Mentőállomás Tiszaújlakon

Új szelek fújdogálnak…

Amikor évekkel ezelőtt felkerestem a Tiszaújlaki Mentőállomást, harmadik világbeli állapotokkal szembesültem: felszereléshiánnyal, éhbérért dolgozó felcserekkel és gépkocsivezetőkkel, valamint egy roncstelepre kívánkozó csotrogány mentőautóval, mely épp ottjártamkor indult egy sürgős hívásra. Ám bármennyire is sürgős volt a hívás, a kivénhedt rohamkocsi csak a harmadik nekiveselkedésre emberelte meg magát, és vágott neki az útnak. Amúgy az utak állapota is döntő részben förtelmes volt, de nemcsak a méretes kátyúk akadályozták a gyors hívásra való gyors kiérkezést, hanem az a tény is, hogy a mentőautó is sűrűn lerobbant, ráadásul gyakran épp betegszállítás közben. Ám mára nagyot javult a helyzet.

– Négy felcser és négy gépkocsivezető dolgozik az állomáson. Mentőorvos nincs, soha nem is volt. Mi, felcserek egy személyben vagyunk orvosok, felcserek, szülészek, de ki vagyunk képezve újjáélesztésre, illetve szülések levezetésére is. 2020. december 31-én pedig a Kárpátaljai Megyei Mentőállomástól kaptunk egy vadonatúj francia Citroën mentőautót, mely minden szükséges eszközzel fel van szerelve: defibrillátorral, elektrokardiográffal, oxigénmaszkkal, infúzióval, kitolható modern hordággyal – mutatja be a mentőállomást annak vezetője, Kátro István.

– Emellett a szükséges gyógyszerekkel is rendelkezünk, míg a Tiszapéterfalvai Görögkatolikus Egyházközség elektromos vérnyomásmérőt adományozott nekünk – fűzi hozzá Szilágyi József gépkocsivezető.

Az utóbbi években lezajlott útjavításoknak köszönhetően pedig a sürgősségi hívásokra is – a legtöbb, hozzájuk tartozó község esetében – csakugyan sürgősen a helyszínre tudnak sietni.

– Tiszaújlak mellett Tiszabökény, Tiszapéterfalva, Tivadarfalva, Forgolány, Tiszaújhely, Karács­falva, Tiszakeresztúr, Puskino, Verbőc, Feketepatak, Mátyfalva és Ruszka Dolina tartozik a körzetünkhöz, de Salánkra is ki szoktunk járni, bár miután megjavították a Nagykomját–Salánk útvonalat, Salánk már egy éve a Nagykomjáti Mentőállomáshoz tartozik – magyarázza Kátro István. – Tiszaújlakon percek alatt a helyszínre érünk, míg Tiszaújhelyig 3–5, Tiszabökényig 5–6, Puskinóig 5–10, Tiszapéterfalváig, Forgolányig, Verbőcig és Feketepatakig 10–15, a két legtávolabbi falu közül pedig Nagypaládig 20–25, Fertősalmásig viszont 30, 35, 40 percig tart az út. A Nagypalád–Fertősalmás útszakaszon ugyanis rengeteg a kátyú, itt csak 1-es vagy 2-es sebességfokozatban, 5–10 km/h-s sebességgel tudunk haladni. De ugyancsak rossz állapotban van a Verbőc központjától Feketepatakig, Tiszaújhelytől Karácsfalváig, Tivadarfalvától Forgolányig húzódó útvonal is. A jó utakon viszont 150 km/h-s sebességgel robogunk.

– A betegeket pedig a Nagyszőlősi Kórházba visszük, a legtávolabbi községek esetében Nagypaládról 20, Fertősalmásról 25–30 perc alatt be tudjuk őket szállítani – jegyzi meg Szilágyi József.

Amint a mentőállomás vezetője kifejti, legtöbbször szívpanaszok, mellkasi fájdalmak, magas vérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, stroke miatt, magas lázba esett influenzás betegek ellátása, illetve szülés előtt álló kismamák kórházi szülészetre szállítása végett hívják ki őket (de mint már írtam, ha szükséges, maguk a felcserek vezetik le a szülést). Emellett balesetekhez, köztük közúti balesetekhez is riasztják őket, sok sebesült esetén pedig más mentőállomások rohamkocsijaival együtt sietnek a helyszínre. S ami érdekes, a legtöbb közúti baleset nem télen következik be, amikor nemegyszer havasak, jegesek, hóbordásak az utak. A gépkocsivezetők ugyanis ilyenkor óvatosabban, lassabban vezetnek, még a balesetek java része is „csak” koccanásos. Nyáron viszont a sofőrök gyorsan hajtanak, és nem vigyáznak eléggé sem magukra, sem másokra, így a meleg évszakban következik be a legtöbb komolyabb közúti baleset.

Ezenkívül – mint Szilágyi Józseftől megtudom – gyomorpanaszok, vakbélgyulladás miatt is kihívják a mentősöket. Van olyan nap, amikor csak 1–3 hívás fut be hozzájuk, de máskor naponta tízszer is ki kell sietniük a különböző helyszínekre. A helybeli, tiszaújlaki lakosok pedig többnyire maguk mennek be az állomásra, ha sürgősségi ellátásra van szükségük. Őket a kezelőszobában látják el a vérnyomásmérő, a hordozható elektrokardiográf, illetve – ha kell – a szintén hordozható infúzió segítségével.

Ami pedig a munkakörülményeket illeti…

– A felcserek 24 órás műszakban dolgoznak, egy műszak után három szabadnapot kapnak, míg a gépkocsivezetők reggel 7-től este 7-ig nappali, este 7-től reggel 7-ig éjszakai műszakban teljesítenek szolgálatot, az ügyeletek között két szabadnappal – közli Szilágyi József. – A pihenőszobát és a kezelőszobát központi fűtéssel fűtik, október derekától április derekáig, de ha a fűtési idény kezdete előtt vagy a befejeződése után is hűvös az idő, a Kárpátaljai Megyei Mentőállomástól kapott vadonatúj elektromos fűtőlappal melegítjük be a pihenőszobát.

– Milyenek a munkabérek, és kapnak-e pótlékot az ünnepnapi ügyeletek után?

– Idén újév után kezdték emelni az addig 6, 7, 8 ezer hrivnyás fizetéseket, most 12 ezer hrivnyát kapnak a gépkocsivezetők, 3-4 ezer hrivnyával többet a felcserek. Ám csak az állami ünnepi ügyeletek után adnak 500-600 hrivnyás pótlékot, s mivel a háború kitörése óta nincsenek állami ünnepi szabadnapok, így most pótlékot sem kapunk.

– A nem helybeli munkatársak miként járnak be, és kapnak-e utazási kedvezményt?

– Én autóbusszal, nyáron kerékpárral jövök be, a többiek a saját személygépkocsijukkal, de nem kapunk utazási kedvezményt.

Ám ennek ellenére is elmondhatjuk, hogy a korábbi évekhez képest jóval hatékonyabbá vált a mentőállomás működése, s még a fizetési helyzetben is előrelépésre került sor. Végre pozitív irányban mozdultak el a dolgok…

Lajos Mihály