Magyarok Gödény vitéz falujában

Tények és tervek

2022. augusztus 22., 17:26 , 1121. szám

Ha az ember Nagyszőlős felől jövet, a Nagyszőlős–Nevetlenfalu főútvonalról Tekeházánál letér egy balra vivő mellékútra, hamarosan beérkezik egy sajnos nagyon leépített Árpád-kori ugocsai kisközségbe, Gödényházára, mely egykor a királyházai Nyalábvár uradalmához tartozott, s a hagyomány szerint az említett erősségben szolgáló Gödény vitéz kapta királyi adományként hűsége jutalmául. A községet egy 1262 előtt kelt oklevél Gewden néven említi, és a Gödény család ősi birtoka volt. Az 1910-es magyarországi népszámlálás szerint pedig a múlt század elején 846 lakos élt a településen, köztük 766 magyar és 75 ruszin, mára viszont túlsúlyba került a szláv népesség. De milyen helyzetben is van a kisebbségbe szorult magyarság? Erről és a községet érintő egyéb kérdésekről beszélgetett el lapunk munkatársa Lednej Tündével, a KMKSZ-alapszervezet elnökével.

– Mennyi lakosa van jelenleg Gödényházának, és ebből mennyien magyarok?

– A falu lakossága mintegy 580 fő, ebből a magyar lakosság kb. 23%-ot tesz ki.

– Mikor vált ukrán többségűvé a falu?

– Az 1970-es és az 1990-es évek között nagy számban települtek ide szlávok a Mizshirjai (Ökörmezői) járásból, és ezzel egy időben sok magyar elköltözött, különböző okok miatt.

– Hány színmagyar és hány vegyes család él a községben, illetve olyan család, ahol csak a felmenők közt vannak magyarok?

– Jelenleg kb. húszra tehető a színmagyar családok száma, de nagyon sok vegyes család is van. Viszont nem sok olyan családról tudok, ahol csak a felmenők közt vannak magyarok.

– A vegyes családokban általában milyen nyelven beszélnek egymással a családtagok, és az azokban nevelkedő gyermekek kb. milyen arányban beszélnek és értenek magyarul?

– Ez nagyon változó családonként, ám mivel ukrán nyelvű oktatás van, ezért sajnos, többnyire inkább ukránul beszélnek a gyerekek. A többségük azonban ért és valamilyen szinten beszél is magyarul.

– Ahol a vegyes családban egy vagy két magyar nagyszülő is van, ott a gyerekek jobban beszélnek, értenek a nyelvünkön?

– Igen, a nagyszülők igyekeznek magyarul beszélni a gyerekekkel.

 – Az ukrán lakosok milyen arányban értik a nyelvünket?

– Vannak, akik nagyon jól beszélnek magyarul, főleg azok, akik itt nőttek fel, a magyar nyelvű társaik között. Ők az 1970-es és az 1990-es évek között született generációk tagjai. De van néhány olyan falubeli is, aki felnőttként tanult meg a mi nyelvünkön beszélni az itt töltött évek során. A fiatalabb nemzedékek tagjai viszont, sajnos, egyre kevesebben beszélnek magyarul.

 – Az orosz–ukrán háború kitörése után sokan menekültek el külföldre? Milyen arányban menekültek át a határon magyarok és ukránok?

– Nem tudom azt állítani, hogy a háború miatt sokan külföldre utaztak volna. Most hirtelen csak egy ilyen család jut eszembe, egy vegyes család, akik Magyarországra költöztek.

– A Szovjetunióhoz való csatolás előtt működő magyar tan­nyelvű iskolát mikor zárták be? Most hány osztályos ukrán iskola működik a községben?

– Igen, volt magyar iskola a településen. Ha jól tudom, nyolc­osztályos általános iskola volt (de nem tudom ezt biztosan állítani). Viszont a szovjet éra alatt is folyt valamilyen szintű magyar nyelvű oktatás, hiszen a szüleink mindannyian tudtak/tudnak magyarul írni és olvasni. Később, az 1990-es években, a 2000-es évek elejéig magyar nyelvű oktatás is volt az ukrán iskolában, volt magyar alsó tagozat, de aztán, sajnos, bezárták az iskolát, így jelenleg nincs is tanintézet a faluban. Sőt, óvoda sincs. A gyerekek főleg Tekeházára járnak iskolába és óvodába, de vannak néhányan, akik Nagyszőlősön tanulnak. A legközelebbi magyar tannyelvű oktatási intézmény a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola, oda is járt jó néhány gyerek a faluból, de jelenleg nem tudok olyan tanulóról, aki ott folytatná a tanulmányait.

