A háború befejezésének öt lehetséges forgatókönyve

Három hónapja dúl a háború, és Oroszország nem érte el céljait. Annyi bizonyos, hogy a harcok nem tarthatnak örökké, előbb vagy utóbb, így vagy úgy, de el fognak hallgatni a fegyverek. A korrespondent.net sorra vette a konfliktus lezárásának öt lehetséges forgatókönyvét a The Wall Street Journal amerikai lap összeállítása alapján.

Oroszország összeomlása

A rendkívül motivált, jól felfegyverzett és taktikailag képzett ukrán erők kihasználták az orosz hadsereg gyengéit. Az oroszok logisztikája és hadjáratuk különböző elemeinek koordinálása sok kívánnivalót hagyott maga után. Szenvedtek a rossz felszerelés és kiképzés miatt, néha pedig a morállal is bajok voltak. Nyugati elemzők szerint az oroszok több tízezresre becsült vesztesége miatt a tisztikaruk erősen meggyengült.

A háborúról szóló nyugati elemzések többsége azt mutatja, hogy Moszkva B terve, miszerint keleten és délkeleten összpontosítja erőit és kiterjeszti hídfőállását a Donyec-medencében, sokkal lassabban valósul meg, mint azt az oroszok remélték. Egyesek szerint megvalósíthatatlan Moszkva nyilvánvaló terve, ami az ukrán erők bekerítését illeti. Eközben megjelentek a hadszíntéren a nyugati fegyverek. A Pentagon szerint ez a fegyverzet máris megváltoztatja a helyzetet.

A nyugati hírszerzés úgy értesült, hogy a Kijevért vívott harcokban legyőzött orosz egységeket gyakran rosszul képzett újoncokkal feltöltve vetették ismét csatába. A különféle támogató erők, például a csecsen fegyveresek bevetése csak még inkább megnehezíti Oroszország számára erői koordinálását.

„Úgy gondolom, hogy Oroszország tényleges összeomlásának a lehetősége az a forgatókönyv, amelyet talán kissé alábecsülnek” – mondta Eliot Cohen, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja, egy kétpárti kutatócsoport munkatársa.

Cohen szerint még a háború kevésbé súlyos következményei is éreztethetik hatásukat Moszkvában. „Úgy gondolom, hogy Putyin valamilyen alapvető szinten már veszített. Személy szerint nekem nehéz elképzelni, hogy nagyon hosszú ideig marad hatalmon” – mondta.

Ukrajna összeomlása

A nyilvános információk azt sugallják, hogy az ukrán hadsereget ért veszteségek és károk szintén jelentősek, de nyugati becslések szerint az Ukrán Fegyveres Erők vesztesége csak töredéke annak, amit az oroszok szenvedtek el, akik közül az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerint március végéig 40 ezren estek el, sebesültek meg vagy estek fogságba.

Michael Clark, a Royal United Services Institute, egy londoni agytröszt korábbi igazgatója szerint Biden elnök azzal, hogy több milliárd dolláros hosszú távú katonai segélyt igényelt az amerikai Kongresszustól, jelezte: „mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna ne essen el, ami nagyban csökkenti annak valószínűségét, hogy Ukrajna legyőzhető”.

„Nem tartom valószínűnek Ukrajna összeomlását. Szinte kizárnám. Van motivációjuk és lendületük” – mondta Lawrence Friedman, a londoni King's College munkatársa.

Zsákutca

A háborúk során gyakran áll elő az a helyzet, hogy egyik fél sem meri elismerni a vereségét. Nyugati tisztviselők ezúttal is figyelmeztettek, hogy a konfliktus a jövő évig vagy még tovább is eltarthat.

„A háború gyakran az összeomlás folyamata a harcok miatt, […] amelyben a győzelmet a talpon maradó oldal éri el, még akkor is, ha mindkét fél rettenetesen szenved. Ez történt 1918-ban” – mondta Cohen az első világháború lezárására utalva.

