Véget ért a XXVII. Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) idén immár huszonhetedik alkalommal rendezte meg a közkedvelt és nagy sikernek örvendő Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótáborát, közismertebb nevén a jurtatábort. Az eseménynek – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont július 11. és 15. között.
A szervezők, ahogy az eddigi években megszokhattuk, különféle izgalmas, a magyar hagyományokat előtérbe helyező programokkal várták a tábor résztvevőit. Idén harmincöt résztvevője volt a tábornak, akik izgalmas kalandokban, érdekes és nem mindennapi foglalkozásokon vehettek részt.
A tábor tematikája minden évben változik, idén azonban a szervezők úgy döntöttek, hogy időrendi sorrendben ismertetik meg a résztvevőket a magyar történelem érdekes momentumaival.
Az első nap ismerkedős programokkal telt, ahol a gyerekek jobban megismerkedhettek egymással, hiszen Kárpátalja számos vidékéről érkeztek táborozók. Emellett különböző kézműves-foglalkozásokon vettek részt: rongyból babát készítettek, szőttek-fontak, gyertyát merítettek, valamint felépíthették a tábor nevét is adó hagyományos magyar jurtát. A nap további részében Kész Barnabás történész, a tábor mindenkori vezetője online előadást tartott a heraldika rejtelmeiről, majd a csoportok a szerzett tudással nekiláttak, hogy elkészítsék saját csapatcímerüket. Miközben a gyerekek dolgoztak, Kész Margit néprajzkutató, a tábor főszervezője tartott ismertető előadást a honfoglaló magyarok életmódjáról.
A tábor többi napja is hasonlóan tartalmas programokkal telt. A gyerekek íjászkodtak, lovagoltak, agyagoztak és más kézművesprogramokon vehettek részt. Interaktív előadások keretében betekintést nyerhettek elődeink mindennapjaiba. Megismerkedhettek a lovagi erényekkel, a lovagi tornákkal, valamint bővíthették tudásukat a trubadúrköltészet, a lovageposzok és sok egyéb érdekes téma kapcsán.
A tábor során tartott foglalkozásokat és előadásokat erre szakosodott szakemberek vezették. Az agyagozást Hidi Endre keramikus oktatta, aki nemcsak tudásával, de jó humorával, történeteivel is tanította és szórakoztatta a gyerekeket. Kalanics Éva a gyöngyfűzés és rongybabakészítés mesterségét mutatta be. Kész Réka a történelmi előadások mellett a nemezeléssel ismertette meg a résztvevőket, valamint az íjászkodás mesterségét sajátíthatták el tőle. Ilosvay Borbála a fonal megmunkálásának különféle módjait ismertette a táborozók körében.
Prófusz Marianna népművész előadásában pedig a gyerekek hallhattak a szövésről és fonásról, a kender megmunkálásáról és feldolgozásáról, továbbá megismerhették a fonáshoz kapcsolódó különféle eszközöket.
A táborvezetők és kézművesek munkáját öt nevelő is segítette: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjai, akik tábori pedagógiai gyakorlatukat végezték.
A kreatív játékok és kézműves-foglalkozások mellett – amelyek a résztvevők magyar történelemben és hagyományainkban való jártasságát erősítették – a hét végéig a táborozóknak csapatok szerint egy-egy, a történelemhez vagy néprajzi ismeretekhez kapcsolódó előadást kellett elkészíteniük, melyet a záró estén a tábortűznél mutathattak be.
A táborozóknak lehetőségük volt összemérni a hét folyamán szerzett tudásukat, ami alapján elmondható, hogy mindenki nagyon ügyesen teljesített.
A gyerekek megannyi élménnyel és tudással gazdagodva, friss barátságokat kötve, valamint a tábor során készített alkotásaikkal térhettek haza.
A tábor megvalósulását Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
TV21Ungvár/K. K.
