Ukrajna: Egyetlen lépésre az uniós tagjelöltségtől
Egy emberöltő telt el azóta, hogy először szóba került Ukrajna európai uniós tagsága, s most elérkezett a pillanat: az Európai Bizottság (EB) javasolta a tagjelölt státusz megadását Ukrajnának.
Ukrajnának meg kell kapnia a lehetőséget
A bejelentésre az előre meghirdetett menetrend szerint múlt pénteken került sor Brüsszelben. Ursula von der Leyen, az EB elnöke a Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztossal tartott sajtótájékoztatón közölte, a testület azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölt státuszt Ukrajnának és Moldovának. Georgiának ehhez további feltételeket kell még teljesítenie.
Az elnök elmondta: a bizottság Ukrajna csatlakozási kérelmét a koppenhágai kritériumok alapján körültekintően értékelte. Véleménye szerint Ukrajna egyértelműen bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt, az ország évek óta fokozatosan közeledik az EU-hoz.
„Ukrajnát mint tagjelölt országot kell üdvözölnünk, ez azon a felismerésen alapul, hogy jó munkát végeztek, de még nagyon sok tennivaló van hátra” – hangsúlyozta von der Leyen az MTI szerint.
Mint rámutatott, 2016 óta az EU-nak társulási megállapodása van Ukrajnával, és annak keretein belül az ország 70 százalékban átvette az uniós szabályokat, szabványokat és normákat. „Ennek alapján a bizottság azt ajánlja, hogy Ukrajna kapjon lehetőséget arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon” – jelentette ki.
A feltételek
A bizottság sajtóközleménye szerint a testület úgy látja, Ukrajna összességében előrehaladást ért el a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitását illetően. A testület az általános makrogazdasági stabilitásra szintén felhívta a figyelmet. Ugyanakkor a háború utáni újjáépítésen és beruházásokon múlik majd, hogy Ukrajna mennyire lesz képes ellenállni az EU-n belüli versenynyomásnak, ami a tagság egyik kritériuma. Az EB arra is rámutatott, hogy Kijev az európai jogszabályok „példátlan” hányadát implementálta, bár egyes szektorokban nagyobbak a sikerek, mint másokban.
Azonban van még mit tennie Kijevnek az Európai Unió felé vezető úton. „Természetesen tudjuk, hogy további munkára van szükség” – mondta von der Leyen.
Az Európai Bizottság hét feladatot határozott meg, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell, mutat rá a Jevropejszka Pravda.
1. Az ukrán Alkotmánybíróság bíráinak kiválasztási eljárásáról szóló jogszabály elfogadása és végrehajtása, amely bevezeti a bírák feddhetetlenség és szakmai készségek alapján történő előzetes kiválasztását, a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve.
2. Be kell fejezni a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács tagjelöltjeinek feddhetetlenségi felülvizsgálatát az Etikai Tanács által, valamint a jelöltek kiválasztását az ukrán bírák Legfelsőbb Képesítési Bizottságának létrehozásához.
3. Hatékony nyomozással és bírósági határozatokkal fokozni kell a korrupció elleni küzdelmet, a legfelsőbb szinteken is; be kell fejezni a Szakosított Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) új vezetőjének kinevezését, jóváhagyva a pályázat kihirdetett győztesét; lebonyolítani az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) új igazgatójának kiválasztását és kinevezését.
4. Biztosítani kell a pénzmosás elleni jogszabályok megfelelését a FATF szabványainak; el kell fogadni a bűnüldözési szektor reformjának átfogó stratégiai tervét.
5. Az oligarcháknak a gazdasági, politikai és társadalmi életre gyakorolt túlzott befolyását korlátozandó végre kell hajtani az „oligarchaellenes törvényt”; ezt jogilag megalapozott módon kell megtenni, figyelembe véve a Velencei Bizottság jövőbeni következtetéseit.
6. Le kell küzdeni az önös érdekek befolyását a médiatörvénynek az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelvvel való összehangolásával és a hatáskörök független médiaszabályozó hatóságra való átruházásával.
7. Be kell fejezni a nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályok reformját a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, az azonnali és hatékony végrehajtási mechanizmusukkal együtt.
Az EB múlt pénteken Moldovának is a tagjelölt státusz megadását ajánlotta. Von der Leyen közölte, Moldova és Georgia is bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt. Georgia esetében viszont a testület arra a következtetésre jutott, hogy meg kell adni az országnak az uniós tagság perspektíváját, de a tagjelölt státushoz Tbiliszinek még „rendeznie kell bizonyos kérdéseket”.
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos szerint a bizottság gyorsan és hatékonyan dolgozott. Arra számít, hogy a tagállamok az elkövetkező napokban meghozzák a döntéseiket, de a partnerországoknak már most meg kell kezdeniük a munkát, hogy a maguk részéről megvalósítsák az ajánlásokban felvázolt reformokat. „Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna, Moldova és Georgia továbbléphessen” – hangsúlyozta.
Mint emlékezetes, Ukrajna február 28-án, Georgia és a Moldova március 3-án nyújtotta be felvételi kérelmét. Az uniós tagállamok vezetői június 23–24-i csúcstalálkozójukon vitatják meg a következő lépéseket.
