Ukrajna felvételét kérte a NATO-ba

2022. október 5., 12:26 , 1128. szám

Ukrajna a NATO-hoz való gyorsított csatlakozás iránti kérelem benyújtásával válaszolt múlt pénteken arra az orosz bejelentésre, hogy annektálják Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzs­ja megyéket.

Volodimir Zelenszkij elnök jelezte, hogy a gyorsított eljárás lehetséges, hiszen idén Finnország és Svédország is tagsági cselekvési terv nélkül kezdte meg a csatlakozást a szövetséghez.

„Ez igazságos. Ukrajnával szemben is igazságos. Ez a szerződésszintű megszilárdítása az életben már elért eredményeknek, annak, ami érték a számunkra” – mondta az elnök.

De facto és de jure

„De facto már megtettük a magunk útját a NATO-ba. De fac­to már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk a szövetség szabványaival. Ezek valóságosak Ukrajna számára – valóságosak a harctéren és az együttműködésünk minden vonatkozásában. Bízunk egymásban, segítjük egymást és megvédjük egymást, de facto ez már a szövetség. Ma Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy a NATO-hoz való gyorsított csatlakozással de jure is megvalósítsa ezt” – idézi Zelenszkijt a korrespondent.net.

Az államfő közölte azt is, hogy amíg minden NATO-tag konszenzusra nem jut Ukrajna csatlakozását illetően, Kijev megállapodást javasol az országunknak nyújtandó biztonsági garanciákról.

Az Ukrajna NATO-tagsága iránti kérelmet Volodimir Zelenszkij államfő, Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke és Denisz Smihal miniszterelnök írta alá a tévékamerák előtt. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett: a lépésre azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette az ukrán területek annektálását, és aláírta az erről szóló megállapodásokat saját pártfogoltjaival.

Az MTI szerint Volodimir Zelenszkij mindezt bohózatnak nevezte, és Oroszország kísérletének arra, hogy „ellopja azt, ami nem tartozik hozzá, átírja a történelmet, és újrarajzolja a határokat”. A magyar hírügynökség rámutat: a NATO-tagságra való törekvés szerepel Ukrajna Alkotmányában, ezenfelül a felmérések szerint az ukránok túlnyomó többsége támogatja.

A NATO reakciója

„Európa minden demokráciájának joga van kérni a NATO-tagságot. Tiszteletben tartjuk ezt a jogot, és az elmúlt években azt mondtuk, hogy a szövetség kapui nyitva állnak. A NATO-tagok a madridi csúcson egyértelműen kijelentették, hogy tiszteletben tartják Ukrajna jogát, hogy maga válassza meg a jövőjét” – mondta nem sokkal a kijevi döntés bejelentése után Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, akit a Jevropejszka Pravda idéz.

„A döntést a tagságról minden NATO-tagnak el kell fogadnia, ezt a döntést konszenzussal hozzák meg. Most Ukrajna sürgős támogatására koncentrálunk, hogy megvédje magát Oroszország brutális inváziójával szemben, és a NATO-szövetségesek elsősorban erre fókuszálnak” – tette hozzá.

Stoltenberg kijelentette, hogy a szövetség országai soha nem ismerik el az Oroszország által annektált ukrán területeket az Oroszországi Föderáció részeként. Egyben jelezte, hogy az annektálás nem változtat a NATO-országok álláspontján Ukrajna támogatásával kapcsolatban.

Így reagált a világ

Mélanie Joly kanadai külügyminiszter kiállt Ukrajna észak-atlanti szövetségi tagsága mellett.

„Mint már mondtam, úgy gondoljuk, hogy Ukrajnának a NATO tagjának kell lennie. Több mint egy évtizede képviseljük ezt az álláspontot és hiszünk a »nyitott ajtók« politikájában” – mondta a kanadai külügyminisztérium vezetője.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közvetlenül nem kommentálta Ukrajna kérelmét, de megjegyezte, hogy Washington továbbra is támogatja a NATO „nyitott ajtók” politikáját.

„Csak megismételni tudom, hogy a NATO ajtói nyitva maradnak, többek között Ukrajna számára is. Létezik a közismert folyamat a szövetséghez csatlakozni kívánó országok számára. Ukrajna, más országokhoz hasonlóan, folytathatja ezt az utat, ha ez Ukrajna és az ukrán nép vágya” – mondta az amerikai diplomácia vezetője.

Vasárnap a BBC News Ukrajina tudatta, hogy kilenc kelet-közép-európai NATO-tagország államfője közös nyilatkozatban szorgalmazta, hogy Ukrajna a szövetség tagjává váljon.

Közös nyilatkozatukban az elnökök „határozott támogatásukat fejezték ki a 2008-as bukaresti NATO-csúcs Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságára vonatkozó döntése mellett”.

A csúcstalálkozó nyilatkozata szerint a tagországok „megegyeztek arról, hogy Ukrajna és Grúzia a NATO tagja lesz”. Maga a csúcs azonban botrányossá vált, mert Oroszország nyomására mindkét országtól megtagadták a szövetségi tagság megszerzésére irányuló cselekvési tervet.

Az államfők egyben elítélték az ukrán területek Oroszország általi annektálását, és felszólították a NATO-t, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt.

A nyilatkozatot aláírta Miloš Zeman cseh államfő, Alar Karis észt államfő, Egils Levits lett államfő, Gitanas Nauseda litván államfő, Stevo Pendarovski északmacedón államfő, Milo Dukanović montenegrói elnök, Andrzej Duda lengyel elnök, Klaus Iohannis román államfő és Zuzana Čaputová szlovák államfő.

Hogyan tovább?

Ukrajna pozitív változásra számít azoknak a NATO-tagoknak az álláspontjában, akik korábban szkeptikusak voltak az országnak a szövetséghez való csatlakozásával kapcsolatban, mert „a helyzet alapvetően megváltozott” – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az ukrajnai országos hírcsatornák közös műsorfolyamában.

„Az euroatlanti tér jövője Ukrajnában dől el. Az euroatlanti biztonság Ukrajna győzelme nélkül lehetetlen” – idézi Kulebát a Külügyminisztérium sajtószolgálata.

A diplomata meggyőződésének adott hangot, hogy a folyamodvány a NATO-hoz csatlakozásról megváltoztatja Ukrajna euroatlanti integrációs folyamatának logikáját és dinamikáját.

„A helyzet alapjaiban változott meg. És még azoknak az államoknak is, amelyek továbbra is szkeptikusak Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, át kellene gondolniuk álláspontjukat ezen új körülmények között” – hangsúlyozta.

Kuleba felidézte, hogy amikor Ukrajna korábban benyújtotta az európai uniós tagság iránti kérelmét, az ebben a kérdésben hagyományosan kétkedő fővárosok reakciója szintén rendkívül visszafogott volt.

„De végül ez a kérelem megváltoztatta a politikai folyamatok dinamikáját, logikáját, és megkaptuk az EU-tagjelölti státuszt. A mostani kérelem ugyanúgy megváltoztatja a folyamat logikáját és dinamikáját” – jegyezte meg.

Kuleba jelezte: a labda most a NATO térfelén van. Ha a szövetség úgy dönt, hogy meghatározza azon lépések sorát, amelyeket Ukrajnának meg kell tennie az integrációs folyamat sikeres lezárásához, az ország készen áll ezek végrehajtására.

(ntk/korrespondent.net/MTI/pravda.com.ua/eurointegration.com.ua/mfa.gov.ua)