Ukrajna partnerei elítélik az orosz háborús bűncselekményeket
Nem akar szűnni a „vendégjárás” Kijevben, egymásnak adják a kilincset a külföldi politikusok az elnöki rezidenciában.
A négyek útja
Múlt szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben találkozott Andrzej Duda lengyel, Egils Levits lett, Gitanas Nauseda litván és Alar Karis észt elnökkel, akik vonaton érkeztek az ukrán fővárosba. A megbeszélés előtt a vendégek felkeresték a megszállók által elpusztított Bucsát, Borogyankát és Irpinyt. Az európai államfőkkel tartott Kijev külvárosába Denisz Smihal miniszterelnök is.
Miután hazatért Lengyelországba, Duda arról beszélt, hogy Oroszország „totális háborút” folytat Ukrajnában, s a Moszkva elleni szankciók teljes nemzetközi elszigeteléssel kell, hogy járjanak.
„A bűntetteket meg kell vizsgálni, a bűnözőket el kell ítélni” – hangsúlyozta a lengyel elnök, hozzátéve, hogy nemcsak a közvetlen elkövetőkre gondol, hanem a parancsokat kiadó személyekre is. A Zelenszkijjel folytatott megbeszélésről Duda elmondta, az ukrán elnök a szankciók kiterjesztését, a fegyverszállítások növelését kérte.
A négy államfőnek a délkelet-lengyelországi Rzeszówban múlt csütörtökön tartott közös sajtóértekezletén a lett elnök közölte, saját szemükkel látták az Oroszország által Ukrajnában elkövetett borzalmakat. Az ezekért felelős személyeket nemzetközi törvényszék elé kell állítani – mondta.
Az észt elnök felidézte: a bűntettek helyszínén „teljesen ledöbbentek”. Ő is hangsúlyozta, hogy a civilek, köztük gyermekek gyilkosait bíróság elé kell állítani.
A litván elnök úgy látta: más külföldi vezetőknek is el kellene menniük Borogyankába és a vérengzés többi ukrajnai helyszínére. Ha saját szemükkel látnák, hogy mi történt ott, az EU „valószínűleg határozottabban lépne fel” – tette hozzá Nauseda.
Steinmeier „lemaradt”
Úgy volt, hogy a négy európai politikussal tart Kijevbe Frank-Walter Steinmeier. A német államfő el is utazott Varsóba, hogy csatlakozzék Duda elnökhöz, ám közben az egyik német lap közölte a sokakat megdöbbentő hírt, miszerint Kijevben nem látják szívesen Steinmeiert.
A német elnök nem tagadott. Elmondása szerint kollégája és barátja, Andrzej Duda hívta meg, hogy utazzanak a balti elnökök társaságában Kijevbe, hogy „erőteljes jelzést adjanak szolidaritásukról Ukrajnával”. „Kész voltam rá, de láthatóan – és ezt figyelembe kell vennem – Kijevben nem akarták” – tette hozzá.
A német Bild úgy tudja, Volodimir Zelenszkij azért nem kívánta fogadni Steinmeiert, mert a múltban szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, Vlagyimir Putyin elnökkel. Külügyminiszterként szerepe volt az orosz–német kapcsolatok alakításában, az Északi Áramlat–2 gázvezeték megépülésében és az ukrán NATO-csatlakozás megvétózásában is, írta meg a sajtó.
Azóta azonban Steinmeier több ízben értésre adta, hogy gyökeresen megváltozott a véleménye az orosz elnökről. A Der Spiegelnek adott interjújában például elmondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán valóban tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy inkább „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél.
Az eset Berlinben hivatalosan csodálkozást, nem hivatalosan rosszallást váltott ki. Az elzárkózás a német szövetségi elnök kijevi látogatása elől „kissé irritáló” – jegyezte meg Olaf Scholz a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírrádiójában (RBB-Inforadio) sugárzott interjúban. Szerinte az eset nem tesz jót a két ország kapcsolatainak, ugyanakkor nem kívánta részletesebben kommentálni a történteket – írja az MTI.
