A pusztítás krónikája
Lassan egy hónapja tart a háború, amelyben a hangsúly a földi harcokról egyre inkább a rakéta- és légicsapásokra, a rombolásra helyeződik át.
Égiháború
A legtöbb áldozatot is az orosz haderő rakéta- és légicsapásai követelik. Múlt szerdán Csernyihivben például legkevesebb tízen vesztették életüket, amikor rakéta csapódott be egy bolt előtt kenyérért sorban álló emberek mellett – jelentette a suspilne.media hírportál. Orosz részről koholmánynak nevezték a hírt.
Múlt csütörtökön 21-en vesztették életüket és 25-en megsebesültek a Harkiv megyei Merefa elleni orosz tüzérségi támadásban – közölte a kelet-ukrajnai megye ügyészsége. Az orosz tüzérség egy iskolát és egy kultúrházat lőtt szét a városban.
Pénteken több erős robbanás rázta meg Lemberget (Lviv). Andrij Szadovij polgármester a Facebook közösségi oldalon azt írta, a rakéták a városközponttól mintegy hat kilométerre csapódtak be, a nemzetközi repülőtér közelében. A városban látni lehetett a távolban felszálló füstoszlopot, és a régióban több helyütt megszólaltak a légvédelmi szirénák. Utóbb kiderült, hogy a repülőgép-javító üzemet érte támadás.
Március 18-án találat érte a 79-es önálló deszant rohamdandár kaszárnyáját Mikolajivban. Nyugati sajtóértesülések szerint a kaszárnyában a rakéták becsapódásakor mintegy 200 katona tartózkodott. Hivatalos adatokat nem közöltek, de sajtóértesülések szerint a romok alól legalább 50 holttestet emeltek ki, több mint 50 sebesültet kórházba szállítottak. Olekszandr Szenkevics polgármester elmondta, a támadást Mikolajiv közvetlen közeléből indították, ezért nem maradt idő a riasztásra, meg sem szólaltak a légvédelmi szirénák.
Múlt héten állítólag hiperszonikus rakétákat is bevetett az orosz hadsereg. A moszkvai védelmi minisztérium szerint az új Kinzsal (Tőr) rakétával semmisítettek meg egy föld alatti fegyverraktárt a Kárpátaljával szomszédos Ivano-Frankivszk megyében.
Hétfőre virradóra tüzérségi támadás ért egy bevásárlóközpontot és több lakóházat Kijev Pogyilszkij kerületében. A támadás következtében legalább nyolcan életükket vesztették, a bevásárlóközpontban tűz keletkezett, a szomszédos parkolóban megsemmisültek az autók, két épület lakhatatlanná vált.
Tekintettel a tragikus helyzetre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól, amikor múlt szerdán beszédet intézett az amerikai kongresszushoz. Mint fogalmazott, a fegyvereket alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől kérte-követelte az ukrán légtér lezárását – mindhiába.
Mint fogalmazott, Oroszország több ezer ember számára a „halál forrásává” változtatta az ukrán égboltot.
„Az orosz csapatok már mintegy ezer rakétát lőttek ki Ukrajnára. Számtalan bombát. Drónokat használnak a pontosabb célzáshoz. Ez olyan terror, amelyet Európa nyolcvan éve nem élt meg” – hangoztatta.
Új orosz taktika?
Külföldi elemzők szerint az orosz légi- és rakétatámadások jelentősen megemelkedett száma az orosz taktika változását jelezheti. Az agresszor immár nem közvetlenül Ukrajna területének elfoglalására törekszik, hanem az ukrán haderő, a katonai infrastruktúra teljes megsemmisítésére. Erre vallhat az is, hogy sajtójelentések szerint a megszálló erők beássák technikai eszközeiket – köztük az önjáró lövegeket – Kijevtől északnyugatra. A CNN által közölt műholdfelvételeken az is megfigyelhető, hogy védősáncokat emeltek az orosz katonai járművek körül Ozera és az Antonov légibázis környékén, ami azt jelentheti, hogy hosszabb időre rendezkednek be.
