Munkaerőpiac: A szabadúszók előcsalo­gatása az árnyékgazdaságból

Ukrajnában szabályoznák a szabadúszók, illetve nem állandó munkát végzők tevékenységét, így a munkaviszony egy speciális formájává válik, amikor a nem főállású munkavállaló egy konkrét munkát végez el a munkáltató számára. A vonatkozó törvénytervezetet a Legfelső Tanács már elfogadta. A dokumentumot most az elnöknek is jóvá kell hagynia. A DW annak járt utána, mi változik ettől a jogszabálytól a munkáltatók és a szabadúszók számára?

Úgy tudni, ez az első kísérlet Ukrajnában a szabadúszók „legalizálására”. A munkáltató és a munkavállaló közötti viszonynak ezt a formáját kötetlen munkaidejű, vagy nem rögzített munkaidejű munkaszerződésnek keresztelték el.

„Ez a nem állandó jelleggel munkát végzők, többek között a szabadúszók munkájának kifehérítése, valamint szociális védettségük szintjének emelése” – olvasható a miniszteri kabinet által beterjesztett törvényjavaslat indoklásában.

Jogi szempontból az ukrajnai kötetlen munkaidejű munkaszerződés a külföldön már ismert zero hours contract („nullaórás szerződés”) megfelelője kíván lenni, amelyet széles körben alkalmaznak Nagy-Britanniában, Belgiumban, Hollandiában, Magyarországon és más országokban is.

Vége a trükközésnek?

Informatikusok, könyvelők, jogászok, menedzserek és a legkülönfélébb tanácsadók, SMM (közösségi média marketing) szakemberek, grafikusok stb. – ez messze nem a teljes listája azon szakmáknak, ahol jól jöhet a foglalkoztatás új formája – mondja Hanna Liszenko kijevi munkajogi ügyvéd. Jelenleg ezeken a területeken az ukrajnaiak sokszor szabadúszóként dolgoznak, azaz nem állandó jelleggel, hanem megrendelésre végeznek munkát.

Ukrajnában azonban nincs megfelelő jogi alapja az ilyen típusú részmunkaidős foglalkoztatásnak. Ezért a munkavállalóknak FOP-ként (ФОП = egyéni vállalkozó) kell bejegyeztetniük magukat ahhoz, hogy a munkáltató pénzt fizethessen nekik az elvégzett munkáért, vagy polgári jogi szerződést kell kötniük a munkáltatóval, amely valójában nem védi meg a munkavállalót a visszaélésektől.

„Sok munkáltató az adózás optimalizálása érdekében különféle konstrukciókat talál ki dolgozóinak. Ezek polgári jogi szerződések is lehetnek, amelyek nem védik a munkavállaló jogait. Emiatt a Derzspracja (Держпраця = Állami Munkaügyi Szolgálat) nagy pénzbírságot is kiszabhat. Hogy a munkaadók ne rejtsék el a munkaügyi kapcsolatokat, ne találjanak ki sémákat, most bevezetik a kötetlen munkaidejű munkaszerződést” – állítja Hanna Liszenko, és „pozitív innovációnak” nevezi a lépést.

A munka eredménye a fő

Liszenko kifejti, hogy miután az elnök ellátja kézjegyével a törvényjavaslatot, a munkáltatók aláírhatják a munkavállalókkal az újfajta munkaszerződéseket. Ezeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó előírásainak. A munkavállaló munkaóráinak száma nem haladhatja meg a heti 40 órát, a munkanapoké pedig a heti hatot. Ugyanakkor egy naptári hónapban a munkaidő minimális időtartama legalább 32 óra kell legyen. Bért viszont a ténylegesen ledolgozott idő vagy a ténylegesen elvégzett munka után fizetnek majd. Ha a munkavállaló 32 óránál kevesebbet dolgozott, akkor is legalább 32 óra munkáért kell bért kapnia. Ugyanakkor a munkáltató önállóan határozhatja meg, hogy mikor és mennyi munkára kell a szabadúszó munkavállalót alkalmazni. A munkaszerződésben a felek egyeztetik a munkavégzés határidejét és a munkaidő hosszát.