Az amerikaiak se hiányozhattak
Steve Daines amerikai szenátor és az ukrán származású Victoria Spartz kongresszusi képviselő személyében két republikánus politikus is eljutott az ukrán fővárosba, hogy tolmácsolja országa támogatását. A New York Times beszámolója szerint Daines és Spartz is felkereste Bucsát és Borogyankát, ahol láthatták a holttestek kiemelését egy tömegsírból. Daines a látottakat a „háborús bűncselekmények kétségbevonhatatlan bizonyítékának” nevezte – írta a korrespondent.net.
Spartz és Daines felszólították a washingtoni kormányzatot, hogy rendelje vissza a diplomatáit Kijevbe, ahogyan azt néhány európai ország máris megtette. Közölték azt is, támogatják a Kongresszus kétpárti erőfeszítéseit, hogy mielőbb eljuttassák a szükséges fegyvereket az ukrán hadseregnek.
„Azt hiszem, meg kell adnunk azt a halálos segítséget, amelyre szükségük van a háború megnyeréséhez. A humanitárius válság nem ér véget, amíg a háború be nem fejeződik. És a háború addig nem ér véget, amíg az ukránok nem győznek” – mondta Daines.
Korábban Washingtonban megszellőztették, hogy magas rangú kormányzati tisztviselőt szándékoznak Ukrajnába küldeni kifejezendő szolidaritásukat. Minap Joe Biden kijelentette, kész személyesen Kijevbe utazni, ám szakértők szerint a washingtoni kormányzat aligha „engedi” az amerikai elnököt a harcok sújtotta országba, amíg ennyire bizonytalan a helyzet.
Nem haladnak a tárgyalások
A törökök ismét tettek egy kísérletet az Ukrajna és Oroszország között folyó tárgyalások felgyorsítására. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter utóbb nem tűnt különösebben optimistának. Szerinte megváltozott a légkör Ukrajna és az Oroszországi Föderáció tárgyalócsoportjai között, miután fény derült az orosz megszállók Kijev térségében civilek ellen elkövetett bűncselekményeire.
Volodimir Zelenszkij elnök is a Bucsában történteknek a béketárgyalásokra gyakorolt kedvezőtlen hatását emelte ki a BBC-nek adott nyilatkozatában.
„Bucsa lezárja a lehetőségeket (a béketárgyalásokét – a szerk.)” – fogalmazott.
Cavusoglunak továbbra is az a véleménye, hogy Ukrajna és Oroszország vezetőinek személyes találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik.
„Úgy gondolom, hogy ez a találkozó nincs messze. Minden Putyin beleegyezésén és álláspontján múlik. Az orosz vezető elvileg nem ellenzi” – mondta.
A Kremlben viszont kötik az ebet a karóhoz, ragaszkodnak hozzá, hogy a csúcstalálkozót megelőzően szülessen előzetes írásos megállapodás a tárgyalócsoportok között.
„Egyelőre nincs érdemi újdonság ebben a témában a tárgyalásokon. Elmondtuk, hogy az elnök elvben soha nem utasított el egy ilyen találkozót, de elő kell készíteni hozzá a megfelelő feltételeket, többek között az aláírandó dokumentum szövegét. Egyelőre nem tudunk újdonságról beszámolni ezen a téren” – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő minapi sajtótájékoztatóján.
Hogyan zárjuk le a háborút?
Kijevben sem ragaszkodnak a háború lezárásához bármi áron.
„Megfelelően kell kilépnünk a háborúból, nehogy úgy legyen, mint 2014-ben, amikor aláírtuk a minszki megállapodásokat, végül azonban ez vezetett a mostani tragédiához. Az orosz fél csak akkor ért meg bármit is, ha egy erős ellenfél ül vele szemben, az erős ellenfélnek viszont minél jobban fel kell fegyverkeznie. A hangsúly nem is a katonai fegyvereken van, hanem a védelmi és biztonsági garanciákkal való felfegyverkezésen, olyan jogi formulákon, amelyek lehetővé teszik, hogy ne maradj magadra a birodalommal és a birodalmi vágyakkal szemben” – fejtegette Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a közösségi médiában.
