ENSZ: 17,6 millió ukrán vár segítséget, 5,3 millió gyerek nem tud tanulni

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala 2022. december végi jelentésében, melyet a korrespondent.net ismertet, arról számolt be, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborúja számos halálesethez, pusztuláshoz, emberek kitelepítéséhez és szenvedéseikhez vezetett. Ezért 2023-ban 17,6 millió embernek van szüksége különféle humanitárius segítségre. Mindenekelőtt a több mint 6 millió belső menekültről van szó, valamint arról a 4,4 millió emberről, akik egy ideig külföldön éltek, és most térnek haza, valamint arról a 6,9 millióról, akik a harci cselekmények alatt otthon tartózkodnak.

A felsorolt kategóriákhoz tartozók 45%-a nő, 23%-a gyermek, 15%-a speciális igényű. Ezek 27 százaléka katasztrofálisan súlyos, 8 százaléka rendkívüli, 52 százaléka pedig súlyos állapotban van. A legsürgetőbb szükségleteik azoknak vannak, akik az ideiglenes orosz megszállás alatt álló területeken és az ellenség aktív harci cselekményei által sújtott régiókban tartózkodnak.

Az ENSZ elemzői rámutatnak, hogy a teljes körű háború következményei, a téli hidegek és a tavaly október óta tartó energiaválság csak súlyosbítja a meglévő problémákat, és újabb szektorközi humanitárius szükségletekhez vezethet.

„Ukránok milliói élték át a több mint tíz hónapja tartó heves harcokat, a Luhanszk és Donyeck megyékben élők pedig nyolc éve élik át a konfliktust anélkül, hogy megfelelő hozzáférésük lenne élelemhez, vízhez, egészségügyi ellátáshoz, beleértve a mentális egészséget, az oktatáshoz, a védelemhez és egyéb alapvető szolgáltatásokhoz. Az infrastruktúra tömeges pusztulása az alapvető szolgáltatások megsemmisüléséhez vezetett, s az embereket otthon és megélhetés nélkül hagyta. Sokan közülük romos házakban vagy olyan helyiségekben élnek, amelyek nem alkalmasak védelemre a téli időszakban” – áll a jelentésben.

A legsebezhetőbbeknek az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket tekintik, köztük azokat is, akik a kompakt lakóközpontokban találtak ideiglenes menedéket. Hiszen e központok közül több nem megfelelően felszerelt a hosszú távú szállásigények kielégítésére, sürgősen szükség lenne a fűtési rendszer és a fürdőszobák fejlesztésére, valamint tüzelőre, megfelelő tatarozásra és egyéb ágazatközi segítségre.

A jelentés szerint Ukrajnában a 2021-es 160-ról 7 200-ra nőtt az ilyen központok száma, ezek megközelítőleg 500 000 fő befogadására képesek. Jelenleg lakóik 61%-a nő. A központok lakóinak 25%-át a gyermekek és fiatalok teszik ki, 7%-uk öt éven aluli. A központok 70%-ában nincs házastársak számára kijelölt szoba. A legtöbb esetben nemcsak egy család lakik a központok szobáiban, hanem más emberek is, ami számos kockázatnak teszi ki a belső menekülteket.

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szakértői arról is beszámolnak, hogy jelenleg több mint 7,7 millió ukránt tartanak nyilván menekültként az uniós országokban. További közel 6,5 millió belső menekült. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a humanitárius hozzáférés az ellenség ideiglenes katonai ellenőrzése alatt álló területekhez nagyon korlátozott, esetenként lehetetlen. Ez akadályozza az egyes régiók átfogó értékelését a humanitárius szükségletek elemzése és meghatározása céljából.

