Beteg az euró?

Július 13-án olyasmi történt, amire a szakértőkön kívül kevesen számítottak: 1 euróért 0,9998 dollárt adtak a pénzváltók. Ilyesmire még nem volt példa. Előző nap a két valuta árfolyama kiegyenlítődött. Ez legutóbb 2002-ben fordult elő, vagyis amikor forgalomba kerültek az euró érmék és bankjegyek. Mi lesz így a közös európai valutával, s hogyan hat ez a hrivnyára? – tette fel a kérdést a korrespondent.net.

Ki a ludas?

A portál összeállítása szerint a szakértők két alapvető okra vezetik vissza az euró gyengélkedését. Az egyik ok az ukrajnai háború, s hogy az eurózóna országai jelentős mértékben függnek az orosz gáztól. A másik az USA és az EU eltérő monetáris politikája.

Ami a gázt illeti, ismeretes, hogy az európai gázimport 45%-a Oroszországból származik. A függőségnek ez a foka aggasztja a befektetőket, a közgazdászok ezért lényegesen gyorsabban bekövetkező és fájdalmasabb recessziót jósolnak az euró zónában, mint az Egyesült Államokban.

„Az EU fő hajtóerejének, Németországnak az üzleti modellje hosszú éveken át arra épült, hogy olcsó energiát kaptak Oroszországból, és drága árukat adtak el Kínának. És ez működött, amíg az energia olcsó volt. Nem igazolódott be a németek számítása, hogy Oroszország csak az ő fáskamrájuk. Most pedig zajlik a fájdalmas átmenet, amely máris hosszú évek óta az első kereskedelmi deficithez vezetett Németországban” – véli Szerhij Fursza, a Dragon Capital hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-értékesítési osztályának szakértője.

A második, de még jelentősebb ok az amerikai és az európai szabályozók eltérő magatartása. Az amerikai jegybank (Fed) agresszíven emelte a kamatlábat az infláció mérséklése érdekében, míg az Európai Központi Bank (EKB) a végsőkig ellenállt a meredek emelésnek.

„Az Egyesült Államokban a kamatlábak várhatóan 3%-ra emelkednek az európai 1%-kal szemben. Így a pénz oda vándorol, ahol magasabb a hozam” – vélekedik Carsten Brzeski, az ING Németország vezető közgazdásza.

„A dollár és az euró paritása pontosan tükrözi az elmaradást az Egyesült Államok és az eurózóna országai közötti monetáris politikában. Az EKB kamatemelése után a helyzet megváltozik. A dollár/euró árfolyamot a kereskedelmi, beruházási és pénzügyi mozgások helyzete is befolyásolja. Az EU nem megfelelően reagál saját energia- és agrárpolitikai hibáira. […] Mélyreható strukturális reformokra, deregulációra, illetve az adóterhek csökkentésére van szükség. Ellenkező esetben az EU lemaradása az Egyesült Államokhoz képest növekedni fog” – írja oldalán Jaroszlav Romancsuk közgazdász.

Mi vár Ukrajnára és a világra?

A békebeli hétköznapokban az euró gyengülését jó hírnek tekinthetnénk – mondják a szakértők. A gyenge valuta előnyös az exportőröknek és a jelentős exportú gazdaságoknak, például Németországnak. Serkenti az exportot, dollárban kifejezve olcsóbbá teszi. Ma azonban az ellátási láncok megszakadtak, szankciókat vezettek be, és az ukrajnai háború veszélyes lendületet vett.

„A jelenlegi helyzetben, ilyen geopolitikai feszültségek mellett, úgy gondolom, hogy a gyenge valuta előnyei kisebbek, mint a hátrányai” – véli Brzeski.

Ráadásul a gyenge uniós valuta az infláció jele is, ami már most rekordokat döntöget (májusban 8,1% volt). Az európai valuta további gyengülését az eurózóna gazdaságának helyzete befolyásolja – mutat rá Vszevolod Sztepanyuk politikai és gazdasági szakértő.

„A gazdasági válság miatt hosszú évek óta először látunk negatív külkereskedelmi mérleget egy olyan országban, mint Németország. Vagyis Németország most nem tudja támogatni az EU közös költségvetését. Az eurózóna gazdaságának állapota határozza meg ennek a valutának a dollárhoz viszonyított árfolyamát. A gazdaság helyzetét viszont az határozza meg, hogy meddig húzódik Oroszország Ukrajnával vívott háborúja, és meddig tart az Európai Unió és Oroszország közötti szankciós háború – mondja Sztepanyuk.

A kialakult helyzet miatt az euró árfolyama 0,95 dollárra eshet, vélik a Nomura International szakértői. Hasonló előrejelzést fogalmazott meg George Saravelos, a Deutsche Bank valutakutatási osztályának vezetője. Az euró esését ő 0,97–0,95 dollárra jósolja.

Hogy mi lesz Ukrajnával és a hrivnyával? Fursza tréfával üti el a dolgot, mondván az ukránok túl sokat aggódnak a dollár és az euró paritása miatt. Szerinte ez Ukrajnában már-már „olyan, mint a futball szeretete”. A szakember úgy gondolja, az euró gyengülésétől országunkban semmi sem változik.

„Legfeljebb a hrivnyának a dollár árfolyamához kötése játszik most ellenünk. Mert ebben a pillanatban az a helyzet, hogy a hivatalos hrivnya a háború alatt megerősíti pozícióit az euróval, a złotyval és más valutákkal szemben. Ami furcsa tény, mely egyáltalán nem támogatja az ukrán gazdaságot. Bár talán visszafog bizonyos inflációs folyamatokat” – vélekedik Fursza.

Sztepanyuk hangsúlyozza, az euró mélyrepülése annyiban érinti Ukrajna gazdaságát, amennyiben az ország egyik fő kereskedelmi partnere az Európai Unió.

„Kereskedelmünk nagy részét az Európai Unióval bonyolítjuk le. De az euró részesedése a forgalomból nem olyan nagy. Fő szerződéseink a dollárhoz kötöttek. Exportőreink profitjának kérdése inkább a hrivnya dollárhoz, és nem az euró dollárhoz viszonyított árfolyamának függvénye. Ha a hrivnya leértékelődik, exportőreink többé-kevésbé jól fogják érezni magukat. Márpedig nagy valószínűséggel folytatódik a hrivnya leértékelődése” – mondja a szakértő.

(pszv/korrespondent.net)