A lembergi találkozó

2022. augusztus 19., 09:48 , 1122. szám

Az előzetes várakozásoktól némileg elmaradva, hangzatos bejelentések nélkül zárult Recep Tayyip Erdogan török elnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár múlt pénteki találkozója Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Lembergben (Lviv). A megfigyelők és újságírók azért nem maradtak egészen „táplálék” nélkül, kedvükre csemegézhettek a négyszemközti és háromoldalú tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón elhangzottakból.

A török sajtó előzőleg tudni vélte, Erdogan felajánlja a házigazda Volodimir Zelenszkijnek, hogy találkozzék Törökországban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A CNN Turk hírtelevízió orosz forrásokra hivatkozva egyenesen azt állította, Putyin kész találkozni Zelenszkijjel, hogy meghatározzák az béketárgyalások menetrendjét. Realista ukrajnai megfigyelők legalábbis kételkedtek az orosz tárgyalási ajánlat hitelességében. Néhányan ugyanakkor óvták az ukrán államfőt, hogy engedve Erdogan nyomásának esetleg béketárgyalásokba bonyolódjék az oroszokkal.

Utóbb három témát emelhetünk ki azok közül, amelyek egészen bizonyosan terítékre kerültek Lembergben. A Zaporizzs­jai Atomerőmű (ZAESZ) helyzetéről szólva az ukrán államfő kijelentette, hogy Oroszországnak azonnal és feltétel nélkül be kell engednie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) misszióját a létesítménybe, s ki kell vonnia csapatait annak területéről.

„Egyikünk sem akar még egy »csernobilt« átélni” – jegyezte meg egyetértőleg Recep Tayyip Erdogan, akit a DW idéz a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatóról készült tudósításában.

Antonio Guterres is ragaszkodott a ZAESZ mielőbbi demilitarizálásához. Elmondása szerint az ENSZ Titkársága megvizsgálta a logisztikai és biztonsági feltételeit annak, hogy a NAÜ küldöttei felkeressék az atomerőművet. Hangsúlyozta: a misszió csak Moszkva és Kijev beleegyezésével működhet, s munkája csak Kijevben kezdődhet. Hogy mindez miként lehetséges az erőmű körül dúló harcok közepette, arról nem tudtunk meg részleteket azóta se.

Az ukrán elnök felszólította az ENSZ főtitkárát, használja ki a szervezet minden lehetőségét annak érdekében, hogy az Oroszországi Föderáció betartsa a nemzetközi jognak a hadifoglyokra vonatkozó valamennyi normáját. „Oroszország a legszörnyűbb terrortámadások egyikét követte el Olenyivciben” – utalt az orosz megszállás alatt álló területen kialakított fogolytábor ellen elkövetett, számos ukrán áldozatot követelő incidensre Volodimir Zelenszkij.

„Elfogadhatatlan, ami Olenyivciben történt” – mondta Antonio Guterres, megjegyezve, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága a lehető leghamarabb szeretne bejutni a foglyok fogva tartási helyeire.

Beszélt arról is, hogy külön ENSZ-missziót küldenének a tragédia körülményeinek kivizsgálására. A misszió élére a főtitkár azt a Carlos Alberto dos Santos Cruz brazil tábornokot nevezné ki, aki az ENSZ kongói békefenntartó missziójának parancsnoka volt 2013–2015-ben. A küldetés indulásának tervezett időpontjáról ugyanakkor nem esett szó. Guterres annyit mondott, dolgoznak a biztonsági garanciák megszerzésén és a foglyok fogva tartási helyeihez való hozzáférés engedélyezésén.

Ami a „gabonakezdeményezést” illeti, vagyis az ukrán gabona exportját a fekete-tengeri kikötőkön át, mind a három politikus méltatta annak jelentőségét a globális élelmezési válság leküzdése szempontjából. Egyben a megállapodás tökéletesítését és az export bővítését sürgették török és ukrán részről egyaránt.

Az ukrán elnök vendégei a diplomácia fontos győzelmeként méltatták az ukrajnai kikötők zárlatát feloldó megállapodást, amely szerintük a további békés rendezés útját egyengethetné.

„Személy szerint továbbra is hiszek abban, hogy a háború a tárgyalóasztalnál fog véget érni. A fő probléma az, hogy megtaláljuk a legrövidebb és legigazságosabb utat a tárgyalóasztalhoz. Hiszem, hogy ez (az út – a szerk.) a márciusban Isztambulban kialakított paramétereken keresztül vezet” – erősítette meg korábbi álláspontját a török államfő.

„Erdogan úr azt mondja, hogy a gabonamegállapodás diplomáciai ablakot nyit számunkra a lehetséges diplomáciai megállapodásokra az Oroszországgal folytatott háború megállításához. A magam részéről azt mondtam, hogy nincs hitem az Oroszországi Föderációban. Úgy gondolom, hogy ebben az ablakban orosz fegyverek vannak, és ezért nagyon meglepett, hogy készen állnak (az oroszok – a szerk.) valamiféle békére […] Először is, úgy tűnik, el kellene hagyniuk a területeinket…” – erősítette meg válaszában az ukrán–orosz tárgyalások alapvető kijevi feltételét Volodimir Zelenszkij.

Később a török elnök kijelentette a TRT csatornának, hogy Lembergben megismételte az ukrán elnöknek tavaszi ajánlatát, miszerint találkozzék Putyinnal Törökországban. Ezt az elképzelést legutóbbi találkozójuk alkalmával Szocsiban az orosz elnöknek is felvetette, tette hozzá Erdogan.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva beszámolt arról, hogy a két államfő jelenlétében Ukrajna és Törökország közötti egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amelyben Ankara vállalta, hogy részt vesz Ukrajna háború utáni újjáépítésében. A dokumentumot török részről a kereskedelmi miniszter, ukrán részről az energetikai tárca vezetője látta el kézjegyével – írja az MTI.

Első projektként a Kijev megyei Romanyivka faluban található híd helyreállítását fontolgatják, amely Bucsát és Irpinyt köti össze a fővárossal. A híd az orosz invázióban megsemmisült. Megállapodtak abban is, hogy a jövőben közös ukrán–török munkacsoportot hoznak létre a helyreállítási kérdések megvitatására – teszi hozzá a Magyar Távirati Iroda.

(pszv/dw.com/MTI)