(ntk/MTI/bbc.com/korrespondent.net)
Mariupol védőinek sorsától függhetnek a béketárgyalások
A fokozódó agresszió az Oroszországi Föderáció részéről és az orosz katonák által többek között civilek ellen elkövetett háborús bűnök csökkentik bármilyen tárgyalás esélyét – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán sajtó képviselőinek adott szombati interjújában, amelyet az államfő weboldala ismertet.
A mariupoli események az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megszakadásához vezethetnek mutatott rá Zelenszkij.
„Valamennyi mariupoli emberünk megsemmisítése – amit most tesznek – véget vethet bármilyen formátumú tárgyalásnak. Azt hiszem, ez az ő nagy hibájuk, ha tényleg azt mondják, hogy véget akarnak vetni a háborúnak” – jelentette ki.
Az elnök megjegyezte, az ukránok és a világ már láthatták, mit tettek a megszállók Bucsával és Borogyankával, de egyelőre senki sem tud biztosat a mariupoli bűncselekményekről, mivel a városba nem lehet bejutni.
Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az állam védelme és a háború befejezése érdekében szükség van a tárgyalásokra. Állítása szerint Ukrajna a háború alatt folyamatosan javasolta a két ország vezetőinek találkozóját, de az orosz fél ragaszkodik hozzá, hogy egy ilyen találkozó megszervezésére csak azután kerüljön sor, hogy minden pontban végleges megállapodás született.
Az ukrán államfő megjegyezte, helyteleníti ezt a megközelítést. Véleménye szerint néhány pontot valóban elő kell készíteni és egyeztetni a találkozó előtt, de a végső megállapodásnak „mindenről” csak a vezetők találkozóján kell megszületnie.
„Támogatom, hogy mielőbb sor kerüljön a találkozónkra Oroszországgal. Nem hiszem, hogy egy találkozó elég lesz. Nem hiszem, hogy egyszer találkozunk, és mindenről megegyezünk, mert sok a probléma, és ezek egy részében még nem látom, hogy a mi verziónkat választanák, vagy mi az ő verziójukat” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Továbbra is nyitott kérdés például a megszállt területek, a Donbász és a Krím státusának rendezése, mert Ukrajna és Oroszország eltérően értelmezi a hovatartozásukat – mutatott rá.
„Azt hiszem, beszélnünk kell erről. És találni egy olyan modellt, amely ma talán nem ad választ arra, hogy mit kezdjünk ezzel, de mindenképpen lehetővé teszi, hogy mindenki kijózanodjon. Legalábbis ők. Amikor vége a harcoknak és a háborúnak, akkor gondolhatunk a diplomáciára. Ők viszont diplomáciai úton akarják rendezni a kérdéseket, miközben háború van. Ez nagyon nehéz. És ezért el akarják venni a területünk egy részét, minél többet elfoglalni, hogy nyomást gyakoroljanak. Akkor ez nem a diplomáciáról szól, és miért találkozzunk? Miért találkozzak, ha a szándék az egész terület elfoglalása?” – fogalmazott Zelenszkij.
Véleménye szerint tételesen, többek között Ukrajna jövőbeni semleges státusáról is, csak a tűzszünet és a haditechnikai eszközök kivonása után lehet beszélni.
A tárgyalások záródokumentumával kapcsolatban Zelenszkij elmondta, hogy Oroszország egy megállapodást akar aláírni minden kérdésről, de nem minden, a konzultációkban részt vevő ország kész egy asztalhoz ülni az Oroszországi Föderációval. Szerinte más államok kettéválasztják az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák és az Oroszországgal kötendő megállapodások kérdését.
„Oroszország azt akarja, hogy minden egy dokumentumban legyen. De az emberek azt mondják: láttuk, mi történt Bucsában, a körülmények változnak. [...] És egyre kevésbé hajlandók bármiféle megállapodásra Oroszországgal. Ugyanakkor megállapodást akarnak kötni Ukrajnával” – jelezte.
Ezért Volodimir Zelenszkij véleménye szerint a háború befejezéséről folytatott tárgyalások eredménye két önálló dokumentum elfogadása lehet: az egyik a partnerországok biztonsági garanciáiról szólna, a másik lenne az Oroszországgal aláírandó dokumentum.
(hk/president.gov.ua)
