Elbocsátás egészségi állapot miatt

2023. február 9., 11:37 , 1144. szám

„Az egyik munkatársunk foggal-körömmel ragaszkodik az állásához. Tudja, ha sokat hiányzik betegsége miatt, elbocsáthatják. Ezért több hét kihagyás után mindig bejön néhány napra dolgozni, aztán megint beteglapra megy, hiszen láthatóan nem bírja az egyébként is nehéz munkát. Így viszont nekünk kell az ő munkáját is elvégeznünk, mert egy kisvállalatnál dolgozunk, ahol nem tudnak alkalmazni még egy munkást. A főnökünk dühös, de csak a vállát vonogatja, mondván, ő nem tehet semmit, ilyen a törvény. Tényleg nem tehet semmit?”

– A Munkatörvénykönyv (Mtk.) valóban egyértelműen fogalmaz. Így az Mtk. 40. cikkelye 1. bekezdésének 5. pontja értelmében határozatlan és határozott idejű munkaszerződést is felmondhat a tulajdonos vagy a meghatalmazottja abban az esetben, ha a munkavállaló négy hónapig megszakítás nélkül hiányzik munkahelyéről ideiglenes munkaképtelenség miatt – nem számítva a terhességi és szülési szabadságot –, hacsak a jogszabályok másként nem rendelkeznek bizonyos megbetegedések esetében a jogszerű hiányzás időtartamáról. Ugyanakkor a munkaképességüket üzemi baleset vagy a foglalkozásból adódó megbetegedés miatt elvesztők megőrzik munkahelyüket (tisztségüket) a munkaképességük visszanyeréséig vagy a rokkantságuk megállapításáig.

Érdemes még megemlíteni ugyanezen cikkely 1. bekezdésének 2. pontját, amely szerint felbontható a munkaszerződés, ha fény derül rá, hogy a munkavállaló alkalmatlan a munkavégzésre egészségi állapota miatt, amely megakadályozza a munkavégzés folytatását. Megjegyzendő azonban, hogy a 40. cikkely 2. bekezdése alapján az elbocsátás az ilyen esetekben csak akkor megengedett, ha a munkavállaló – az ő beleegyezésével – más munkakörbe nem helyezhető át, például megfelelő állás hiányában. A munkaadó akkor is kezdeményezheti a munkaszerződés felbontását, ha a munkavállaló nem egyezik bele az áthelyezésbe.

Mivel ilyenkor a munkaadó a kezdeményező a munkaszerződés felbontását illetően, neki kell bizonyítani a munkavállaló alkalmatlanságát. A Legfelsőbb Bíróság plénuma 1992. november 6-án kelt, 9. számú, A munkaügyi viták bírósági elbírálásának gyakorlatáról szóló határozatának (Постановa Пленуму Верховного Суду України від 6 листопада 1992 року № 9 «Про практику розгляду судами трудових спорів») 21. pontja szerint a munkavállalók ezzel az indoklással csak olyan tényszerű adatok megállapítása esetén bocsáthatók el, amelyek megerősítik, hogy egészségromlásuk (tartós munkaképesség-csökkenésük) miatt nem tudják megfelelően ellátni a rájuk bízott munkaköri teendőket, vagy azok ellátása egészségi állapotuk miatt ellenjavallt, esetleg veszélyes a dolgozó kollektíva tagjaira, illetve az általuk kiszolgált polgárokra, és a szóban forgó személy – a hozzájárulásával – más munkakörbe nem helyezhető át.

Ha a rokkantsági csoportot a munkavégzésre való alkalmatlanság feltüntetésével a munkaszerződés megkötése előtt állapították meg, de a munkavállaló ezt a tényt a munkaszerződés megkötése alkalmával elhallgatta, az Mtk. 7. cikkelye és 24. cikkelyének hatodik része alapján el kell bocsátani. A 24. cikkely utolsó bekezdése ugyanis egyértelműen fogalmaz: tilos munkaszerződést kötni olyan polgárral, akinek az orvosi vélemény szerint egészségi állapota miatt ellenjavallt a javasolt munka végzése.

