Mi lesz, ha felrobban a kahovkai gát, és kinek állhat ez érdekében?

Oroszország és Ukrajna azzal vádolja egymást, hogy a Kahovkai Vízerőmű gátjának felrobbantására készülnek. Moszkva és Kijev is azt állítja, hogy a természeti katasztrófa, amelyhez a gátrobbantás vezethet, a másik fél számára előnyös. Kreml-barát források szerint az ukrán hadsereg arra számít, hogy teljesen bekeríti az orosz csapatokat a Dnyeper jobb partján. Külső szakértők ezzel szemben úgy vélik, hogy a gát felrobbantása és a bal part elárasztása segíthet Oroszországnak megállítani az Ukrán Fegyveres Erők (ZSZU) előrenyomulását dél felé. A következményeknek és az érdekeknek a BBC News Ukrajina járt utána.

Vádak

Múlt szerdán Szergej Szurovikin hadseregtábornok, akit nemrégiben neveztek ki az ukrajnai egyesített orosz haderőcsoport parancsnokává, közölte, hogy az ukrán csapatok nagyszabású rakétatámadásra készülnek a Kahovkai Vízerőmű gátja ellen. Szurovikin nyilatkozata egybeesett Herszon megye megszálló hatóságainak bejelentésével a lakosság tömeges evakuálásáról.

Másnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg Oroszországot, hogy nagyszabású katasztrófát készít elő Dél-Ukrajnában. Zelenszkij szerint az orosz csapatok aláaknázták a Kahovkai Vízerőmű gátját és egységeit. Véleménye szerint az ilyen cselekmények a tömegpusztító fegyverek bevetéséhez foghatók.

Mivel járhat a gát felrobbantása?

A kahovkai duzzasztómű esetleges átszakításának következményeiről a médiában közzétett interaktív térképek azt mutatják, hogy nagy területeket fog elönteni a víz, elsősorban a Dnyepernek az orosz hadsereg ellenőrzése alatt álló bal partján, amely alacsonyabban fekszik.

Valamennyi hidrológus nagyjából ugyanazt a forgatókönyvet vázolja fel. A katasztrófa méreteire vonatkozóan vannak eltérések az előrejelzésekben, de nincs okunk kétségbe vonni magát az általános képet.

A BBC News Ukrajina által ismertetett egyik előrejelzés értelmében az árhullám magassága 4,8 méter, az elárasztott terület szélessége pedig körülbelül 5 kilométer lesz. A part menti településeket sorra elönti vagy elmossa az ár, amely a robbanás után két órával eléri Herszont. A víz szintje órákon át fog emelkedni, s akár három napig is fennmaradhat, mielőtt apadni kezdene. Volodimir Zelenszkij tájékoztatása szerint mintegy 80 part menti települést, több százezer embert fenyegetne az áradat.

Ukrajna történetében már előfordult hasonló tragédia. 1941. augusztus 18-án a szovjet hatóságok felrobbantották a DnyeproGESZ gátját Zaporizzsjánál. Azért tették, hogy megállítsák a német csapatok előrenyomulását, hiszen a gát egyben híd is volt. A robbanás következtében több mint 150 méteres rés keletkezett a gáton, és az árhullám mindent elmosott, ami az útjába került. Falvak tucatjait öntötte el a víz, több ezer ember halhatott meg.

Ha elszabadul a kahovkai gát által visszatartott mintegy 18 millió köbméter víz, annak további „járulékos” következményei is lesznek. Megszűnik például a dél-ukrajnai régiók vízellátása. A gát helyreállításáig, a tározó feltöltéséig nem lesz mód a termőföldek öntözésére, és nem jut víz az Észak-krími-csatornába sem, amely a Krím félszigetre hivatott továbbítani az éltető nedűt. Legalább ekkora gond, hogy a part menti települések vízellátása a kahovkai tározónál a víz szintjétől függ. Ha a vízszint túl alacsony, a lakosság nem jut ivóvízhez. Külön problémát jelent a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtése. Ha a tározóban túl alacsony a vízszint, az vízhiányt eredményezhet a hűtőtározókban is, ami viszont veszélybe sodorja az erőmű biztonságát.

