Újra elakadt az orosz háborús gépezet?
Külföldi elemzők szerint kifulladni látszik az orosz előrenyomulás a Donyec-medencében, miközben jól halad az ukrán ellentámadás Harkivtól északkeletre.
Lemaradásban vannak az oroszok
A megszállók legalább két héttel elmaradtak attól, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök remélt – jelentette az UNIAN hírügynökség az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának weboldala nyomán.
A Pentagon úgy véli, hogy Putyin nem érte el céljait azzal, hogy a harcok súlypontja a Donyec-medencébe helyeződött át.
„Még Mariupolt sem foglalták el. Tíz BTG-t (zászlóalj harccsoport – a szerk.) helyezett át északra, de még mindig két BTG-nek megfelelője van odalent, még mindig bombázza Mariupolt, mert a kohászati üzemben folytatódik az ellenállás. Vagyis nem érte el a remélt sikert” – mutattak rá a minisztériumban.
A bilohorivkai csapda
A brit hírszerzésnek a Szabadság Rádió ukrán nyelvű weboldala által ismertetett napi jelentéseiből kitűnik, hogy Oroszország jelentős erőket összpontosított Izjum és Szeverodonyeck térségében, megpróbálván áttörni az ukrán védelmet Szlavjanszk és Kramatorszk felé.
„Ebben az irányban az elsődleges feladat az ukrán alakulatok bekerítése az Egyesített Erők Műveletének területén, elvágásuk az ország nyugati részén elhelyezkedő egységek támogatásától, az utánpótlástól” – írják.
A jelentésekből az is kitűnik, hogy az ukrán hadsereg napokig sikeresen akadályozta az ellenség átkelési kísérleteit a Sziverszkij Donyec folyón Szeverodonyecktől nyugatra és érzékeny veszteségeket okozott számára. A britek hangsúlyozzák, az oroszoknak annak ellenére sem sikerült számottevő eredményt elérniük ebben a térségben, hogy javarészt ide összpontosították a Kijev és Csernyihiv megyékből kivont alakulatokat.
A korrespondent.net beszámolója szerint az orosz erők egy alkalommal szabályszerűen csapdába sétáltak, amikor megpróbáltak átkelni a Sziverszkij Donyecen Bilohorivka községnél. Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara által közölt, valamint a közösségi médiában megjelent légi fotók tanúsága szerint az ukrán tüzérség szétlőtte az ellenség által épített pontonhidat és csapást mért a folyó két partján kiszolgáltatott helyzetbe került orosz egységekre, több mint hetven haditechnikai eszközt és jó néhány katonát, összességében legalább egy zászlóalj harccsoportot semmisítve meg.
A háború eseményeiről a világhálón tudósító hivatásos és amatőr megfigyelők – még a Moszkva-pártiak is! – az ukrán hadsereg sikerének méltatása mellett az orosz hadvezetés felelősségét is felvetik az eset kapcsán. Többen nem értik, miként lehetséges, hogy az orosz főtisztek, a vezérkar láthatóan mit sem tanultak a Kijev alatt, Harkivnál és másutt elkövetett hibáikból, s továbbra is az elvárható körültekintés és felkészülés nélkül, már-már nemtörődöm módon küldik halálba a katonáikat, lövetik ócskavassá a nehezen pótolható haditechnikát.
A harkivi ellentámadás
Közben Harkiv megye északkeleti részén folytatódott az ukrán erők ellentámadása, melynek során több várost és falut sikerült felszabadítani. Az ukrán alakulatok megközelítették, néhány szakaszon állítólag már el is érték az államhatárt. Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója szerint ugyanakkor a megszállók felrobbantottak három hidat, ami lassíthatja az ukrán előrenyomulást.
A brit hírszerzés rámutat: azzal, hogy Oroszország a donbászi műveleteket tette meg prioritásnak, a Harkiv környékén maradt egységeik sebezhetőkké váltak az ellentámadásba lendülő mobilis és erősen motivált ukrán erőkkel szemben. Szerintük az orosz csapatok részleges kivonása Harkiv megyéből egyben „hallgatólagos elismerése” annak, hogy Oroszország képtelen elfoglalni a kulcsfontosságú ukrán városokat, ahol eredetileg csak korlátozott ellenállásra számítottak a lakosság részéről.
Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a hét végén arról számolt be egy televíziós műsorban, hogy az ukrán csapatok ellentámadása végre Harkiv megye délnyugati részén is eredményre vezetett, amennyiben Izjum térségében első ízben sikerült feltartóztatni az ellenség előrenyomulását. Szerinte ez egy nagy áttörés előjele lehet a fronton.
Elakadó támadás
A brit védelmi minisztérium hét végi beszámolója szerint, melyet az MTI ismertet, az orosz támadás veszített lendületéből. A kezdeti kisebb sikerek után Oroszország az utóbbi egy hónapban nem tudott jelentős területeket elfoglalni, miközben folyamatosan nagyarányú a „lemorzsolódás”. A jelentés azt valószínűsíti, hogy az orosz hadsereg az ukrajnai invázió februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszíthette.
A hírszerzési helyzetértékelés szerint csaknem bizonyos, hogy a kitűzött célokhoz képest elszenvedett hadszíntéri késedelmeket kritikus fontosságú hadműveleti elemek, köztük hídépítő berendezések, hírszerzési kapacitások, felderítő drónok elvesztése is súlyosbítja.
Az orosz hadsereg a konfliktus eddigi szakaszában folyamatosan szűkében volt a hídépítő berendezéseknek, és ez lassítja a hadműveleteket, illetve szűkíti az orosz alakulatok támadó műveleteinek mozgásterét – áll a beszámolóban.
A helyzetértékelés szerint az orosz drónoknak létfontosságú szerepük van a hadszíntéri tájékozódásban és a tűzvezetésben, de sérülékenyeknek bizonyultak az ukrán légvédelemmel szemben. Az orosz haderőt egyre inkább korlátozza a támogató kapacitások leépülése, a folyamatosan alacsony morál és a romló hadszíntéri hatékonyság.
E képességek között számos olyan van, amelyet nem lehet rövid idő alatt helyettesíteni vagy újra létrehozni, és ebben a környezetben valószínűtlen, hogy Oroszország a következő harminc napban drámai mértékben gyorsítani tudná ukrajnai előrenyomulását – állapítja meg az elemzés.
Létszámhiány
Az elmúlt napok jelentéseit összesítve kitűnik, hogy számos problémája mellett a kritikus létszámhiány is korlátozza az agresszor lehetőségeit. Például a közösségi médiában megjelent, hivatalosan meg nem erősített híradások szerint a Szumi megyével határos oroszországi régióban sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalokból álló orosz alakulatokat is felvonultattak az ukrán haderővel szemben. A korrespondent.net jelentése szerint pedig Harkiv térségében az ellenség olyan egységeket vetett be, amelyeket a Donyeck és Luhanszk megyék ideiglenesen megszállt területein elrendelt mozgósítás eredményeként töltöttek fel.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara vasárnapi helyzetjelentésében számol be róla, hogy „a megszállók jelentős veszteségeket szenvedtek el élőerőben és felszerelésben. Egyes területeken az egységek létszáma az összecsapások következtében nem éri el a 20 százalékot”. A tervek szerint a veszteségek pótlására 2 500 tartalékos katonát vezényelnek Ukrajnába háborúzni, akik most esnek át a kiképzésen a Voronyezsi, Belgorodi és Rosztovi területek gyakorlóterein. Egyre kevésbé tartható tehát az a moszkvai állítás, miszerint az ukrajnai háborúban kizárólag szerződéses katonák vesznek részt a részükről.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának Facebook-oldalán hétfőn megjelent összesítés szerint a háború 82 napja alatt az orosz csapatok teljes vesztesége Ukrajna területén megközelítőleg 27 700 katonát, 1 228 harckocsit, 2 974 páncélozott harcjárművet, 577 tüzérségi rendszert, 195 rakéta-sorozatvető rendszert, 89 légvédelmi eszközt, 200 repülőgépet, 165 helikoptert, 12 hajót/csónakot, 427 hadműveleti és taktikai szintű pilóta nélküli repülő szerkezetet, 97 cirkálórakétát, 13 hajót/csónakot, 2 101 gépjárművet és tartálykocsit, 41 egységnyi speciális berendezést tett ki.
(ntk/unian.ua/radiosvoboda.org/MTI/korrespondent.net)
A ködös jövő
A hírszerzők és a szakértők igyekeznek felvázolni az ukrajnai háború napi eseményei által előrevetített közeljövőt, hogy megfogalmazzák a kihívásokat, amelyekkel a világnak rövidesen szembe kell néznie.
