Ismét a külföldön tanuló diákok határátlépéséről

„A tanév már elkezdődött, de még nem utazhattam el a külföldi egyetemre, ahová a nyáron felvettek, mert a határőr visszafordított. Van rá mód, hogy mégis elutazzak?”

– A határellenőrzésről szóló törvény 14. cikkelyének 3. pontja értelmében a személynek, akitől megtagadták az államhatár átlépését, jogában áll fellebbezni az erre vonatkozó határozat ellen Az állampolgári folyamodványokról szóló törvénnyel összhangban a határőrségnél, ill. a bíróságon. Azaz két lehetőség is kínálkozik a fellebbezésre. Lényeges, hogy a polgár egyszerre élhet mindkét lehetőséggel, amivel időt takaríthat meg. Mindkét eljáráshoz nélkülözhetetlen azonban, hogy a határőrség adja írásba (foglalja határozatba), hogy megtagadta a polgártól az országhatár átlépését.

Ami a hivatali fellebbezést illeti, a polgárnak papírra kell vetnie panaszát. A panaszlevélnek (скарга) tartalmaznia kell:

• hogy melyik szervnek és hivatalnoknak címzi a panaszt (jó tudni, hogy a határátlépés megtagadásáról szóló határozatban kötelező feltüntetni a határőrségnek a dokumentumot kiadó szervét és tisztviselőjét, valamint a hivatalos címüket);

• a panasztevő adatait (vezetéknév, keresztnév, apja neve, lakcím, telefonszám, e-mail-cím – szükség esetén stb.);

• a panasz lényegét: hol, mikor, milyen jogalapon kívánta átlépni a határt, s milyen indoklással tagadták meg a határátlépést a kiadott határozat értelmében (feltétlenül írja le a panaszlevélben, hogy a határőrség határozatával sérti az ön tanuláshoz való jogát);

• mely törvényi rendelkezések jogosítják fel önt a határ átlépésére;

• ne feledje el megfogalmazni kérését, hogy az ön által kifogásolt határozatot nyilvánítsák törvénytelennek és semmisítsék meg;

• mellékelje a panaszhoz azoknak a dokumentumoknak a listáját, amelyeket határátlépéskor bemutatott az eljáró határőrnek, valamint annak az Állami Határőrszolgálattól kapott határozatnak a másolatát, amelyben megtiltották önnek a határ átlépését;

• a panasz végére kerüljön oda megírásának dátuma, valamint a panasztevő aláírása.

A levélben feltétlenül adja meg a címet, amelyre a hivatal elküldheti az értesítést a panasz elbírálásának eredményéről.

Jó tudni, hogy a panasz benyújtásának határideje attól a naptól számított egy hónap, hogy a polgár megismerte a határozat tartalmát, de legfeljebb a határozat meghozatalától számított egy év. Ugyanakkor ha a panasztevő méltánylandó okból elmulasztotta a határidőt, az meghosszabbítható.

A panasz benyújtható személyesen az adott hivatal illetékesének, vagy megküldhető postán tértivevényes levélként.

Az állampolgári folyamodványokról szóló törvény 20. cikkelyének 1. bekezdése szerint a folyamodványokat (köztük a panaszokat is) a kézhezvételüktől számított legfeljebb egy hónapon belül kötelesek megvizsgálni és elbírálni, azokat pedig, amelyek nem igényelnek további vizsgálatot, haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételüktől számított tizenöt napon belül. Ha a folyamodványban felvetett kérdések egy hónapon belül nem rendezhetők, az érintett szerv, vállalkozás, intézmény, szervezet vezetője vagy a helyettese kitűzi az annak elbírálásához szükséges határidőt, amiről értesíti a fellebbezést benyújtó személyt. Ugyanakkor a folyamodványban felvetett kérdések megoldásának végső határideje összességében nem haladhatja meg a negyvenöt napot.

Amennyiben a polgár nem bízik a hatósághoz benyújtott panasza sikerében, vagy a hatóság elutasította a panaszt, esetleg válaszra sem méltatták az illetékesek, fordulhat a bírósághoz.

Nem mindegy, hogy milyen, illetve melyik bírósághoz fordul. Az ön ügyében a közigazgatási bíróság illetékes. Az Adminisztratív perrendtartási törvénykönyv (Aptk.) 20. cikkelyének 2. pontjával összhangban az ukrán államhatár átlépésének megtagadásáról szóló határozat megfellebbezésével kapcsolatos közigazgatási ügyek a kerületi közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartoznak. A polgár választhat, hogy a saját bejelentett lakcíme vagy az alperes címe szerint illetékes kerületi bírósághoz fordul. A gyakorlatban természetesen az az előnyösebb, ha a felperes a saját lakóhelyéhez közelebb eső bíróságot választja.

