A gazdasági büntetőszankciókról
„Mik azok a büntetőszankciók, jogos-e, ha valaki ellen egyszerre többfélét is alkalmaznak, és mekkora összeget lehet levonni ezen a címen?”
– Kezdjük talán ott, hogy a gazdasági kapcsolatok szereplőivel szemben kötelezettségszegésért gazdasági szankciók alkalmazhatók. Fontos, hogy a károsultnak joga van a kára megtérítésére, függetlenül attól, hogy erről a szerződés külön rendelkezik-e, és sor kerül-e gazdasági szankció alkalmazására, vagy sem. A szerződésszegő a gazdasági szankció teljesítésével, a teljes kártérítéssel sem mentesül a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése alól, hacsak a konkrét szerződés vagy a törvények másként nem rendelkeznek.
Ha sérül a gazdasági jogviszony szereplőjének valamely joga, helyreállítása bíróságon kívüli eljárásban, a sértett által benyújtott igény alapján vagy bíróság előtt lehetséges. Abban az esetben, ha a károsult a bíróságot választja, figyelembe kell venni az elévülést, hiszen minden konkrét esetben egyaránt szóba jöhet általános és „rövidített” elévülési idő is.
A gazdasági tevékenység területén a következő típusú gazdasági szankciók alkalmazhatók: kártérítés; büntetőszankciók; úgynevezett operatív-gazdasági szankciók.
Lássuk részletesebben a büntetőszankciókat! A büntetőszankció lehet kötbér, pénzbírság és kamat, amelyet a gazdasági tevékenység szabályainak megszegése, a gazdasági kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a szabályszegővel szemben alkalmaznak.
A szankciók mértékét törvény vagy szerződés határozhatja meg. Ugyanakkor a törvény egyes kötelezettségfajták esetében rögzítheti a szankció mértékét, amely a felek megegyezésével nem módosítható. Abban az esetben, ha a szankció összegét nem törvény határozza meg, a szerződésben rögzített összegű szankciót kell alkalmazni.
A büntetőszankció mértéke a szerződésben rögzíthető:
• a kötelezettség nem teljesített része értékének százalékában;
• egy konkrét összegben;
• a kötelezettség összegének százalékában, függetlenül a teljesítés mértékétől;
• az áruk (munkák, szolgáltatások) értékének szorzataként.
A pénzbeli kötelezettségek megszegése esetén kiszabott szankciókat százalékban állapítják meg, az Ukrán Nemzeti Bank alapkamatához igazodva. Az ilyen szankciókat a más tulajdonát képező pénzeszköz nem jogszerű felhasználásának teljes időtartamára kell alkalmazni, kivéve, ha a törvények vagy a szerződés mást írnak elő.
A Gazdasági törvénykönyv 230. cikkelye szerint a büntetőszankció pénzösszeg formájában megjelenő gazdasági szankció (kötbér, pénzbírság, késedelmi kamat), amelyet a gazdasági kapcsolatok szereplője köteles megfizetni a gazdasági tevékenység szabályainak megsértése, gazdasági kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén.
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 546. cikkelye a kötelezettségteljesítés biztosításának egyik fajtájaként említi a kötbért (неустойка). Az 549. cikkely értelmében a kötbér (pénzbírság, késedelmi kamat) olyan pénzösszeg vagy egyéb vagyon, amelyet az adósnak át kell adnia a hitelezőnek, ha az adós megszegi kötelezettségét. A pénzbírság ezek szerint a nem teljesített vagy nem megfelelően teljesített kötelezettség összegének egy bizonyos százalékaként meghatározott kötbér. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített pénzbeli kötelezettség összegének bizonyos százalékában meghatározott kötbér a teljesítési késedelem minden egyes napja után.
Fő szabály szerint, ha valamely kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt büntetőszankciót alkalmaznak, úgy a kárt abban a részben térítik meg, amelyet e szankciók nem fedeznek.
Ezzel együtt a törvények vagy az adott szerződés másként is rendelkezhetnek:
• csak a büntetőszankciók behajtása;
• a kár teljes összegének behajtása a megállapított büntetőszankciókon felül;
• vagy a kártérítés, vagy a büntetőszankciók behajtása (a hitelező/szerződésszegő választása szerint).
Mások tulajdonát képező pénzeszközök (pénzbeli kötelezettségek) nem jogszerű felhasználása esetén a kamatot addig a napig számítják fel, amelyen az összeget a hitelezőnek visszafizetik – hacsak a szerződés vagy a törvények más határidőt nem állapítanak meg.