Több mint 2 600 iskola rongálódott meg

Eközben január 24-én, az oktatás nemzetközi napján az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF Ukrajna) felhívta a figyelmet arra, hogy a háború veszélyezteti az oktatást, s így a gyerekek jövőjét is Ukrajnában. Közülük csaknem 5,3 milliónak nincs hozzáférése az oktatáshoz, hozzávetőleg 3,6 milliónak az iskolák bezárása miatt. Ezért az ukrajnai gyerekek azt kockáztatják, hogy a tanulás és a társadalmi fejlődés szempontjából kritikus éveket veszítenek. 2022 februárja óta az UNICEF Ukrajna legkiszolgáltatottabb gyermekei közül csaknem 1,5 milliónak segített hozzáférni a formális és nem formális oktatáshoz, beleértve a korai oktatást is.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma szerint a háború kezdete óta több mint 2 600 iskola sérült meg, több mint 400 pedig megsemmisült. Az iskoláknak csak körülbelül a 25%-a kezdte el a jelenléti oktatást tavaly szeptemberben. Az UNICEF tanulmánya szerint az öt éven aluli gyermeket nevelő családok kevesebb mint fele térhetett vissza az óvodákba és vehetett részt az oktatási tevékenységekben. Az iskolák lerombolása és a létfontosságú infrastruktúrákat ért támadások miatti áramkimaradások megnehezítették a jelenléti és az online oktatáshoz való hozzáférést egyaránt, ami gyerekek millióinak jövőjét veszélyezteti.

„Minden gyermeknek hozzá kell férnie a minőségi és biztonságos oktatáshoz, még háborús időkben is. Az oktatás létfontosságú a gyermekek jóléte és fejlődése szempontjából. Nem lehet szüneteltetni anélkül, hogy ne kockáztatnánk egy egész generáció jövőjét. Több millió gyereknek sokkal nehezebb lesz az élete, ha most nem segítünk nekik folytatni a tanulást” – hangsúlyozza Murat Sahin, az UNICEF ukrajnai képviseletének vezetője.

Mint rámutat, az iskolások oktatása fontos szerepet játszik a gyerekek szocializációjában, hozzájárulva a háború okozta stressz és pszichoszociális traumák gyorsabb leküzdéséhez. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy kommunikáljanak a velük egykorúakkal, akikkel megvitathatják a problémáikat, valamint hozzáférést biztosít a családi körön kívüli felnőttekhez, akik segíthetnek megbirkózni az érzelmekkel. Emellett az iskolában lehet szükség esetén beutalót kapni a mentálhigiénés szakemberekhez. Hiszen a gyermekek mentális egészségi problémáit a lehető legkorábban meg kell oldani, hogy ne váljanak krónikus betegséggé egy életre.

Biztosítandó minden gyermek oktatásának folyamatosságát háborús körülmények között, az UNICEF a harcok kezdete óta bővíti az ukrajnai gyermekeket segítő és támogató programjait. Többek között óvóhelyeket létesít óvodákban és iskolákban, laptopokat, táblagépeket, oktatási anyagokat biztosít a tanárok és diákok számára, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyerekek és pedagógusok részt vehessenek az oktatási folyamatban.

Az UNICEF együttműködik a kormánnyal és partnereivel, hogy innovatív módszereket találjanak a gyermekek támogatására. Jelenleg országszerte több mint 150 Együtt ("Спільно") gyermekponton kötetlen formában tanulhatnak a különböző korosztályokhoz tartozó gyerekek, ami egyben érdekes időtöltés is.

„Az oktatás sokkal többet ad a gyerekeknek, mint pusztán tudást. Ez egyfajta mentőöv. Az iskolák a normalitás és a remény érzését nyújtják a gyerekeknek. Minél hamarabb térhetnek vissza a gyerekek az iskolai környezetbe, a megszokott napi rutinhoz, minél hamarabb tudnak tanulni és kommunikálni az osztálytársakkal és tanárokkal, annál gyorsabban épülnek fel, különösen a legsebezhetőbbek. Az oktatás más kritikus fontosságú szolgáltatások nyújtásának kiindulópontja is lehet, beleértve a pszichoszociális támogatást” – mondja Murat Sahin.

2022-ben közel 300 ezer gyerek részesült pszichoszociális támogatásban az UNICEF-től, és vett részt szocioemocionális fejlesztő tevékenységekben országszerte. Ezenkívül 770 000 gyermek kapott Iskola a dobozban készletet a korai fejlesztés, szabadidős tevékenység és tanulás céljára. A szervezet által elkülönített 3 millió dollárt pedig több mint 1 000 iskola kisebb javításaira, a télre való felkészítésére, valamint tan- és módszertani anyagok vásárlására fordították.

(pszv/korrespondent.net)