Nem csoda, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tömegpusztító fegyverhez hasonlította a gátrobbantást, mondván, a következmények hasonlóan súlyosak lennének.

Katonai következmények

Ha felrobban a gát, akkor a kahovkai tározóból több millió köbméter víz tör át Herszon és a Dnyeper torkolatának irányába, és elsodor minden ideiglenes átkelőt, amely most a jobb parton harcoló orosz csapatok ellátását biztosítja. A Dnyeper és az Inhulec folyó bal partja között az orosz csapatok azonnal el lesznek vágva a fő erőktől. Először az üzemanyag fogy el, majd a nehézfegyverek lőszere, és rövidesen minden egyéb is.

Az Inhulec jobb partján lévő egységek hasonló helyzetben kerülnek, de lehetőségük lesz a gyors visszavonulásra Herszonba, a város erőddé alakítására, körkörös védelemre rendezkedve be. A körülzárt várost csak légi úton lehet majd ellátni, s nehéz lesz tüzérségi támogatást biztosítani számukra, mivel a Herszontól délre fekvő síkság víz alá kerül.

Ki nyer általa?

De vajon érdekelt-e az események ilyetén alakulásában az ukrán hadsereg?

Szeptember eleje óta, amikor a ZSZU magához ragadta a kezdeményezést a fronton és megindult az ellentámadás több irányban is, a katonai szakértők felfigyeltek az ukrán csapatok taktikájának sajátosságaira. „Zaluzsnij kézjegyének” nevezték el, hogy nem bonyolódnak véres mészárlásba ott, ahol ez elkerülhető, hanem visszavonulásra vagy megadásra kényszerítik az ellenséget a bekerítés és az azt követő megsemmisítés veszélyével. Az ukránok valójában megengedték az orosz csapatoknak, hogy elhagyják Izjumot és Limant. Ha nem is mindenki számára, de amolyan úriemberek közötti megállapodásnak tűnt – írja le benyomását Ilja Abisev, a BBC News Ukrajina cikkírója. Talán nem is taktika ez, hanem stratégia – teszi hozzá.

A ZSZU jelentős előnyre tesz szert azáltal, hogy nem siet lezárni az ostromgyűrűt: a veszteségek minimalizálódnak, a területek gyorsan felszabadulnak; az ellenség visszavonulásra kényszerül, hátrahagyja a nehéz fegyverzetet és a lőszert; kimerült, demoralizált, és gyakran nincs ideje új védelmi vonalak kiépítésére. Mindez lehetővé teszi az ukránok számára, hogy továbbhaladjanak, nem vesztegetve az időt és az emberi erőforrásokat a körülvett orosz egységek felszámolására.

A Kahovkai Vízerőmű gátjának esetleges felrobbantása nem egyeztethető össze a ZSZU-nak ezzel a taktikájával (vagy stratégiájával). Meg kellene küzdeniük a bekerített herszoni és beriszlavi orosz csoportosulásokkal, így nem kerülhetők el a véres csaták, ráadásul minden további gyors támadó művelet meghiúsulna. És végül: hogyan tervezhetők offenzív hadműveletek, ha a Dnyepertől délkeletre eső terület mocsárrá válik? Úgy tűnik, nem lenne bölcs dolog akadályokat gördíteni a saját útjukba a gátrobbantással.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) viszont számos indokot fel tudott sorakoztatni arra vonatkozóan, hogy mi lehet itt az orosz érdek. Ezek szerint a kahovkai gát felrobbantása az orosz csapatok kivonása után Herszon megyéből lehetővé teszi számukra, hogy Ukrajnát a környező települések elárasztásával vádolják, fedezzék visszavonulásukat és késleltessék az Ukrán Fegyveres Erők előrenyomulását a Dnyeperen át, valamint eltereli a figyelmet a veszteségeikről beszámoló jelentésekről.

(ntk/bbc.com)