A háború fél éve számokban
Éppen az ukrán függetlenség napján (augusztus 24.) múlt fél éve, hogy Oroszország általános támadást indított Ukrajna ellen. A BBC News Ukrajina összegyűjtötte a háború legfontosabb számait: az áldozatokét, a menekültekét, a veszteségekét, a károkét.
Elfoglalt és felszabadított területek
Volodimir Zelenszkij elnök június elején kijelentette, hogy az oroszok Ukrajna területének mintegy 20%-át foglalták el. Ez a szám magában foglalja azt a 7%-nyi területet is, amelyet az Oroszországi Föderáció a teljes körű invázió előtt, a Krím annektálásával és az úgynevezett „DNR” és „LNR” kvázi államok feletti ellenőrzés megteremtésével szerzett.
Az ukrán elnök szerint „az orosz csapatok 3 620 településre vonultak be Ukrajnában. Közülük 1 017-et már sikerült felszabadítani. További 2 603-at kell még felszabadítani”.
A frontvonal változatlanul az északkeleti Harkivtól a délnyugati Mikolajivig húzódik.
„454 kilométer van közöttük, de a teljes frontvonal több mint ezer kilométer hosszú” – mutat rá Zelenszkij elnök.
A NASA Harvest műholdfelvételeiről leolvasott, a SciTechDaily által közzétett információk szerint az orosz csapatok jelenleg Ukrajna mezőgazdasági területeinek mintegy 22%-át tartják ellenőrzésük alatt.
A Washington Post által idézett SecDev kanadai geopolitikai kockázatelemző cég szerint Oroszország a szénlelőhelyek 63%-át, az olajlelőhelyek 11%-át, a gázlelőhelyek 20%-át, a fémlelőhelyek 42%-át, valamint a ritka földfémek és más fontos ásványok, köztük a lítium lelőhelyeinek 33%-át foglalta el.
Civil veszteségek
Az ENSZ adatai alapján az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete és augusztus 22. között 5 587 civil halt meg. A világszervezet becslése szerint köztük 362 gyermek vesztette életét. A sebesültek száma 7890. Csak a megerősített és azonosított esetekről van szó.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala hangsúlyozza, hogy a polgári áldozatok tényleges száma jóval magasabb, mert késnek az információk azokról a területekről, ahol heves harcok dúlnak, illetve számos, civilek haláláról beszámoló eset ellenőrzése még folyamatban van. Szakértők nem zárják ki, hogy a halottak száma egyedül Mariupolban meghaladhatja a 20 ezret.
Az ukrán kormány 373 gyermek halálát közölte. 723 gyermek sebesült meg. Ezenkívül mintegy 200 gyermeket eltűntként tartanak nyilván.
Az ukrán hadsereg veszteségei
Röviddel a függetlenség napja előtt Valerij Zaluzsnyij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka bejelentette, hogy a háború hat hónapja alatt csaknem kilencezer harcos vesztette életét, köztük a katonák mellett a területvédelmi erők harcosai és mindazok, akik fegyverrel a kézben estek el.
Június elején Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy naponta 60–100 ukrán katona hal meg, 500-an megsebesülnek.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter júliusban közölte, hogy a fegyveres erők veszteségeinek csúcsa májusra esett – akkor naponta akár 100 halott és 300–400 sebesült is lehetett. De már augusztusban Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója arról számolt be, hogy a fegyveres erők veszteségei az új nyugati fegyverek megérkezésével jelentősen csökkentek, és naponta 30–50 katonát tesznek ki.
Menekültek
Becslések szerint mintegy 13 millió ukrán hagyta el otthonát a háború elől Ukrajna más régióiba vagy külföldre menekülve.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb tanulmánya szerint júliusban Ukrajnában több mint 6,6 millió ember volt lakóhelyét elhagyni kényszerült belső menekültnek tekinthető. Ez a szám Ukrajna teljes lakosságának 15%-a. A menekültek száma kismértékben nőtt június végéhez képest, amikor az IOM mintegy 6,3 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személyről tudott. Az IOM szerint továbbra is hagyják el emberek Ukrajna keleti, déli és északi részét.
Az ENSZ adatai szerint augusztus közepéig 6,65 millió ukrán távozott Európába. Közülük csaknem 4 millióan – főként nők és gyermekek – részesültek ideiglenes védelemben valamelyik európai országban.