A CNN korábban idézte Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert, aki úgy vélte, Oroszország komoly stratégiai hibákat követett el ukrajnai inváziója során, és a megszálló hadsereg előretörése nem a tervek szerint alakult. Szerinte az orosz csapatoknak logisztikai gondjaik vannak, és az orosz hadseregben nem figyelhető meg sem „a taktikai hírszerzés normális alkalmazása”, sem „a légierő integrálása a szárazföldi manőverrel”.
Belarusz háborúzni készül?
Ukrán sajtójelentések szerint március 18-án elhagyták Ukrajnát a fehérorosz nagykövetség munkatársai. Igor Szokol nagykövet elmondása szerint gépkocsijaik átvizsgálása a határon egész éjszaka tartott. Szerhij Dejneko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat vezetője a fehérorosz nagyköveten keresztül megpróbált átadni „30 ezüstöt” Anatolij Lappónak, a fehérorosz állami határőrbizottság fejének „Ukrajna hátbaszúrásáért”, azaz amiért az orosz hadsereg belarusz területről is csapást mért Ukrajnára. A nagykövet nem vette át a jelképes küldeményt.
Megfigyelők szerint a belarusz diplomaták távozása azt jelentheti, hogy Minszk be kíván lépni a háborúba Oroszország oldalán.
Korábban Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök a TBS japán televíziónak azt mondta, hogy országa válaszol, ha Ukrajna továbbra is „provokálni” fogja – emlékeztetett a korrespondent.net. Az államfő legalább két, állítólag ukrán területről Fehéroroszországra kilőtt Tocska-U taktikai rakétáról számolt be, amelyeket a légvédelemnek sikerült lelőni. Ugyanakkor sem a fehérorosz védelmi minisztérium, sem az állami média nem számolt be ezekről az esetekről korábban.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara viszont arról számolt be a hétvégén, hogy csapatmozgást észleltek a fehérorosz határ Voliny és Rivne megyei szakaszán.
Hadifoglyok és eltűntek
Néhány napja Irina Venegyiktova főügyész a BBC ukrán nyelvű portáljának adott interjújában elmondta, hogy speciális táborokat hoztak létre az orosz hadifoglyok számára.
„Vannak (táborok – a szerk.), mert ezt követeli – megint csak – a genfi egyezmény… Ami a hadifoglyokat illeti, még egészségügyi ellátásban is részesülnek, majdnem ugyanazon a szinten, mint a mi fiaink. Ezért úgy gondolom, hogy civilizált országnak mondhatjuk magunkat, amely ellenáll az agresszornak, de nem válik agresszorrá” – közölte Venegyiktova.
Jelenleg a hadifoglyok kérdésével egy erre a célra létrehozott rendészeti hatóság, a Katonai Rendészeti Szolgálat foglalkozik – tette hozzá a főügyész.
Venegyiktova szólt a Nemzeti Információs Iroda (NIB) létrehozásáról is. A hivatal célja összegyűjteni a hadifoglyokra és az eltűntekre vonatkozó információkat, mindkét oldalról. Elmondása szerint civil foglyokról és túszokról is gyűjtenek majd adatokat.
Korábban Irina Verescsuk kormányfőhelyettes, ideiglenesen megszállt területekért felelős miniszter Telegram-csatornáján közölte, Ukrajnában hivatalosan 562 hadifoglyot tartanak nyilván.
(ntk/pravda.com.ua/korrespondent.net/bbc.com/MTI)
Veszteségeink
A polgári áldozatok száma 2022. február 24-től, amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni általános offenzívát, 2022. március 19-én 24 óráig 2 361 civilt tett ki, közülük 902 meghalt – közölte az Interfax–Ukrajina hírügynökség az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) nyomán.
„Az UNHCR úgy véli, hogy a valós számok sokkal nagyobbak, különösen a kormány által ellenőrzött területeken, és különösen az elmúlt napokban, mivel egyes helyekről, ahol heves harcok dúltak, késik a tájékoztatás, sok jelentés pedig még megerősítésre vár” – hangsúlyozza a dokumentum.
