Optimalizálás: Családorvos és lélekbúvár egyben?

2022. december 4., 16:53 , 1136. szám

Ukrajnában új mentálhigiénés szolgáltatáscsomagot vezetnek be az alapszintű egészségügyi ellátásban, ezért a háziorvosok pszichiátriát tanulnak – adta hírül a némileg meglepő hírt a korrespondent.net.

Csaknem tízezer orvost képeznek ki

November 21-én, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatójával, Hans Klugével folytatott megbeszélésen Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter jelezte, hogy a miniszteri kabinet határozatot fogadott el, amely előírja egy új csomag bevezetését: „Mentálhigiénés szolgáltatások az alapszintű egészségügyi ellátásban”. Ennek, valamint az Ukrán Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal (NSZZU) kötött szerződés szerinti finanszírozásnak köszönhetően az alapfokú pszichiátriai ellátás minden ukrán számára elérhetőbbé válik.

A tárcavezető elmondása szerint a WHO által minősített program alapján kiképzett háziorvosok fognak konzultálni a polgárokkal, biztosítanak számukra alapszintű támogatást, szükség esetén kezelést, vagy szakorvoshoz irányítják őket. Eddig több mint 600 alapellátásban dolgozó szakember kapott képzést a WHO által minősített Mental Health Gap Action Program (mhGAP) keretében. A tervek szerint 2023-ban további háromezer háziorvos sajátítja el ezt a programot. 2024 végéig pedig a partnerek közös erőfeszítésével csaknem tízezer alapellátásban dolgozó orvost képeznek ki e program alapján.

„A WHO Ukrajnában marad és továbbra is támogatást fog nyújtani. A lelki egészség kiemelt prioritás és az Egészségügyi Minisztériummal együtt dolgozunk a mentálhigiénés szolgáltatások bővítésén és az egészségügyi dolgozók felkészítésén, hogy megfeleljenek a lakosság szükségleteinek az elkövetkező hónapokban és években. Az idei tél is kemény próbatétel lesz az egészségügyi rendszer számára az infrastruktúra és az egészségügyi rendszer elleni folyamatos támadások közepette. Ezért dolgozunk számos programterületen annak érdekében, hogy Ukrajnában ma hozzáférést biztosítsunk az embereknek a létfontosságú egészségügyi szolgáltatásokhoz, és erősebb egészségügyi rendszerünk legyen a jövőben” – jegyezte meg Hans Kluge.

Gyógyulás 30 napon belül

Az országban hosszú ideje szóbeszéd tárgya a pszichiátria „leépítése”, az elmegyógyintézetek, szakrendelők bezárása.

Az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálata még 2021 szeptemberében így kommentálta a híreszteléseket: „Az Egészségügyi Minisztérium nem kezdeményezte és nem is tervezi a pszichiátriai kórházak optimalizálását, leépítését vagy felszámolását. Az Egészségügyi Minisztérium a pszichiátriai ellátás önszabályozó rendszerének kialakítását szorgalmazza. Mit jelent ez? Az intézmények számának, amelyek arra hivatottak, hogy segítsék az embert a mentális betegségek leküzdésében, arányban kell állniuk a lakosság szükségleteivel. Vagyis ezt a kérdést a közösségek szintjén kell megoldani. Fontos megjegyezni, hogy a kórházak jelenleg a helyi területi közösségek vagy megyei tanácsok tulajdonában vannak, ezért bezárásuk kérdését csak a helyi vagy megyei önkormányzat vetheti fel, semmiképpen sem az Egészségügyi Minisztérium” – áll a közleményben.

A tárcánál jelezték továbbá, hogy a helyi hatóságok szociális ellátó intézményekké is átalakíthatják a kórházakat. Hiszen ezeknek az egészségügyi intézményeknek sokszor nemcsak egészségügyi, hanem kifejezetten szociális segítséget is kell nyújtaniuk, gondoskodva azokról az emberekről, akiknek nincs hova menniük. A szociális szolgálatok már több mint 20 éve működnek, és a helyi költségvetésekből finanszírozzák azokat. A minisztérium eközben egységes normatívákat dolgoz ki a szakellátás biztosítására, hogy a betegek korszerű kezelésben részesüljenek. Az NSZZU szerepe szerződést kötni az érintett intézményekkel.