Ha azonban a késedelmes fizetés a hitelező hibájából következett be, az adósnak nem számítanak fel ilyen kamatot.
Fő szabály szerint a kötelezettség késedelmes teljesítése miatti büntetőszankciók felszámítása hat hónap elteltével megszűnik. A hat hónapot attól a naptól kell számítani, amelyen a kötelezettséget teljesíteni kellett volna. A szerződés vagy a törvények azonban ettől eltérő határidőt is megállapíthatnak a büntetőszankciók felszámítására.
Megjegyzendő továbbá, hogy a károsult (hitelező) által felszámított és megfizetendő büntetőszankció összege nem végleges. Ha a szankciók jelentősen meghaladják a hitelező veszteségeit, a bíróságnak jogában áll csökkenteni azok mértékét. A szankciók összegének esetleges csökkentése kérdésében a bíróság a következő szempontok alapján dönt:
• a kötelezettség adós általi teljesítésének mértéke;
• a kötelezettségben érintett felek vagyoni helyzete;
• a feleknek a tulajdonaik mellett az egyéb figyelmet érdemlő érdekei.
Ha a kötelezettségszegés a gazdasági kapcsolatok más résztvevőinek nem okozott kárt, a bíróság az adós érdekeit figyelembe véve csökkentheti a megfizetendő szankció összegét.
A gyakorlatban nem ritkák a vitás kérdések a büntetőszankciók összegével, több szankció egyidejű alkalmazásával és alkalmazásuk időtartamával kapcsolatban. A Legfelsőbb Bíróságnak több állásfoglalása is született ezekben a kérdésekben.
Így például a Legfelsőbb Bíróság Nagykamarája megvizsgálta, nem ellenkezik-e az Alkotmány 61. cikkelyében foglaltakkal (kétszeres azonos típusú eljárás alá vonás tilalma ugyanazon jogsértésért), ha egy személyt azonos időtartamra felszámított, ugyanazon gazdasági jogsértés miatt kiszabott két különböző összegű bírság formájában kétszer is felelősségre vonnak. A testület arra a megállapításra jutott, hogy a pénzbírság és a késedelmi kamat egyidejű behajtása a gazdasági kapcsolatok szereplőjétől, aki megszegte a szerződés szerinti gazdasági kötelezettségét, nem mond ellent az Alkotmány 61. cikkelyének, mivel a Ptk. 549. cikkelye szerint a pénzbírság és a késedelmi kamat a kötbér formái, a Gazdasági törvénykönyv 230. cikkelye szerint pedig a büntetőszankciók fajtái, vagyis nem különálló és független jogi felelősségtípusok. Egy felelősségtípuson belül különböző szankciók alkalmazhatók (lásd: a Legfelsőbb Bíróság Nagykamarájának a 910/12876/19. számú ügyben 2021. június 1-jén született határozatát!).
A Legfelsőbb Bíróság ítélőtáblájaként a Gazdasági Semmítőszék vizsgálta a késedelmi kamat kiszabásának jogszerűségét a kötelezettség teljesítésére megállapított határidőtől számított hat hónap letelte után. Arra a megállapításra jutottak, hogy a jogalkotó a fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt kiszabható szankció összegének, időtartamának és felszámítási rendjének megállapításán kívül biztosította a felek jogát e kapcsolatok szabályozására a szerződésben. Ez azt jelenti, hogy a feleknek jogukban áll a szerződésben nemcsak a szankció felszámításának eltérő időtartamát meghatározni, amelyet években, hónapokban, hetekben, napokban vagy órákban állapítanak meg (lásd a Ptk. 252. cikkelyének első pontját!), de általában is saját belátásuk szerint szabályozhatják kapcsolataikat, ami a szankciók felszámítását illeti (lásd a Ptk. 6. cikkelyének 3. pontját!), többek között jogukban áll a késedelmi kamat felszámításának időtartamát egy olyan esemény megjelölésével társítani, amelynek elkerülhetetlenül be kell következnie (a törlesztés tényleges pillanata). Adott esetben megállapítást nyert, hogy a gazdasági kapcsolatok szereplői a szerződésben rögzítették, hogy a büntetőszankciók a jogsértés teljes időtartama alatt felszámítandók, ezért teljes egészében behajthatók (lásd a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Semmítőszékének 2020. szeptember 10-i, 916/1777/19. számú határozatát!).
hk
