A külföldön tartózkodók katonai nyilvántartásáról

„Minap olvastam, hogy a külföldön tartózkodó férfiakat is katonai nyilvántartásba akarják venni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Kézbesítik a behívókat külföldön is?”

– Az ukrán Miniszteri Kabinet 2022. december 30-án kelt 1487. számú határozatával új eljárást hagyott jóvá a sorkötelesek, hadkötelesek és tartalékosok katonai nyilvántartásának megszervezésére és vezetésére («Порядок організації та ведення військового обліку призовників, військовозобов’язаних та резервістів» – a továbbiakban: Rendelkezés). Ez az eljárás A hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról («Про військовий обов’язок і військову службу») szóló törvényen alapul. E törvény 36. cikkelye 2. pontjának értelmében az ideiglenesen külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok katonai nyilvántartásának sajátosságait az ukrán Miniszteri Kabinet határozza meg. A Rendelkezés 52. pontjának negyedik bekezdése értelmében a külföldi diplomáciai képviseletek kötelesek katonai nyilvántartást vezetni az ideiglenes konzuli nyilvántartásba vett sor- és hadkötelesekről, valamint a tartalékosokról.

Tudni kell, hogy többféle konzuli nyilvántartás létezik: az ideiglenes és az állandó nyilvántartás, valamint az örökbe fogadott gyermekek nyilvántartása. Ideiglenes konzuli nyilvántartásba Ukrajna azon állampolgárai vehetők, akik három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak legálisan külföldön, méghozzá a számukra a külföldi országban való tartózkodásra kiadott engedélyben megjelölt időtartamra.

Ugyanakkor külföldön letelepedetteknek minősülnek azok az ukrán állampolgárok, akik a törvényes rendnek megfelelően lefolytatták otthon a kitelepedési eljárást (Оформлення документів для виїзду громадян України за кордон на постійне проживання), illetve azok, akik ideiglenesen külföldre távoztak, majd lefolytatták a külföldön maradás esetére megállapított eljárást az ukrán külképviseleten keresztül. A hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvény 36. cikkelyének 3. pontja értelmében a külföldön letelepedett állampolgárokról nem vezetnek katonai nyilvántartást.

A Rendelkezés 52. pontjának első bekezdése alapján Ukrajna külképviseletei az ideiglenes konzuli nyilvántartásban szereplő, a hadköteles korhatárt elért, halasztással nem rendelkező vagy a sorkatonai szolgálat alól nem mentesített állampolgárokat tájékoztatják a sorkatonai szolgálatra való behívás kezdetéről. A második bekezdés értelmében a külföldi diplomáciai képviseletek mozgósítás és háború idején (különleges időszakban) elősegítik a hadkötelesek és tartalékosok visszatérését Ukrajnába. Az „elősegítik” nem jogi fogalom, és nem teljesen világos, mire gondol a Miniszteri Kabinet, tehát várjuk a hivatalos magyarázatot.

A jogászok részéről az is felmerült, hogy vonatkozik-e egyáltalán a behívás, mozgósítás Ukrajna külképviseleteire. Mint rámutatnak, jelenleg az ukrán elnök rendelete alapján tart az általános mozgósítás. E rendelet értelmében a mozgósítás Ukrajna 24 felsorolt megyéjében és Kijevben folyik. Vagyis az elnöki rendelet Ukrajna egész területén érvényes, de nem említi a nagykövetségeket, külképviseleteket. Ugyanakkor A mozgósítási felkészülésről és a mozgósításról szóló törvény 4. cikkelyének 2. pontja értelmében az általános mozgósítást egy­idejűleg hajtják végre Ukrajna egész területén. Márpedig szigorúan véve Ukrajna területének minősülnek a nagykövetségek, konzulátusok, az ukrán zászló alatt hajózó tengeri, folyami és űrhajók, valamint a repülőgépek is. Közismert, hogy amennyiben egy alsóbb rendű jogszabály – amilyen az elnöki rendelet – és egy törvény normái között eltérés van, a törvény normáját kell alkalmazni.

Elméletileg tehát lehetséges mozgósítást folytatni a külképviseleteken, bár ez a lehetőség egy sor kérdést és problémát vetne fel. Így például a polgároknak önként kell konzuli nyilvántartásba vételre jelentkezni külföldön, vagyis akadályba ütközhet a mozgósítás kiterjesztése azokra, akik ezt nem teszik meg. A diplomáciai képviseleteknek nincs joguk külföldön bármilyen kényszert alkalmazni azokkal szemben, akik elmulasztják a nyilvántartásba állást, vagy nem utaznak haza, ahogy a felelősségre vonásukra sincs mód. Az Ukrajna területén való esetleges felelősségre vonásra is csak azok esetében kerülhet sor, akik önként hazatérnek, vagy akiket az adott ország saját törvényeinek és eljárásrendjének megfelelően hazatoloncol (például az ukrán hatóságok kezdeményezésére).

Levonható tehát a következtetés, hogy jelenleg az ukrán külképviseletek szerepe a mozgósításban a külföldön tartózkodó hadkötelesek és tartalékosok nyilvántartásán túl arra korlátozódik, hogy tájékoztatják őket, valamint elősegítik a visszatérésüket Ukrajnába. A kormányzat nyilván rövidesen részletes útmutatást fog kidolgozni a külképviseletek számára a Rendelkezésből adódó teendőikre vonatkozóan.

hk