A gyermek válás utáni elhelyezéséről

„Azt mondták, a gyereknek is van beleszólása abba, hogy melyik szülővel marad a válás után. De hogyan tudnának dűlőre jutni hárman, ha a két felnőttnek sem sikerül?! Mi a teendő, ha valóban nem tudnak megegyezni?”

– A gyermek részvétele az elhelyezése körüli vitában az életkorától függ. A Családi törvénykönyv 160. cikkelye szerint a 10 év alatti gyermek lakóhelyéről a szülők jogosultak dönteni, közös megegyezéssel. A 10. életévét betöltött gyermek tartózkodási helyét a szülők és a gyermek közös megegyezése alapján határozzák meg. Ha a szülők nem élnek együtt, a 14. életévét betöltött gyermek maga dönt a lakóhelyéről. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyermek véleményének kikérése számos esetben segít elkerülni a vitát, családon belül rendezni az elhelyezésének kérdését.

Sokan nem tudják, hogy a Családi törvénykönyv 157. cikkelyének 4. pontja értelmében a szülőknek joguk van megállapodást kötni a gyermeküktől külön élő szülő jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáról. Az ilyen megállapodás közjegyzői hitelesítéshez kötött. Ezt a megállapodást megköthetik a szülők akár a házasságuk ideje alatt, akár a válás után, valamint abban az esetben is, ha a házasságot még nem bontották fel, de a házastársak már külön élnek. Az élettársi kapcsolatban élők is folyamodhatnak ehhez a megoldáshoz, amely alkalmas lehet a felek közötti nézeteltérések rendezésére, a bizalom helyreállítására.

Amennyiben a szülőknek nem sikerül megegyezésre jutni a tekintetben, hogy melyiküknél maradjon a kiskorú (14 éven aluli) gyermek, előbb a gyámhatósághoz kell fordulniuk. A szülőnek, aki szeretné, hogy nála nyerjen elhelyezést a gyermek, a következő okmányokat szükséges benyújtani a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekügyi szolgálathoz:

• kérvény;

• személyi igazolvány másolata;

• igazolás a lakóépületben, -helyiségben bejelentett személyekről;

• igazolás a gyermek oktatási (nevelési) intézményétől;

• igazolás a végrehajtó szolgálattól a tartásdíjfizetésről (szükség esetén);

• a gyermek születési bizonyítványának másolata;

• a házassági bizonyítvány vagy a házasság felbontásáról hozott határozat másolata.

A dokumentumok birtokában a szolgálat munkatársai elbeszélgetnek a szülőkkel, megvizsgálják életkörülményeiket, hozzáállásukat szülői kötelességeik ellátásához, a gyermek viszonyulását a szüleihez és az egyéb releváns körülményeket, majd javaslatot tesznek a gyámhatóságnak a gyermek elhelyezését illetően. A hatóság ennek alapján dönt a gyermek elhelyezéséről. A szülőnek 10 nap áll rendelkezésére, hogy a bírósághoz forduljon, ha nem ért egyet a gyámhatóság határozatával. Ezután a határozat végrehajtása kötelezővé válik.

A bírósághoz forduló szülőnek keresetet kell benyújtania, amelyben kéri, hogy a gyermeket nála, azaz a felperesnél helyezzék el. A keresetet az alperes bejelentett lakóhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani, megfizetve a bírósági illetéket.

A keresethez csatolni kell:

• a gyermek születési bizonyítványát;

• a házassági bizonyítvány vagy a házasság felbontásáról szóló határozat másolatát;

• az igazolást a gyermektartásdíj fizetéséről, esetleg a fizetési hátralékról;

• az igazolást arról, hogy a gyermek pillanatnyilag melyik szülővel él;

• a gyermek iskolai vagy óvodai jellemrajzát;

• a tanúk (ha vannak) beidézése iránti kérelmet;

• a szülő munkahelyi és lakóhelyi jellemrajzát;

• a szülő jövedelembevallásának másolatát;

• a szülő életkörülményeinek vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvet;

• a bírósági illeték befizetését igazoló nyugtát.

A bíróságnak az ügy érdemi tárgyalását legkésőbb az eljárás megindításától számított hatvan napon belül, az előkészítő eljárás meghosszabbítása esetén legkésőbb a határidő lejártát követő napon meg kell kezdenie. A bíróság az ügyet az érdemi tárgyalás megkezdésének időpontjától számított harminc napon át tárgyalhatja érdemben (lásd a Polgári perrendtartási törvénykönyv 210. cikkelyét!).

                hk