– Témát váltva… Mikor alakult meg a gödényházai KMKSZ-alapszervezet? Milyen fő célokat tűzött, illetve tűz ki jelenleg maga elé?

– A gödényházai KMKSZ-­alapszervezet az 1980-as évek végén alakult meg. Pontosan nem tudom megmondani, hány tagja volt akkor, de nagyon jól emlékszem arra, hogy milyen lelkesedéssel készültek az akkori aktivisták a különböző rendezvények megszervezésére. Gyerekekként nagyon élveztük ezeket, és részt is vettünk rajtuk a szüleinkkel együtt, néptáncokat táncoltunk, verset mondtunk, énekeltünk… Jelenleg 136 tagja van a gödényházai alapszervezetnek. De próbálok azon dolgozni, hogy a tagok számát növelni tudjam, jelenleg hét új tagsági kérelem vár jóváhagyásra. Nagyon reménykedünk abban, hogy lesz még óvodánk, és idővel sikerül egy magyar nyelvű csoportot nyitni a KMKSZ segítségével.

– A KMKSZ-alapszervezet miként igyekszik összefogni a magyarokat?

– Én harmadik éve vagyok az alapszervezet elnöke. A megválasztásom után az elsődleges célom az volt, hogy jól szerepeljünk a választásokon, és büszkén tudom állítani, hogy ez sikerült is, hisz ahhoz képest, hogy többségében ukrán lakosságú faluról van szó, a választásokon a KMKSZ szerzett többséget minden olyan kategóriában, ahol jelölteket indított. Télen nagyon szép újévi ünnepséget szerveztünk a gyerekek számára, nemrégiben pedig készítettünk egy játszóteret. A jövőben szeretnénk többet foglalkozni különböző rendezvények megszervezésével, amennyire a karantén és a háborús helyzet megengedi majd ezt. Például a koronavírus-járvány előtt rendszeresen szerveztünk szüreti bálokat, s nagyon szeretnénk folytatni ezt a hagyományt, majd további rendezvényeket is tervezünk.

– Van-e emlékművük a sztálinizmus áldozatainak?

– A temetőben van egy emlékmű, melyen minden olyan falubeli neve szerepel, aki a világháborúban elesett.

 – Ami a megélhetési helyzetet illeti… A munkaképes korú lakosok közül kb. mennyien dolgoznak hosszú hónapokig külföldön? Mely országokban, milyen munkákat végeznek? Milyen arányban vannak köztük magyarok és ukránok?

– Körülbelül a lakosság 75-80 százaléka vendégmunkásként keresi meg a kenyerét, egyenlő mértékben magyarok és ukránok. Főleg Magyarországon, Csehországban, Hollandiában dolgoznak, általában építkezéseken, gyárakban és a mezőgazdaságban. Így a rendezvényeinken fiatalok, gyerekek és asszonyok vesznek részt. A lakosság mintegy kétharmada pedig a külföldön dolgozó családtag keresetétől függ.

– A lakosság kb. hányad része keresi meg a kenyerét belföldi munkahelyeken, és milyen munkákat végeznek?

 – Mintegy 20-25 százalékuk dolgozik itthon, főleg különböző gyárakban vagy a vasúton, de vannak, akik mezőgazdasággal vagy építkezéssel/felújítással foglalkoznak.

– A mezőgazdaságból élők inkább fóliaházi és szabadföldi zöldségtermesztéssel vagy szemesek termesztésével keresik meg a kenyerüket?

– Nem sok olyan család van, amelyik kizárólag a mezőgazdaságból él meg, én kettőről tudok. Néhány család zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik, ezekkel egészítve ki a megélhetését. És van néhány gazda, aki gabonaféléket termeszt.

– Végezetül érdekelne, melyek a KMKSZ-alapszervezet jelenlegi rövid, illetve hosszú távú tervei, és miként kívánják ezeket megvalósítani?

– A jövőben szeretnénk többet foglalkozni különböző rendezvények és megemlékezések megszervezésével. De nagyon szeretnénk találni egy magyarországi testvértelepülést is, mellyel együtt különböző rendezvényeket, kirándulásokat, utazásokat tudnánk szervezni, s ezek révén jobban ösztönöznénk a fiatalokat a magyar nyelv megtanulására, az identitásuk megőrzésére. Az is nagy vágyunk, hogy legyen egy vasárnapi iskolánk, ahol magyar nyelvet tudnának tanulni a gyerekek.

                        Lajos Mihály