A felsőoktatási intézmények hallgatóinak kiutazásáról hadiállapot idején

„Elhagyhatja-e az országot, aki ukrajnai felsőoktatási intézményben tanul? Mire van szüksége a kiutazáshoz annak a katonaköteles korú hallgatónak, akit külföldi egyetemre vettek fel? Azt hallani, a határőrök mindig más papírt kérnek.”

– Nem ritka a félreértés e tekintetben, ezért mindjárt leszögezném: az ukrán felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói jogosultak a halasztásra a katonai szolgálatra való behívás alól mozgósítás idején, a speciális időszakra, de nem utazhatnak külföldre pusztán azért, mert halasztást kaptak.

A mozgósítási felkészülésről és a mozgósításról szóló törvény (Про мобілізаційну підготовку та мобілізацію) 23. cikkelye határozza meg azok körét, akik halasztást kaphatnak a behívás alól katonai szolgálatra mozgósítás idején, a speciális időszakra. Ehhez a körhöz tartoznak a felsőoktatási intézményekben nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók is. Valóban azt hihetnénk, hogy amennyiben nem tartoznak a mozgósítandók közvetlen köréhez, jogosultak elhagyni az országot hadiállapot idején. Csakhogy a vonatkozó kormányrendelet, illetve annak idén áprilisban végrehajtott módosítása értelmében (lásd: Пос­танова КМУ від 27 січня 1995 р. №57 „Про затвердження Правила перетину державного кордону громадянами України”, 2.6-os pont) az ukrán felsőoktatási intézmények hallgatói nem tartoznak az országot hadiállapot idején elhagyni jogosultak köréhez.

Az Állami Határőrszolgálat is jóváhagyta azon személyek körét, akik jogosultak a határ átlépésére hadiállapot idején. A szolgálat hivatalos weboldalán elérhető tájékoztatás (https://dpsu.gov.ua/ua/Peretinannya-derzhavnogo-kordonu-pid-chas-pravovo...) a fentebb idézett kormányrendeletre való hivatkozással megerősíti, hogy nem jogosultak a kiutazásra az ukrajnai felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók. Viszont az Állami Határőrszolgálat engedélyezi a határátlépést a külföldi felsőoktatási intézményekben nappali tagozatos képzésben részt vevő diákoknak. A jó hír tehát az, hogy a határőrség is elismeri a külföldön tanuló hallgatók jogát a határátlépésre.

A kiutazáshoz egy sor dokumentumot követelnek meg a határőrök az érintettektől. Ezek az okmányok – ugyancsak az Állami Határőrszolgálat hivatalos weboldala alapján – a következők:

• diákigazolvány vagy diákvízum;

• a lefordított és közjegyző által hitelesített dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a bemutatójuk felvételt nyert az adott külföldi felsőoktatási intézménybe, vagy ott folytatja tanulmányait;

• a hallgató ukrán katonai nyilvántartási okmányai (pl. katonakönyv – військовий квиток), amelyek tartalmazzák a behívás (призов за мобіліза­цією) alóli halasztás megadására vonatkozó bejegyzést;

• a territoriális toborzási és szociális támogatási központ (a „vojenkomát” utódja) által a hallgató számára a határátlépéshez kiállított igazolás a halasztás megadásáról.

Látszólag a lista nem túl hosszú és bonyolult, az ördög azonban köztudottan a részletekben lakozik.

A dokumentum, amely igazolja, hogy az adott személy egy külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója, általában az oktatási intézmény által kiállított igazolás, miszerint a diákot felvették az adott intézménybe, annak nappali tagozatos hallgatója lett, vagy ott folytatja a tanulmányait nappali tagozatos hallgatóként. Hangsúlyozom: mindenképpen fel kell tüntetni az igazolásban, hogy nappali tagozatos képzésről van szó.

Az igazolást le kell fordítani ukrán nyelvre, s közjegyző által hitelesíteni szükséges. Lényeges, hogy minden oldalt le kell fordíttatni, s mindegyiket hitelesíteni szükséges. Azokban az országokban, amelyekkel Ukrajnának nincs erre vonatkozó nemzetközi szerződése, a külföldi közjegyző által hitelesített dokumentum felülhitelesítésére (apostille) is szükség lehet. A dokumentumot két példányban kell elkészíttetni: az egyiket a territoriális toborzási és szociális támogatási központ számára, a másikat a határon kérik felmutatni.

A behívás alóli halasztás megadását kérvényezni szükséges a már említett territoriális toborzási és szociális támogatási központban. A kérvénnyel együtt be kell nyújtani a külföldi oktatási intézménytől kapott igazolást az ukrán fordítással, közjegyző által hitelesítve.

Fontos, hogy a halasztás megadásáról kiállított igazolás mellett a territoriális toborzási és szociális támogatási központban a katonakönyvben (vagy egyéb katonai nyilvántartási okmányban) is elvégezzék a halasztásra vonatkozó bejegyzést, mert ennek meglétét a határon ellenőrizni fogják.

Valóban úgy hallani, hogy a felsorolt dokumentumok bemutatása sem garantálja minden esetben, hogy a diák elhagyhatja az országot – vagy legalábbis nem azonnal, első próbálkozásra. A közösségi oldalakon és a médiában leírt esetekből ítélve a tanulni utazók némelyikét – különféle formai okokra hivatkozva – visszafordítják a határról. Tudomásom szerint a határőrség erről a kérdésről hivatalosan nem nyilatkozott, így csak találgathatjuk a jelenség okait.

A közösségi médiában ismertetett esetekből ítélve előfordul, hogy a határőrség szerint nem megfelelő a külföldi oktatási intézmény által a diáknak kiadott, a hallgatói jogviszonyt igazoló dokumentum. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, minél több okmánnyal támasztható alá az utazó diák volta, annál könnyebb meggyőzni a határőrt, hogy nem csalóval van dolga. Ehhez jól jöhet a diákigazolvány mellett minden olyan dokumentum, amely alátámasztja a külföldi oktatási intézménnyel fennálló kapcsolatot, hallgatói jogviszonyt. Felmutatható például az oktatási intézménnyel kötött szerződés, az elismervény a tandíj befizetéséről, a tanintézmény meghívója stb.

Hallani lehetett olyan esetről, amikor nem volt megfelelő a jogalap vagy a megfogalmazás, amellyel a territoriális toborzási és szociális támogatási központ kiadta az igazolást a behívás alóli halasztás megadásáról, illetve amellyel elkészítette erről a bejegyzést a katonakönyvben. Sajnos ezt a problémát a polgár nem orvosolhatja egymaga. Éppen ezért fontos, hogy amennyiben a határőrök megtagadják a kiutazást, a hallgató kérje tőlük, hogy adják írásba az elutasító határozatot, és részletesen indokolják meg azt. Ha azután kiderül, hogy a baj a territoriális toborzási és szociális támogatási központ igazolásával van, hazautazva el tudja magyarázni az ottani hivatalnoknak, hogy mit követel a határőr.

Ezeket a kellemetlenségeket elkerülni talán csak egyetlen módon lehet: vegyék fel a kapcsolatot diáktársaikkal, akik már sikeresen átlépték a határt a jelenlegi feltételek mellett, s az övéikkel formailag/tartalmilag lehetőség szerint megegyező okmányokat igyekezzenek beszerezni a kiutazáshoz.

Végső esetben a hallgató a bírósághoz fordulhat a határőrség eljárása miatt.

hk