Szerinte egy ilyen helyzet akkor lehetséges, ha feltételezzük, hogy az oroszok jól beásták magukat és kitartóak, valamint képesek lesznek pótolni az elszenvedett borzalmas veszteségeket. Cohen a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ukránok mobilitásukat és taktikai fölényüket kihasználva ki tudják választani a támadás és az orosz vonalak áttörésének legmegfelelőbb helyeit.

Egyes elemzők arra számítanak, hogy amennyiben Ukrajna ellenáll Oroszország jelenlegi offenzívájának a Donyec-medencében, az ukránok a következő hetekben ki tudják bontakoztatni ellentámadásukat, ezzel megindítva a háború kritikus szakaszát.

Clark szerint az orosz hadsereg jelenleg túl kicsi ahhoz, hogy akár csak a saját korlátozott ukrajnai céljait is elérje. Hosszú távon Moszkva számára kulcskérdés, vajon a toborzási erőfeszítések meghozzák-e a gyümölcsüket, és csatlakozhat-e további 150–180 ezer katona az állandó hadsereghez. Miután ki kell őket képezni, az év vége előtt aligha érkeznek újoncok a harctérre. „Ha az oroszok jövőre nagyobb mozgósított erőkkel rendelkeznek, akkor patthelyzet elé nézünk” – mondta.

Ukrajna támadása

Elemzők szerint a háborúnak ebben a szakaszában a nyugati fegyverek nagy jelentőséggel bírnak. A Pentagon egyik magas rangú képviselője május 16-án azt mondta, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának szállított 90 darab M777-es tarackból 74 már a fronton van Harkiv környékén és másutt. E tarackok nagy hatótávolsága lehetővé teszi az ukránok számára, hogy anélkül támadják meg az orosz csapatokat, hogy megközelítenék őket. Ukrajna egyéb nyugati eszközöket is kap, köztük Switchblade és Phoenix Ghost drónokat.

Ha az ukránok támadni fognak, a következő kérdés az, hogy hol állnak meg. Ukrajna minimális célja a február 23-án, az orosz invázió megindulása előtti napon ellenőrzött vonalak elérése lesz. Ez két enklávét hagyna Moszkva ellenőrzése alatt a Donbászban és a Krímen, amelyeket még 2014-ben csatolt el.

Elemzők szerint, ha az ukránok sikert érnek el, a „megállás” politikai problémává válhat Volodimir Zelenszkij elnök számára. Megjelenik a kísértés, hogy az oroszokat még távolabbra vessék vissza. Ambiciózus cél lenne Ukrajna számára az előrenyomulás azokon a területeken, ahol az oroszok már régebben megvetették a lábukat. Valószínűleg nőne az ukrán elnökre nehezedő külső nyomás, korlátozandó az előrenyomulást.

Nukleáris fegyverek

Egyes elemzők attól tartanak, hogy ha az orosz vezetőt sarokba szorítják, kiélezi a konfliktust, például taktikai nukleáris vagy vegyi fegyverek bevetésével a csatatéren. Nyugaton ezt nem zárják ki, bár nem is tartják valószínűnek. De a konfliktus még taktikai nukleáris fegyver bevetése esetén sem fajulna automatikusan interkontinentális ballisztikus rakétákkal végrehajtott csapásváltássá Oroszország és a Nyugat között.

Az ilyen fegyverek alkalmazása ugyanakkor általános nemzetközi elítélést váltana ki. Valószínűleg még inkább elszigetelné az orosz gazdaságot, többek között az úgynevezett másodlagos szankciók esetleges bevezetésével, amelyek nemcsak az orosz, hanem az Oroszországban üzleti tevékenységet folytató külföldi vállalatokat is sújtanák.

Elemzők szerint a taktikai nukleáris fegyverek bevetése ellen szóló fő érv azonban az, hogy nem biztosít igazi előnyt a hadszíntéren egy olyan helyzetben, amikor a két fél közel van egymáshoz, és nem összpontosulnak kis területen jelentős ellenséges erők.

(hk/korrespondent.net)