A görögdinnye termesztéstechnológiája I.

A dinnye származása és jelentősége

A 2022-es zöldségtermesztői idény kimondottan jónak mondható a termelők szemszögéből, de a legjobb szezont a helyi dinnyetermesztők tudhatják maguk mögött. Ukrajna dinnyetermésének legnagyobb része köztudottan az ország déli területeiről származik. A háború kitörése miatt az ott megtermelt görögdinnyéből a szokásosnál kevesebb jutott el a helyi piacokra, s így oly mértékben hiánycikké vált, hogy a szezon kezdetén kilogrammonként 30–40 hrivnyáért, majd a továbbiakban is 25–35 hr/kg áron volt értékesíthető. Tekintettel a jövedelmezőségre bizonyára sokan tervezik, hogy jövőre is dinnyét fognak termeszteni. A következőkben szeretném összegezni azokat a fontos és kritikus termesztéstechnológiai lépéseket, melyek feltételei a jó minőségű és bőséges termésnek, amolyan útmutatót kínálok ahhoz, hogyan tudunk a lehető legkevesebb kockázattal dinnyét termeszteni.

Első lépésként fontos, hogy minden kezdő termelő tudja, mivel áll szemben. Nem szabad a termelésbe hebehurgya módon belevágni, mert hatalmas csalódás érheti a meggondolatlan termelőt. Dinnyét termeszteni nem is olyan egyszerű. Gondoljunk csak arra, hogy az uborka rokona a növény, tehát szinte minden környezeti hatásra érzékeny, kártevője és kórokozója is van bőven, kézi munkaerőt szintén jócskán igényel a termesztés és a betakarítás egyaránt.

Mint mindent, témánkat is érdemes az alapoknál kezdeni, vagyis tisztázni, honnan származik a görögdinnye. Sokan nem tudják, de a görögdinnye Dél-Afrikából származó növény, melynek vadon élő példányait máig megtalálhatjuk a Kalahári sivatagban. Ezeket a sorokat olvasva talán nehéz elképzelni, hogy egy ilyen lédús gyümölcs a Föld egyik legnagyobb sivatagából származik, de józan paraszti ésszel végiggondolva a tényeket könnyen beláthatjuk, hogy a dinnye nemcsak fény-, de melegkedvelő is, sőt a talajtípusok közül a homokos talajokat kedveli, s ily módon máris felfedeztük a kapcsolatot a vadon termő és a nemesített görögdinnye között. Jóllehet a görögdinnye vadon termő ősei nem rendelkeznek olyan beltartalmi értékekkel, sőt méretben is elmaradnak a nemesített változatoktól, de környezeti igényeiket tekintve sok a hasonlóság. Adódik a következtetés, hogy bizony, egy fagyzugos erdőszélen, kötött, agyagos talajon a legalkalmazkodóbb fajtával sem lehet jó eredményt elérni.

A görögdinnye termesztéséről a legkorábbi feljegyzések kb. 5 000 évvel ezelőttről származnak, s a fáraók sírkamráiban is megtalálták a növény magjait. Más források szerint a X. században már termesztették Kínában, Európába pedig a XIII. században a mór hódítók hozták be. Mostanra egész termőtájak, termelő országok alakultak ki, amelyek eltérő fajtákat és termelési módokat alkalmazva jobbnál jobb minőséget érnek el, és hatalmas mennyiségeket termesztenek.

Szinte az egész világon ter­meszthető növényről van szó, de a termésátlagok igen tág határok között mozognak. Átlagosan 15–80 t/ha termés­eredmény érhető el termőtájtól és termelési módtól függően. A dinnyefogyasztásunk világátlagban kb. 8-10 kg/fő/év.

Ami táplálkozás-élettani hatását illeti, jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz, az ásványi elemek közül elsősorban a kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor jelentős mennyiségét lehet kiemelni. Táplálkozási értékét könnyű emészthetősége, gyomor- és bélműködést serkentő, továbbá vizelethajtó hatása határozza meg. Jelentős a dinnye nyersrosttartalma is, amely elősegíti a vastagbél működését.

A görögdinnye termőterülete a világon 3,5 millió hektár, termésmennyisége 93 millió tonna. Jelentősebb termelő országok: Kína, Törökország, USA, az EU-tagállamok közül pedig Spanyolország, Görögország, Románia, Olaszország és Magyarország. Ukrajnában is jelentős mennyiségben termesztik, főként a dél-ukrajnai területeken, ahonnan kiváló minőségben kerül az egész ország piacaira. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza