ISW: A Kreml nem tudja tárgyalásra kényszeríteni Kijevet

A Kreml továbbra is folytathatja a „nukleáris játszadozást”, hogy arra ösztönözze az Egyesült Államokat és szövetségeseit, gyakoroljanak nyomást Ukrajnára, ám nem tudja tárgyalásra kényszeríteni Kijevet – véli az amerikai Institute for the Study of War (ISW).

„Az Intézet értékelése szerint továbbra is valószínűtlen, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vessen be Ukrajnában, és a Kreml jelenleg lépéseket tesz nukleáris retorikájának deeszkalációja érdekében” – idézi az ISW hét végi tanulmányát az Ukrajinszka Pravda.

Az elemzők rámutatnak, hogy a Kreml nukleáris fenyegetései nem kezdték ki Ukrajna politikai és társadalmi elszántságát, hogy ezután is ellenálljon az orosz inváziónak.

„Ukrajna és nemzetközi támogatói egyértelművé tették, hogy nem fognak beleegyezni a tárgyalásokba a pisztoly csöve előtt, és nem mondanak le Ukrajnának a területeihez való szuverén jogáról” – írja az ISW.

A jelentés szerint a Kreml valószínűleg személyes érintkezés útján tisztázta „nukleáris politikáját” az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel a kapcsolatok deeszkalációja érdekében. Amerikai és szövetséges tisztviselők többek között arról számoltak be, hogy Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója felvette a kapcsolatot Jurij Usakovval, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadójával és Mihail Patrusevvel, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkárával, hogy csökkentsék a nukleáris fegyverek alkalmazásának kockázatát.

Andrej Kelin, Oroszország egyesült királyságbeli nagykövete október 26-án szintén jelezte, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter felhívta több kollégáját, és biztosította őket arról, Oroszország nem érdekelt abban, hogy nukleáris fegyvereket vessen be a háborúban.

Kína is szerepet játszhatott abban, hogy mérsékeljék a Kreml nukleáris fenyegetéseit. Hszi Csin-ping kínai elnök november 4-én kijelentette, hogy „a nemzetközi közösségnek [...] együttesen kell szembeszegülnie a nukleáris fegyver alkalmazásának vagy a bevetésével való fenyegetésnek, támogatnia kell, hogy ne alkalmazzanak atomfegyvert, és ne vívjanak nukleáris háborúkat, megelőzendő az eurázsiai nukleáris válságot”. Wei Fenghe kínai védelmi miniszter vélhetően hasonló szellemben nyilatkozhatott Sojgunak október 26-i telefonbeszélgetésük alkalmával.

Washington és Moszkva színfalak mögötti kapcsolatait egyébként a The Wall Street Journal hét végi cikke is tényként kezeli. Ugyanakkor hivatalosan sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem erősítette meg ezeket a kapcsolatfelvételeket.

„Ezek a nem nyilvános megbeszélések a Washington és Moszkva közötti hagyományos diplomáciai kapcsolatok háttérbe szorulása, valamint Putyin és munkatársai azon utalásai miatt zajlanak, amelyek szerint nukleáris fegyverekhez folyamodhatnak az orosz területek védelmében” – hangsúlyozza a lap.

A Fehér Ház úgy véli, hogy egy bizonyos szintű kapcsolat fenntartása Moszkvával „szükséges bizonyos kölcsönös érdekek eléréséhez a nemzetbiztonság területén”.

Néhány amerikai tisztviselő azt mondta, hogy Sullivan ragaszkodik az Oroszországgal való kapcsolattartáshoz, még akkor is, ha más magas rangú tisztviselők úgy vélik, hogy a jelenlegi diplomáciai és katonai helyzetben a tárgyalások nem vezetnek eredményre.

Az illetékesek nem közölték a telefonhívások pontos dátumát és számát, és azt sem közölték, hogy eredményesek voltak-e.

(hk/pravda.com.ua/korrespondent.net)