Munkanélküli segély helyett társadalmi munka?

Június 28-án hatályba lépett a miniszteri kabinet határozata a társadalmilag hasznos munkák szervezéséről hadiállapot idején. A határozat előírja, hogy a foglalkoztatási központban való regisztrációt követően a munkanélküli egy hónapig részesülhet anyagi támogatásban, s ez idő alatt készségeinek, képességeinek és képzettségének megfelelő állásokat javasolhatnak a számára. Amennyiben nem érkezik megfelelő állásajánlat, a munkaügyi központ felkínálja a munkanélkülinek, hogy végezzen társadalmilag hasznos munkát. A részletekről a korrespondent.net készített összefoglalót.

„A kormány elindítja a teljes foglalkoztatási szektor reformját. A teljes körű háború körülményei között minden lehetséges erőforrást mozgósítanunk kell az orosz megszállók legyőzésére. Ez a hátországi munka megszervezésére is vonatkozik. A kormány elfogadta azt a dokumentumot, amely előírja, hogy a hivatalosan nyilvántartott, 30 napja nem foglalkoztatott munkanélkülieket bevonják társadalmilag hasznos munka végzésébe. Hogy pontosan mit kell tenni, azt az egyes régiók helyi hatóságai fogják meghatározni” – jelezte nemrég Denisz Smihal miniszterelnök a kormány ülésén.

Elmondása szerint lényegében megszűnik a lehetőség, hogy az emberek pénzt kapjanak az államtól, és visszautasítsák a felajánlott munkát. Háborús körülmények között erre nincs forrása az államnak. Mindenkinek vagy harcolnia kell, védeni a szülőföldet, vagy dolgozni a győzelemért, a front számára – fogalmazott. Ugyanakkor azt tervezik, hogy csak az egészségügyileg alkalmas személyeket vonják be a munkavégzésbe.

„A társadalmilag hasznos munkában részt vevő munkanélküliekre vonatkoznak a munkajog által biztosított állami szociális garanciák, ideértve a munkavédelmi jogszabályok előírásait is” – mondja Nagyezsda Jolkina, a Munkaügyi Kezdeményezések civil szervezet jogásza.

A szakértők megerősítik, hogy köz- és társadalmilag hasznos munkába csak azokat vonhatják be, akiknek az egészségi állapota ezt lehetővé teszi.

„Tilos bevonni az ilyen munkákba a három éven aluli gyermeket nevelő nőket, valamint a várandós nőket, ha a munkavégzés negatívan befolyásolhatja az egészségi állapotukat. Ezenkívül a jogszabályok meghatározzák, hogy a nők által emelt és mozgatott nehéz terhek maximális súlya, ha ezt egyéb munkával felváltva végzik (óránként legfeljebb kétszer) 10 kg; amikor viszont a súlyok emelése és mozgatása folyamatosan történik a műszak alatt – 7 kg. Ily módon biztonságos és az egészségre nem káros munkakörülményeket kell teremteni a munkanélküliek számára” – jegyzi meg Jekaterina Svec, aki ugyancsak a Munkaügyi Kezdeményezések jogásza.

Hogy milyen munkák végzéséről lehet szó? A miniszteri kabinet nemrég közzétette a tájékoztató jellegű listát:

– a létfenntartó objektumokon végzett javítási és helyreállítási munkák;

– romeltakarítás, vasúti sínek és utak megtisztítása;

– polgári védelmi védőszerkezetek, a legegyszerűbb óvóhelyek, omlás, árvíz, lavina és sárlavina ellen védő, eróziógátló és egyéb speciális célú mérnöki létesítmények építése;

– lakóhelyiségek javítása és építése;

– a polgári védelmi létesítményeknek a rendeltetésszerű használatra való előkészítésére, fenntartásukra irányuló munkák, a rendelkezésre álló felszíni vagy föld alatti helyiségek egyszerű óvóhelyekké alakítása;

– be- és kirakodási munkák végzése a vasúton, kikötőben stb.;

– mezőgazdasági munkák (tavaszi szántóföldi munka, betakarítás, szénázás);

– segítségnyújtás a lakosságnak, elsősorban a fogyatékkal élőknek, gyermekeknek, időseknek, betegeknek és más rászorulóknak, akik nem tudnak önállóan megküzdeni a kedvezőtlen technogén, környezeti és katonai tényezőkkel;

– a harci cselekmények következtében megsérült polgárok életben tartásának megszervezése;

– a fokozott biztonságú objektumok stabil működésének biztosításával összefüggő munkák vészhelyzet esetén;

– a közrend fenntartásával kapcsolatos munkák;

– parti sávok, természetes források és tározók, medrek rendezése, helyreállítása, gátak, hídszerkezetek megerősítése;

– tűzifa gyűjtése a fűtési szezonra;

– a spontán hulladéklerakók felszámolása és szilárd háztartási hulladéklerakók kialakítása.

A társadalmilag hasznos munkába bevont munkanélküliek a továbbiakban nem fognak segélyben részesülni, hiszen a munka, amelyet végeznek, nem ingyenes.

„Azokkal, akik vállalják ezen munkák végzését, határozott idejű munkaszerződést kötnek. A bérezés azon szakma (beosztás) számára megállapított díjazási feltételek szerint történik, amelyre beosztást kaptak, és a fizetés összege a norma teljesítése esetén nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél. A regisztrált munkanélküliek által végzett társadalmilag hasznos munka finanszírozása a kötelező állami munkanélküliségi társadalombiztosítási alapból, a közmunkára és egyéb ideiglenes munkavégzésre elkülönített forrásokból, a helyi költségvetés, vállalkozások, intézmények, szervezetek pénzeszközeiből, valamint más, jogszabályok által nem tiltott forrásokból történik” – közölte Svec.

A társadalmilag hasznos munkát megtagadók esetében ugyanakkor az elutasítás pillanatától megszűnik a munkanélküliként való nyilvántartásuk.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint az orosz hadsereg Ukrajna elleni támadása miatt február 24. óta több mint 5 millió munkahely szűnt meg az országban.

(hk/korrespondent.net)