukrán támadással indokoltak. A csomagjaikkal a gyűjtőpontokra érkező embereket autóbuszokkal és vasúti szerelvényekkel Oroszország Rosztovi, Voronyezsi és Kurszki területeire, valamint Moszkvába szállítják. Többségükben asszonyok és gyermekek indulnak útnak az ismeretlenbe, a férfiakat felszólították, hogy maradjanak, és védelmezzék a „köztársaságokat”. Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök utasította a kormányt, hogy sürgősen biztosítson 10 ezer rubel juttatást minden a Donbászból Oroszországba érkező menekültnek. Csupán a hét végén mintegy 60-70 ezren hagyták el a mintegy négymillió lakosú régiót.

Az evakuálás meghirdetése után Donyeckben megszólaltak a szirénák, az utcák kiürültek, csak a bankautomaták előtt és a töltőállomásokon lehetett sorokat látni. A helyszíni tudósításokból ítélve, az áldatlan állapotok ellenére, viszonylagos nyugalom volt tapasztalható a megszállt területeken. Nem csoda, mondják az ottaniak, nyolcadik éve tart a háború. Azok a gyerekek, akik a harcok kitörésekor születtek, már iskolába járnak, és nem tudják, milyen az béke.

Ukrajna hazahívja polgárait

Az evakuálás hírére Kijevben ismételten cáfolták, hogy támadásra készülnének. Az Egyesített Erők Műveletének vezérkara viszont nem zárta ki, hogy az ellenség terrorcselekményeket követhet el az evakuálás miatt összegyűlt nők és gyermekek ellen, amivel azután az ukrán haderőt vádolhatják meg. Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója is elképzelhetőnek tartotta, hogy tüzet nyissanak a menekülők valamelyik járműoszlopára, s az ukrán felet hibáztassák ezért.

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter pénteki sajtótájékoztatóján felajánlotta a megszállt területeket elhagyni készülőknek, hogy az ellenőrzőpontokon át vagy más úton-módon jöjjenek Ukrajnába.

„Minden körülményt megteremtünk, hogy legyen mit enni és hol lakni” – ígérte a miniszter.

Tudomásunk szerint nem közöltek adatokat arra vonatkozóan, hogy hányan hallgattak a kijevi hívószóra.

Háború a hátországban

Szombaton a két szakadár „köztársaságban” általános mozgósítást rendeltek el. Denisz Pusilin, a „DNR” vezetője videoüzenetében felszólított minden fegyvert ragadni képes férfit, hogy „keljenek családjaik, gyermekeik, feleségeik, anyáik védelmére”.

A harcok nem csak a lövészárkokban folytak. Pénteken este hatalmas robbanás rázta meg Luhanszkot. A hírek szerint a Barátság-gázvezeték robbant fel a város területén. Az elkövetkező órákban néhány további robbanást is hallani lehetett a megszállt területeken. Az ellenőrizhetetlen hírek szerint több merényletet sikerült megelőzniük az ottani hatóságoknak.

Donyeckben az egyik szakadár vezető gépkocsijába helyezett pokolgép robbant, ám ő maga nem ült a járműben. Az orosz állami televízió bemutatta az ukrán hírszerző szolgálat állítólagos ügynökének, az elfogott Anton Macanyuknak a kihallgatásáról készült felvételt. A férfi arról beszélt, miként készítették elő az Anton Szinenkov, az ún. „DNR” „népi milíciájának” vezetője elleni merényletet. Ukrán részről közölték, a Kreml egy újabb álhíréről van szó. Kijev szerint egyébként néhány nap alatt mintegy tucatnyi ellenséges provokációt, álhírt sikerült leleplezniük.

Közben ukrán hírszerzési források szerint az orosz titkosszolgálatok egész sor infrastrukturális objektumot aknáztak alá Donyeckben, hogy azokat később felrobbantsák a helyzet destabilizálása céljából. Más hírek szerint feltűntek a megszállt területeken az orosz Wagner-csoport zsoldosai, vasúti szerelvényeken haditechnika érkezik Oroszországból.

Egy szelfi kedvéért

Több ukrán politikus és kormánytisztviselő is ezt a feszült helyzetet választotta arra, hogy felkeresse a Donyec-medencében szolgálatot teljesítő ukrán alakulatokat és a tüzérségi támadásokat elszenvedő front közeli településeket. Később a helyszínen készült szelfiket, rövid felvételeket tettek közzé a közösségi médiában, amelyeken sisakban, golyóálló mellényben feszítenek.

A kormányzó Nép Szolgája párt parlamenti képviselőinek és újságíróknak egy csoportja ellenséges tűzbe került, ezért fedezékbe kellett vonulniuk. Amint David Arahamija frakcióvezető fogalmazott üzenetében, a velük tartó külföldi újságírók „élőben” tapasztalhatták meg, miként sértik meg a térségben a minszki megállapodásokat.

Anatolij Sarij ellenzéki blogger ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy David Arahamija az egyik felvételen közszereplő létére oroszul beszél, holott pártja támogatta a nyelvtörvényt, amelynek betartását másoktól szigorúan megkövetelik.

(ntk)

Területvédelmi erők mindhalálig?

Szerhij Szobko, az Ukrán Fegyveres Erők Területvédelmi Erőinek parancsnokhelyettese szerint megemelhetik a tartalékosok korhatárát, hogy több embert vonjanak be a területvédelmi erőkbe – írja weboldalán a Szabadság Rádió.

Szobko kifejtette, néhányan szeretnének és van is erejük szolgálni a területvédelemben, de nem felelnek meg az életkoruk miatt.

„Mérlegeljük, hogyan változtassunk ezen. Talán javasolni fogjuk az életkor kisebb emelését, 60-ról 65-re vagy 70-re” – jelentette ki Szobko.

Ehhez jogszabályi változtatásokra van szükség. Jelenleg 18 és 60 év közötti személyek teljesíthetnek szolgálatot a területvédelmi erőkben.

Ukrajnában január 1-jén léptek hatályba A nemzeti ellenállás alapjairól szóló, tavaly elfogadott törvény rendelkezései. A jogszabály lehetőséget ad a területi közösségek olyan önkéntes alakulatainak létrehozására, amelyek akár saját vadászfegyvereiket is használhatják. A törvény szerint a területvédelem „katonai, polgári és katonai-polgári összetevőkből áll”.

(zzz)