Ez a szerződés lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy egyidejűleg több munkaadóval létesítsen legális munkaviszonyt, rendelkezzék az alapvető szociális garanciákkal – betegszabadság, szabadság stb. –, s ezáltal megfelelő bérszintet érjen el. Az új jogszabály előírja továbbá, hogy a munkáltató nem tilthatja meg a szabadúszónak, hogy az más munkáltatóval kötött más munkaszerződése alapján is munkát végezzen. „Akár tíz munkáltatóval is lehet ilyen szerződést kötni, és ennek eredményeként normális jövedelemre szert tenni. Magad osztod be az idődet, akkor dolgozol, amikor akarsz, ezekben a munkaviszonyokban a munka eredménye a fő” – kommentálja az ügyvéd az új rendszert.

Vira Burjak grafikus és tervező, több éve szabadúszóként dolgozik. Ahhoz, hogy lehetősége legyen pénzt keresni, és megrendeléseket teljesíteni a nagyvállalatok számára, egyéni vállalkozóként kellett bejegyeztetnie magát.

„Ha megbetegszel, nincs semmiféle betegszabadság. Csak határidők és végső határidők vannak, amiket be kell tartani, és nem fontos, hogy hol vagy, mi van veled. Védtelennek érzed magad” – mondja a lány.

Szerinte a szabadúszóként végzett munka egyik előnye, hogy az ember maga tudja beosztani a munkaidejét, de nincs stabil kereset és szociális védelem.

„Az ünnepek előtt nagy a terhelésem, nyáron mindenki szabadságon van, így nincs munka a szabadúszóknak, egyéni vállalkozóként viszont mindig kell fizetnem az adót” – mondja Burjak.

Pozitívan értékeli a kötetlen munkaidejű munkaszerződéssel kapcsolatos jogszabályi újítást, és úgy véli, sok szabadúszó szeretne majd ilyen megállapodást kötni a munkáltatókkal, de nem biztos benne, hogy maguk a munkáltatók hajlandóak lesznek erre.

„Ha lesz ilyen szerződés, az a szabadúszó számára a támogatás érzését jelentheti, hogy nem csapnak be, nem fognak fizetés nélkül »elköszönni«. De a munkáltatóink azt szeretik, ha minél olcsóbb valami. Ilyen szerződés alapján viszont adót kell fizetnie a szabadúszó után, így nem mindenki akar majd változtatni bármin is” – feltételezi a grafikus.

A munkáltatók készek tenni egy próbát

Vlagyiszlav Szavcsenko informatikai üzletember, az Európai Szoftverfejlesztési Szövetség elnökének előrejelzése szerint az ukrán IT-cégeknek akár a 10 százaléka is áttérhet az új, kötetlen munkaidejű szerződésekre, ha a törvénytervezetet az elnök aláírja és az hatályba lép. Elmondása szerint, jelenleg az ukrajnai IT-cégek 80 százaléka a munkavállalókkal egyéni vállalkozókként dolgozik, ami segít az adóteher optimalizálásában. Ugyanakkor a cégek továbbra is átvállalják a FOP-ként bejegyzett munkavállalóik adóját és kénytelenek pluszban költeni a munkavállalóikkal fennálló kapcsolataik bonyolult intézésére. Egy új típusú, kötetlen munkaidejű szerződés nagymértékben leegyszerűsítheti ezeket a kapcsolatokat.

„Ez egy új formátum, amellyel embereket lehet alkalmazni. Ez hozzájárul az IT-szektor legalizálásához. Ezt fel lehet majd használni a FOP helyett is, áttekinthetőbb lesz a struktúra és egyszerűbb mindezt lekönyvelni” – értékel Szavcsenko.

Feltételezi, hogy a kötetlen idejű munkaszerződések segíteni fogják a munkáltatókat az üzleti kiadások észszerűbb elosztásában, ami különösen aktuális az ukrajnai háború idején, amikor kevesebb a munka.

„Jelenleg a fix munkahelyek nagyon nehéz összetevőjét képezik az üzletnek. Manapság könnyebb olyan szabadúszókkal dolgozni, akik otthonról, biztonságos helyről dolgoznak, folyamatosan helyet változtatnak” – mondja Szavcsenko.

A törvényjavaslat azonban előírja, hogy egy adott munkáltatónál a kötetlen munkaidejű munkaszerződések száma nem haladhatja meg az összes munkaszerződés 10 százalékát, ha pedig bérmunkásokat foglalkoztató egyéni vállalkozóról van szó, akkor a munkaszerződések közül csak egy lehet kötetlen munkaidejű. „Ez azért van, hogy a munkáltatók ne éljenek vissza az új, kötetlen munkaidejű munkaszerződéssel” – összegez Hanna Liszenko.

(pszv/dw.com)