Hozzátenném: A fogyatékossággal élő személyek ukrajnai szociális védelmének alapjai­ról szóló törvény («Про основи соціальної захищеності осіб з інвалідністю в Україні») 17. cikkelyének utolsó bekezdése tiltja a fogyatékkal élő munkaszerződésének felbontását a munkáltató kezdeményezésére, kivéve azokat az eseteket, amikor az orvosi és szociális vizsgálat eredménye szerint a munkavállaló egészségi állapota a hivatásával járó feladatok ellátását akadályozza, más személyek egészségét és munkabiztonságát veszélyezteti, vagy a munkavégzés folytatása, illetve jellegének és terjedelmének megváltozása a fogyatékkal élő személy egészségi állapotának romlásával fenyeget.

Az egészségi állapotuk miatt munkavégzésre alkalmatlan személyek elbocsátása a munkáltató kezdeményezésére történő elbocsátás egy fajtája, ezért a munkavállaló jogai ilyenkor maximális törvényi védelmet élveznek. Így például az Mtk. 184. cikkelye értelmében várandós és 3 év alatti gyermeket nevelő nők, egyedülálló anyák, akiknek 14 év alatti vagy fogyatékkal élő gyermekük van, nem bocsáthatók el ezen az alapon.

Emlékeztetnék, hogy a kormány tavaly decemberben rendeletben szabályozta a munkaszerződés a munkáltató kezdeményezésére történő felbontásának rendjét a korkedvezményes nyugdíjra jogosult, egészségi állapotuk miatt munkavégzésre alkalmatlan személyek esetében («Порядок розірвання трудового договору з ініціативи роботодавця (власника або уповноваженого ним органу, фізичної особи, яка використовує працю найманих працівників) у зв’язку з виявленням невідповідності працівника займаній посаді за станом здоров’я за наявності в нього права на призначення дострокової пенсії за віком», затверджено постановою Кабінету Міністрів України від 27 грудня 2022 р. № 1449). A rendelet 4. pontja kimondja, hogy az a munkanélküli, aki rendelkezik a minimális összegű öregségi nyugdíj megállapításához szükséges biztosítási idővel (férfiaknál 35, nőknél 30 év), s legkorábban másfél évvel Az általánosan kötelező állami nyugdíjbiztosításról szóló törvény 26. cikkelye által megállapított nyugdíjkorhatár elérése előtt a munkáltató kezdeményezésére a munkavállaló egészségi állapota miatt a munkája végzésére feltárt alkalmatlanságával összefüggésben bocsátották el, nyugdíj megállapítása iránti kérelmet nyújthat be a Nyugdíjalaphoz, mellékelve az ehhez szükséges, ugyanezen pontban felsorolt dokumentumokat.

E rendelet 2. pontja felsorolja azon egészségügyi dokumentumokat, amelyek alátámasztják, hogy a munkavállaló egészségi állapota miatt alkalmatlan az adott munkakör betöltésére:

• az egészségügyi intézmény igazolása, amely tartalmazza az orvosi konzultációs bizottságnak a munkavégzés helyének megváltoztatásával kapcsolatos zárójelentésére vonatkozó információkat a bizottság megállapításait rögzítő napló alapján;

• a munkáltatónak kiállított értesítés a megállapított rokkantsági csoportról és annak okáról vagy az orvosi és szociális szakértői bizottság vizsgálati jegyzőkönyvének kivonata vagy az egyéni rehabilitációs program (amennyiben a személy azt rendelkezésre bocsátja);

• az egészségügyi intézmények orvosi vizsgálatokat végző bizottságai által kiállított egészségügyi igazolás egy adott kategóriájú munkavállaló előzetes (időszakos) orvosi vizsgálatának elvégzéséről.

Megjegyzendő, hogy az Mtk. 43. cikkelyének 1. bekezdése alapján a munkaszerződésnek az e törvénykönyv 40. cikkelye 1., 2–5., 7. pontjában foglalt okok alapján történő felmondása csak annak a szakszervezeti testületnek – ha van – előzetes hozzájárulásával történhet, amelynek a munkavállaló tagja.

hk