(ntk/MTI/dw.com/eurointegration.com.ua)
Megelőlegezett tagjelöltség
A bejelentést, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagjelölti státusz megadását Ukrajnának, általános lelkesedéssel fogadta az ukrán sajtó, a politikusok szintén győzelmet emlegettek. Csakhogy az EB feltételekhez kötötte a tagjelöltséget. A Jevropejszka Pravda (JP) összeállításában sorra vette, mit vár el az EU Ukrajnától, s miért.
A cikkíró-főszerkesztő Szerhij Szidorenko mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság javaslatának nyilvánosságra hozatala után világossá vált, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről egyáltalán nem esik szó benne. Szerinte az írásba adott feladatokat-feltételeket elsősorban azért kell teljesítenie Ukrajnának, hogy megőrizze a tagjelölti státuszt. Mint írja, a dokumentum egyértelműen leszögezi, hogy az EU visszavonhatja a tagjelöltséget, amennyiben Kijev nem hajtja végre az elvárt reformokat. Igaz, nem világos, miként tehetné ezt meg az EU, hiszen a mostanihoz hasonló eljárásra eddig nem volt példa. Brüsszel korábban vagy kijelentette, hogy egy adott állam kész a tagjelöltségre, s akkor megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, vagy elismerte, hogy nem áll készen az adott ország, s javasolta, hogy térjenek vissza a kérdésre később. Ezúttal viszont az EB lényegében azt mondta, hogy Ukrajna még nem áll készen a jelöltségre, ennek ellenére már most elnyeri a státuszt – mutat rá Szidorenko. Ráadásul – korábbi esetektől eltérően – az EB javaslata nem helyezi kilátásba a csatlakozási tárgyalások megkezdését még abban az esetben sem, ha a tagjelölt teljesíti az előírt feltételeket.
De lássuk, mit kér az EU! Az Unió tulajdonképpen nem hét követelményt fogalmaz meg, inkább a reformok hét területét sorolja fel:
1. az Alkotmánybíróság reformja,
2. az igazságügyi reform folytatása,
3. a korrupció elleni küzdelem, beleértve az SZAP vezetőjének kinevezését,
4. a pénzmosás elleni küzdelem,
5. az oligarchaellenes törvény végrehajtása,
6. az audiovizuális (média-) jogszabályok harmonizációja az európai gyakorlattal,
7. a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályok módosítása.
Ezek a reformok már rég napirenden vannak, zömmel azonban elakadtak a kidolgozás vagy a kivitelezés stádiumában. Megjósolható tehát, hogy a jelenleg tapasztalható kormányzati lelkesedés valamelyest lanyhulni fog, amikor a feltételek teljesítésére kerül a sor.
A bennfentesnek tartott JP máris „nagyon furcsának” nevezi a követelmények némelyikét.
„Az EuroPravda többször is beszámolt róla, hogy az EB egyeztette a tagállamokkal álláspontját Ukrajna jelöltségéről. Az elvárt reformok listája egy újabb utalás erre. Nagyon úgy fest, hogy a reformokkal kapcsolatos reális követelésekhez Brüsszelben hozzáadták azokat, amelyek egyes európai fővárosokat hivatottak megnyugtatni, és garantálják, hogy ne blokkolják a tagjelölt státuszt a csúcstalálkozón” – írja a portál.
„Kezdjük a legkevésbé fontosakkal és az alapvetőekkel fejezzük be, amelyek első helyen szerepelnek” – írja a JP, s kiderül, hogy a szerző-főszerkesztő számára a legkevésbé fontos a nemzeti kisebbségek kérdése.
„Ezt a pontot Magyarország megnyugtatására írták be. Arról van benne szó, hogy néhány éve Ukrajna megígérte a nemzeti kisebbségekről szóló kerettörvény elfogadását. Vajon Magyarország nem követeli majd egy olyan törvényszöveg elfogadását, amely nem felel meg Ukrajnának? Brüsszelben arról biztosítanak, hogy nem. A JP-nek névtelenül nyilatkozó magas rangú európai tisztviselő hangsúlyozta: az Európai Bizottság maga fogja értékelni ennek a követelménynek a teljesítését (amint a többiét is). A tervek szerint a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt a Velencei Bizottság elé kell majd terjeszteni elemzésre, s ha azt mondja, hogy a dokumentum rendben van, és nem sérti a magyar kisebbség érdekeit, akkor a követelmény teljesült” – írja a portál.
Mindettől azonban egyelőre még igen távol állunk, hiszen amíg véget nem ér a háború, szó sem lehet az elvárt reformok végrehajtásáról, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről pedig még kevésbé.
„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tárgyalások megkezdése a háború aktív fázisának lezárulásáig esélytelen, és ez tulajdonképpen előre tudható volt. Az EU nem tárgyalhat egy állam csatlakozásáról, ha nem tudni, hogy ez az állam milyen állapotban van. Eljárási értelemben pedig még fontosabb, hogy a hadiállapot idején eleve nem lehet rendszerszintű reformokat végrehajtani” – mutat rá Szidorenko.
De most nem is ez a legfontosabb.
„A legfontosabb az, hogy a folyamat elindult, és az EU vezetői elvileg megegyeztek a haladásba Ukrajna csatlakozása felé. És ennek a háborúban aratott győzelmünk után kezdődő folyamatnak a sebessége kizárólag rajtunk fog múlni” – állapítja meg a JP.
(zzz/eurointegration.com.ua)