Lengyelország áll az első helyen az ukránokat befogadó országok között. Csaknem 1,3 millió polgártársunk utazott oda. A második legtöbb ukránt befogadó európai ország Németország, ahol június végéig 867 ezren találtak menedéket. A harmadik helyen Csehország áll, ahová 388 ezer ukrán állampolgár került.
Az Oroszországba deportáltak
Az ENSZ becslései szerint augusztus közepéig több mint hárommillió ukrán állampolgárt deportáltak önként vagy erőszakkal Oroszország területére Kelet- és Dél-Ukrajna megszállt területeiről.
Az orosz állami média arról számolt be, hogy augusztus 1-jén az Ukrajnából az Oroszországi Föderációba áthelyezettek száma meghaladta a hárommilliót, ennek a számnak a fele a két el nem ismert entitás, a „DNR” és az „LNR” lakója, akik szintén elhagyták az országot.
Volodimir Zelenszkij elnök közel kétmillió Oroszországba deportált embert említett.
Kormánytisztviselők és jogvédők becslései szerint az ukránok jelentős részét az Oroszországi Föderáció távoli régióiba vitték: az Altájba, Szibériába, Jakutföldre, Baskíria területére.
Gazdasági veszteségek
Ukrajna fő nemzetközi hitelezői – az IMF és a Világbank – azt jósolják, hogy 2022-ben az ukrán gazdaság 45%-kal zsugorodik.
Az ukrán kormány és az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzései valamivel „jobbak”, arra számítanak, hogy idén körülbelül harmadával esik vissza Ukrajna GDP-je.
Az NBU 2022 II. negyedévében közel 40 százalékosra (39,3%) becsüli a GDP visszaesését, az I. negyedévben pedig az állami statisztikák szerint 15,1%-kal zsugorodott az ukrán gazdaság.
Áremelkedés és a hrivnya gyengülése
Ugyancsak az NBU szerint ez év végén az infláció Ukrajnában meghaladja a 30%-ot.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2022 júliusában a fogyasztói árindex 18,2%-kal volt magasabb, mint 2021 decemberében, a háború előtt.
Leggyorsabban – az üzemanyagárak emelkedése miatt – a közlekedési díjak (36,5%), valamint az élelmiszerárak (24,1%) emelkedtek.
Bár az orosz invázió megindulásakor rögzítették a hrivnya dollárhoz viszonyított hivatalos árfolyamát, az ukrán nemzeti valuta leértékelődik. Kezdetben a hivatalos árfolyam a 29,25 hrivnya/dollár szinten volt rögzítve, de július 21-én az NBU úgy döntött, hogy 36,6 hr-ra módosítja, így a hivatalos közelebb került a piaci árfolyamhoz.
A Pénzügyminisztérium portálja szerint 2022. január 1-jén 27,18–27,4 hrivnya körül ingadozott az ukrán nemzeti valuta dollárhoz viszonyított árfolyama a kereskedelmi bankokban. Február 24-én 29,2–30,15 hrivnyát adtak egy dollárért. Fél év háború után 40 hrivnyát és néhány kopijkát ér az amerikai valuta egyetlen egysége.
Károk és veszteségek
A kormánnyal együtt az orosz agresszió által Ukrajnának okozott veszteségek felmérését végző Kijevi Gazdasági Iskola (KSE) szerint az infrastruktúrát ért közvetlen, dokumentált károk összege a 2022. augusztus 22-i állapot szerint 113,5 milliárd dollár volt.
A KSE közgazdászainak számításai, valamint az Oktatási és Tudományos Minisztérium, továbbá az Egészségügyi Minisztérium jelentései alapján a teljes körű háború kezdete óta összességében megrongálódott, megsemmisült vagy el lett foglalva legalább
– 15,3 ezer emeletes épület,
– 115,9 ezer családi ház,
– 2061 oktatási intézmény (261 iskola teljesen megsemmisült),
– 934 egészségügyi intézmény (127 kórház teljesen megsemmisült),
– 798 óvoda,
– 715 kulturális építmény,
– 388 vállalat.
Az Oroszország megfizet projekt szakértői szerint a megsemmisült vagyontárgyak helyreállításának minimális szükséglete megközelíti a 200 milliárd dollárt.
(ntk/bbc.com)