A jelentés szerint ez mindenekelőtt Mariupolra és Volnovahára (Donyeck megye), Izjumra (Harkiv megye), Szeverodonyeckre és Rubizsnére (Luhanszk megye), Trosztyanecre (Szumi megye) vonatkozik, ahonnan számos civil áldozatról érkezett hír. Ezek az értesülések megerősítésre szorulnak, ezért nem szerepelnek a fenti statisztikában.
„A civilek halálát vagy sérülését az esetek többségében nagy hatósugarú robbanószerkezetek alkalmazása okozta, köztük nehéztüzérséggel és rakéta-sorozatvetőkkel elkövetett tüzérségi támadások, valamint rakéta- és légicsapások” – írja az UNHCR.
Az ENSZ megerősítést nyert adatai szerint 179 férfi, 134 nő, 25 kisfiú és 11 kislány vesztette életét, miközben 39 gyermek és 514 felnőtt nemét egyelőre nem sikerült tisztázni.
A múlt szombati állapot szerint az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni általános támadása során 112 gyermeket ölt meg az agresszor, és több mint 140 megsebesült – közölte a Főügyészi Hivatal.
„A legtöbb az áldozat Kijev – 57, Harkiv – 36, Donyeck – 28, Csernyihiv – 30, Mikolajiv – 21, Zsitomir – 15, Szumi – 14 és Herszon – 14 megyékben” – áll a jelentésben.
A Save the Children (Mentsük meg a gyermekeket) nevű nemzetközi segélyszervezet hétfőn közölte, hatmillió gyermek van közvetlen veszélyben Ukrajnában a kórházak és iskolák elleni támadások miatt. Összesítésük szerint az ukrajnai harci cselekmények következtében eddig 489 iskola és 43 klinika szenvedett károkat vagy semmisült meg. A szervezet hangsúlyozta, hogy a háborús helyzet miatt a gyerekek ötöde hagyta el Ukrajnát. Az ország ostromlott térségeiben maradt gyermekek a halálfélelemmel kénytelenek megbirkózni, miközben hiányt szenvednek élelmiszerből, tiszta ivóvízből és orvosi ellátásból – idézi a jelentést a hirado.hu.
Sajnos a háború újabb kárpátaljai áldozatairól érkeztek hírek. Múlt szerdán kísérték utolsó útjára a Kőrösmezői kistérségben Viktor Fajbist, a 80-as deszant rohamdandár katonáját, akinek halálhírét március 12-én közölték.
Hétfőn négy kárpátaljai katonát búcsúztattak – jelentette a Zakarpattya Online. Mikola Lemak rákospataki (Horbki) lakos a Királyházai kistérség tájékoztatása szerint március 17-én esett el. Andrij Havrik 44 éves törzsőrmestert, akit március 9-én ért a halál, Munkácson kísérték utolsó útjára. Ugyancsak Munkácson vettek végső búcsút a 21 éves Artem Visztirovszkijtól, a 128-as önálló hegyi rohamdandár katonájától, aki március 14-én esett el. A március 7-én elesett Olekszandr Szinyevics kövesligeti (Drahovo) lakos volt.
Március 21-én a Facebook közösségi oldalon közölték a hírt, miszerint életét vesztette a munkácsi Jurij Kacsur. A katona a 128-as hegyi rohamdandárnál teljesített szolgálatot.
(zzz/interfax.com.ua/zakarpattya.net.ua/hirado.hu)
Menekültek a saját hazájukban
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) adatai szerint Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziója következtében mintegy 10 millió polgár hagyta el otthonát. Ukrajnán belül csaknem 6,5 millió ember kényszerült menekülni – azon a 3,2 millión kívül, aki elhagyta az országot.
„Alig három hét alatt Ukrajna rohamosan közelíti a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számát tekintve a pusztító szíriai háborút, amely miatt mintegy 13 millió ember kényszerült elhagyni otthonát…” – áll az IOM tájékoztatójában, amelyet a korrespondent.net idéz.