Az államhatár átlépésének megtagadásáról született határozat törvénytelenné nyilvánítása és megsemmisítése iránti fellebbezést attól a naptól számított hat hónapon belül lehet benyújtani, amelyen a felperes megkapta a vonatkozó határozatot. (Lásd az Aptk. 122. cikkelyének 2. pontját!)

A keresetlevelet a bíróság hivatalának kell benyújtani, de postán is megküldhető a bíróság címére. Az illetékes bíróság címe megtalálható az Ukrajna igazságszolgáltatása honlapon (Судова влада України, https://court.gov.ua).
Elektronikus kereset benyújtására is van mód, ehhez regisztráció szükséges.

A keresetlevél tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a keresethez csatolandó dokumentumok listáját az Aptk. 160. cikkelyének 5. pontja és 161. cikkelye tartalmazza.

E helyt csak néhány fogalmat tisztáznék. Az ilyen ügyekben a felperes (позивач) a polgár, akinek nem engedélyezték az ukrán államhatár átlépését, az alperes (відповідач) pedig az Állami Határőrszolgálatnak az a szerve, amelynek tisztségviselője az Ukrajna államhatárának átlépését megtagadó határozatot hozta.

Az ügy körülményei, a tényállás (обставини справи) a történtek összefoglalása. Az államhatár átlépésének megtagadása esetén fel kell tüntetni, hogy ki és mikor hozta meg a vitatott határozatot.

A kereseti kérelem (позовна вимога) a bírósághoz intézett kérés, hogy nyilvánítsa törvénytelennek és semmisítse meg az ukrán államhatár átlépését megtagadó határozatot.

A kereseti kérelem megalapozása (обґрунтування позовних вимог) esetünkben a hivatkozás arra, hogy az alperes a vitatott határozatot annak ellenére hozta meg, hogy a felperes benyújtotta az útlevél-ellenőrzéshez a határátlépés jogalapját igazoló dokumentumokat. Ennélfogva az alperes határozata jogellenes, a felperes Ukrajna területének szabad elhagyásához és oktatáshoz való jogának megsértéséhez vezetett, ezért azt a bíróságnak meg kell semmisítenie.

Az államhatár átlépését megtagadó határozat törvénytelenségének kimondása, megsemmisítése nem vagyoni igény. Mivel a keresetet magánszemély nyújtja be, a bírósági illeték mértéke a munkaképes személy számára megállapított létminimum 0,4-e.

Az Ukrajna 2022. évi költségvetéséről szóló törvény 7. cikkelyének 4. bekezdése alapján 2022. január 1-jétől a munkaképes személy létminimumát havonta 2 481 hrivnyában állapították meg. Így a magánszemély által az államhatár átlépését megtagadó határozat törvénytelenné nyilvánítása és megsemmisítése iránti kereset benyújtása esetén a bírósági illeték összege 992 hrivnya 40 kopijka (2 481 x 0,4). A bíróságnak a befizetéshez szükséges adatai megtalálhatók az Ukrajna igazságszolgáltatása honlapon, a Bírósági illeték (Судовий збір) rovatban. Őrizze meg a bírósági illeték befizetéséről kapott bizonylatot, mert azt csatolni szükséges a keresethez.

A bíró a közigazgatási bíróságnak benyújtott kereset beérkezésétől számított öt napon belül határoz az eljárás megindításáról közigazgatási ügyben. (Lásd az Aptk. 171. cikkelyének 8. pontját!)

A bíróság az egyszerűsített bírósági eljárás szabályai szerint észszerű időn, de legfeljebb az eljárás megindításától számított hatvan napon belül tárgyalja az ügyeket. (Lásd az Aptk. 258. cikkelyének 1. pontját!)

Tekintettel arra, hogy a panaszlevél és a keresetlevél megírása a nyelvismeret mellett némi tapasztalatot is igényel, javasolnám ügyvéd bevonását.

Befejezésként továbbadnék egy minap olvasott, jogászhoz talán kevéssé illő, de állítólag többeknél bevált tanácsot: ha megtagadták a határátlépést az egyik határátkelőhelyen, feltétlenül próbáljon szerencsét egy másikon is. Például ha Tiszaújlaknál vagy Asztélynál fordították vissza, próbálkozzon a mezőkaszonyi, esetleg a csapi vasúti határátkelőn. Megtörténhet, hogy szerencséje lesz, és átengedik, ami mindenképpen gyorsabb megoldás, mint a hivatalos ügyintézés.       

hk