„Az emberek attól tartanak, hogy az NSZZU általi esetleges alulfinanszírozottság miatt a pszichiátriai kórházak azon betegei, akiket gyilkosság és más bűncselekmények miatt küldtek oda, az utcára kerülnek. Valójában az NSZZU-nak semmi köze az ilyen személyek kezeléséhez. A társadalmilag veszélyes cselekményeket elkövető betegek egészségügyi támogatásból finanszírozott szakosított intézményekben kapnak segítséget. Ezt a kérdést a miniszteri kabinet 2020. március 25-i 250. számú határozata szabályozza. Ha pedig a szubvencióról beszélünk, a finanszírozás mértékéről már a megyei vagy helyi önkormányzat dönt, nem az NSZZU” – jegyzi meg az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálata.

A korrespondent.net emlékeztet, hogy 2020. április 1-jén kezdetét vette az egészségügyi reform második szakasza, amely a pszichiátriára is kiterjedt. Három évvel ezt megelőzően a miniszteri kabinet elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló Mentálhigiénés Fejlesztési Koncepciót, amely a szakkórházak fekvőbeteg-ellátásáról a járóbeteg-ellátásra helyezi át a hangsúlyt. Úgy tartják, hogy a korábban kórházba került emberek 30%-a nem igényelte ezt, csak megfelelő gyógyszeres terápiára lett volna szüksége.

A WHO ajánlásai szerint a páciensek fekvőbeteg-ellátása legfeljebb 30 napig tarthat. Az NSZZU és az Egészségügyi Minisztérium is ezt a normát alkalmazza. A kezelés finanszírozását is erre az időszakra biztosítják. A betegek egyébként nemcsak a szakintézményekben, hanem a többprofilú kórházakban is részesülhetnek pszichiátriai ellátásban, hiszen gyakran más betegségekben is szenvednek, amelyeket könnyebb egy intézményben gyógyítani.

Ezen túlmenően a reform bevezetésével a lakóhelyi szakorvosi ellátás lehetőségét is előirányozzák, amelyet mobil multidiszciplináris csapatoknak kell biztosítaniuk. Ha a betegség lefolyásának akut fázisa után a páciensnek a kezelés folytatására van szüksége, egy ilyen csapat kiszállhat hozzá és az otthonában részesítheti segítségben. Egyelőre nem tudni, hogy működik-e már valahol ez a rendszer, hiszen az ország háborús körülmények között él – jegyzi meg a korrespondent.net.

A reformok mindig rémítően hatnak

A korrespondet.net rákérdezett, miként látják a pszichiáterek ezeket az újításokat.

„Az rossz, hogy a fekvőbeteg-ellátás most csak az akut állapotok megszüntetését jelenti az időkorlát miatt. Ám a depresszió, a pszichózisok (skizofréniánál) és a többi mentális zavar kezelése során egyaránt fontos az akut kóros állapot csillapítása és a hosszabb ideig pszichiáter felügyelete mellett végzett kezelés. […] Ezért fontos a betegek ambuláns kezelésének kérdése, akiknek most a háziorvoshoz kell fordulniuk elsődleges kivizsgálásra. Ő azután belátása szerint eldönti, beutalja-e a pszichiáterhez vagy sem. Külföldön ilyen rendszer működik. De vajon alkalmas-e ez számunkra abból a szempontból, hogy ma a háziorvosok nem rendelkeznek kellő tudással ezen a téren? Nekem úgy tűnik, hogy messze még az az idő, amikor a háziorvosok a pszichiáterek alternatívájává válhatnak. És nem is az oktatással van gond, hanem a gyakorlat hiányával. A háziorvosok képesítése nem mindig felel meg a velük szemben támasztott sokrétű követelményeknek” – fejtette ki Szvitlana Netruszova, az orvostudományok kandidátusa, egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta.

Elmondása szerint régi vágású és nagy tapasztalattal rendelkező pszichiáterként azt szeretné, ha maradna az eddigi rendszer a pszichiátriai szakrendelőkkel. Ez a rendszer sem volt hibátlan, a közelmúltban néhány pszichiáter szakorvos csak a gyógyszerfelírásra szorítkozott. Talán így mutatkozott meg az alacsony fizetések problémája. De a rendszer érdeklődött a betegek iránt, a körzeti orvosok időről időre rákérdeztek, hogy s mint vannak. Manapság a lelki problémákkal küzdőkkel a rokonokon kívül senki nem törődik. És gyakran a rokonaik sem figyelnek rájuk – állapítja meg az orvos.

„A praxisomat körzeti pszichiáterként kezdtem, így mindezt jól tudom. Nagyon nem szeretném, ha a jelenlegi helyzet negatív hatással lenne mind a betegekre, mind a társadalmunkra. […] Másfelől a reformok mindig ijesztőek. De múlik az idő, és kiderül, hogy volt értelmük. Legalábbis szeretném, ha így alakulna” – mondja az orvos.   

(pszv/korrespondent.net)