Ezenkívül becslések szerint több mint 12 millió ember rekedt a harcok által érintett területeken. Ők vagy a fokozott biztonsági kockázatok miatt nem tudnak elmenekülni, vagy a hidak és utak megsemmisülése, esetleg források és az arra vonatkozó információk hiánya miatt, hogy hol lelhetnek biztonságra és szállásra.
A BBC ukrán nyelvű weboldalának információi szerint a háború kezdete óta több mint 700 ezer menekült érkezett Kárpátaljára. Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője elmondta, közülük mintegy 500 ezren továbbutaztak, s kb. 200 ezer rászorulót helyeztek el régiónkban. A helyzet állandóan változik, naponta mintegy 10–15 ezer újabb menekült érkezik a régióba, mutatott rá a tisztviselő.
Kiadó lakás alig maradt a megyében, a kialakított közösségi szálláshelyek is fokozatosan megtelnek. Úgy mondják, a megyeközpont nem tud több érkezőt fogadni, ezért most a Beregszászi, Huszti, Técsői járásokba szállítják tovább az elhelyezést igénylőket.
A miniszteri kabinet igyekszik elősegíteni a menekültek elhelyezését, pénzt, munkát és lakhatást ígér azoknak, akik a háború miatt elveszítették az otthonukat. Denisz Smihal miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján közölte, a kormány 2 000 hrivnya havi segélyt szándékozik folyósítani minden felnőttnek, aki a harci cselekmények övezetéből települt át, „egyszerűen a Gyija alkalmazáson keresztül, egyenesen a bankkártyára, felesleges papírok, bürokrácia nélkül”. A gyermekek 3 000 hrivnya segélyre számíthatnak.
A tervek szerint az önkormányzati intézményeken túl az áttelepülteket térítésmentesen befogadó ház- és lakástulajdonosok is igényelhetnek majd állami hozzájárulást, amelyet a közüzemi díjak fizetésére lehet fordítani. Az állam havi 450 hrivnyát fizetne minden elszállásolt menekült után, közölte vasárnap Olekszij Csernisev közösség- és területfejlesztési miniszter egy televíziós műsorban. Ehhez a befogadónak előzetesen fel kell vennie a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, és jelezni, hogy hány helyet tud biztosítani. A tárca szerint a hatóságok a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem költöztethetnek be senkit a házába, de felajánlhatják a rászorulók elhelyezését.
A harcok elől menekülők közül sokan szeretnének munkát vállalni, hogy jövedelemre tegyenek szert, vagy pusztán azért, hogy hasznosnak érezhessék magukat. Csakhogy Kárpátalján a háború előtt sem volt különösebben sok a betölthető munkahely. Viktor Mikita szerint ezen úgy próbálnak segíteni, hogy befogadják az ország keleti részéből áttelepülő vállalatokat, amelyek azután alkalmazhatják a menekülteket.
Ezenkívül a kormány programot hirdetett az áttelepültek foglalkoztatásának ösztönzésére. Ennek keretében az állam fejenként 6 500 hrivnyát fizet a menekülteket foglalkoztató vállalkozásoknak. Ezt az összeget az alkalmazott áttelepült bérezésére fordíthatja a munkaadó.
A kormányprogram az ideiglenesen áttelepültek nyilvántartásba vételével kezdődik, amelyet a kistérségi önkormányzatok és az adminisztratív szolgáltatási központok végeznek.
Sokan döntenek úgy az otthontalanná váltak közül, hogy beállnak önkéntesnek és segíteni igyekeznek sorstársaikon. Pedig nemegyszer ők maguk sem érzik még teljesen biztonságban magukat. Idő kell hozzá, mondják, hogy megnyugodjanak. Sokan figyelik a híreket, s készen állnak rá, hogy amennyiben újra közelít a háború, ismét útra keljenek.
(hk/korrespondent.net/bbc.com)