Kiszámíthatatlanná válhat a konfliktus
Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy az ukrajnai háború valószínűleg „kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet” a következő hónapokban – jelentette ki Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán.
A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó igazgató szerint semmi jel nem utal arra, hogy az oroszok támadása véget érne. Még ha Oroszország sikereket is ér el a kelet-ukrajnai Donbász régióban, „nem vagyunk biztosak abban, hogy a donbászi harc ténylegesen véget vet a háborúnak” – idézi Hainest az MTI. Kifejtette, hogy a hírszerző közösség úgy értékeli, Putyin „elhúzódó ukrajnai konfliktusra készül, amelynek során eredményeket akar elérni a Donbászon túl is”.
A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, hogy az orosz elnök az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás „kifulladására” számít. Szerinte Oroszország lépéseiről az elkövetkező hónapokban is egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt majd. Az orosz elnök döntéseit pedig a hírszerző közösség egyre nehezebben tudja megjósolni – tette hozzá Haines. „Putyin ambíciói és Oroszország jelenlegi konvencionális katonai képességei között eltérés mutatkozik” – fogalmazott.
Haines szerint nő annak a valószínűsége, hogy az orosz elnök „drasztikusabb eszközökhöz nyúl”, beleértve például a hadiállapot kihirdetését, hogy felszabadítsa a céljai eléréséhez szükséges erőforrásokat. Az igazgató elmondta: az amerikai hírszerző közösség szerint, ha Oroszország el akarja érni a céljait, akkor valószínűleg Oroszországon belül el kell indítania a teljes katonai mozgósítást, amelyet eddig nem tett meg.
Putyin rövid távon teljesen el akarja foglalni a két keleti megyét, Donyecket és Luhanszkot, „meg akarja semmisíteni” a térségért felelős ukrán erőket, el akarja foglalni Herszon megyét, valamint ellenőrzése alá akarja vonni a Krím vízellátását – állította Haines. Úgy vélekedett, hogy egyelőre rövid távon nincs esély a konfliktus tárgyalásokkal történő megoldására, mert szerinte mindkét fél azt gondolja, hogy „előre léphet katonailag”.
Az igazgató kifejtette: az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy fennáll az atomfegyver használatának „közvetlen veszélye”. Haines szerint Putyin valószínűleg csak akkor vetne be atomfegyvert, ha fenyegetést észlelne akár a rendszerére, akár Oroszországra nézve, vagy azt hinné, hogy elvesztette az ukrajnai háborút, különösen, ha úgy gondolná, hogy a NATO „vagy beavatkozik, vagy beavatkozni készül”.
Az igazgató kiemelte, hogy az Egyesült Államok „nyilvánvalóan támogatja Ukrajnát, de nem szeretné kirobbantani a harmadik világháborút, és azt sem szeretnék, ha a harcoló felek nukleáris fegyvereket vetnének be”.
Annexió és nukleáris elrettentés?
A nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetősége az amerikai Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt jelentésében is felmerül. Szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg azt tervezi, hogy Dél- és Kelet-Ukrajnát Oroszországhoz csatolja. Így a Kreml azt mondhatná, hogy Oroszország azon doktrínája, miszerint nukleáris fegyvereket vethet be területei védelmére, ezekre a régiókra is kiterjed – idézi a tanulmányt a korrespondent.net.
Az ilyen akciók nukleáris támadással fenyegetik Ukrajnát és partnereit, ha folytatódik az oroszok által megszállt területek felszabadítására irányuló ellentámadás – állítják az ISW jelentésírói. Valószínűleg Putyin úgy véli, hogy az atomcsapással való fenyegetés megállíthatja Oroszország elrettentését.
Hozzáteszik, hogy az orosz hadsereg még nem érte el a területi célokat, vagyis Donyeck és Luhanszk megyék teljes területének elfoglalását, és valószínűleg nem is sikerül. Ha Putyin rájön gyengeségére a fronton, megkísérelheti a lehető leghamarabb annektálni Ukrajna megszállt területeit és a nukleáris elrettentéssel fenntartani az ellenőrzést felettük. Ha viszont az orosz elnök úgy véli, hogy az orosz hadsereg további sikerekre képes, akkor az annektálást elhalasztják, mert a csapatok megpróbálják elfoglalni Ukrajna minél több régióját.
(hk/MTI/korrespondent.net)
