A gazdasági büntető­szankciókról

2023. március 7., 15:41 , 1148. szám

„Mik azok a büntetőszankciók, jogos-e, ha valaki ellen egyszerre többfélét is alkalmaznak, és mekkora összeget lehet levonni ezen a címen?”

– Kezdjük talán ott, hogy a gazdasági kapcsolatok szereplőivel szemben kötelezettségszegésért gazdasági szankciók alkalmazhatók. Fontos, hogy a károsultnak joga van a kára megtérítésére, függetlenül attól, hogy erről a szerződés külön rendelkezik-e, és sor kerül-e gazdasági szankció alkalmazására, vagy sem. A szerződésszegő a gazdasági szankció teljesítésével, a teljes kártérítéssel sem mentesül a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése alól, hacsak a konkrét szerződés vagy a törvények másként nem rendelkeznek.

Ha sérül a gazdasági jogviszony szereplőjének valamely joga, helyreállítása bíróságon kívüli eljárásban, a sértett által benyújtott igény alapján vagy bíróság előtt lehetséges. Abban az esetben, ha a károsult a bíróságot választja, figyelembe kell venni az elévülést, hiszen minden konkrét esetben egyaránt szóba jöhet általános és „rövidített” elévülési idő is.

A gazdasági tevékenység területén a következő típusú gazdasági szankciók alkalmazhatók: kártérítés; büntetőszankciók; úgynevezett operatív-gazdasági szankciók.

Lássuk részletesebben a büntetőszankciókat! A büntetőszankció lehet kötbér, pénzbírság és kamat, amelyet a gazdasági tevékenység szabályainak megszegése, a gazdasági kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a szabályszegővel szemben alkalmaznak.

A szankciók mértékét törvény vagy szerződés határozhatja meg. Ugyanakkor a törvény egyes kötelezettségfajták esetében rögzítheti a szankció mértékét, amely a felek megegyezésével nem módosítható. Abban az esetben, ha a szankció összegét nem törvény határozza meg, a szerződésben rögzített összegű szankciót kell alkalmazni.

A büntetőszankció mértéke a szerződésben rögzíthető:

• a kötelezettség nem teljesített része értékének százalékában;

• egy konkrét összegben;

• a kötelezettség összegének százalékában, függetlenül a teljesítés mértékétől;

• az áruk (munkák, szolgáltatások) értékének szorzataként.

A pénzbeli kötelezettségek megszegése esetén kiszabott szankciókat százalékban állapítják meg, az Ukrán Nemzeti Bank alapkamatához igazodva. Az ilyen szankciókat a más tulajdonát képező pénzeszköz nem jogszerű felhasználásának teljes időtartamára kell alkalmazni, kivéve, ha a törvények vagy a szerződés mást írnak elő.

A Gazdasági törvénykönyv 230. cikkelye szerint a büntetőszankció pénzösszeg formájában megjelenő gazdasági szankció (kötbér, pénzbírság, késedelmi kamat), amelyet a gazdasági kapcsolatok szereplője köteles megfizetni a gazdasági tevékenység szabályainak megsértése, gazdasági kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 546. cikkelye a kötelezettségteljesítés biztosításának egyik fajtájaként említi a kötbért (неустойка). Az 549. cikkely értelmében a kötbér (pénzbírság, késedelmi kamat) olyan pénzösszeg vagy egyéb vagyon, amelyet az adósnak át kell adnia a hitelezőnek, ha az adós megszegi kötelezettségét. A pénzbírság ezek szerint a nem teljesített vagy nem megfelelően teljesített kötelezettség összegének egy bizonyos százalékaként meghatározott kötbér. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített pénzbeli kötelezettség összegének bizonyos százalékában meghatározott kötbér a teljesítési késedelem minden egyes napja után.

Fő szabály szerint, ha valamely kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt büntetőszankciót alkalmaznak, úgy a kárt abban a részben térítik meg, amelyet e szankciók nem fedeznek.

Ezzel együtt a törvények vagy az adott szerződés másként is rendelkezhetnek:

• csak a büntetőszankciók behajtása;

• a kár teljes összegének behajtása a megállapított büntetőszankciókon felül;

• vagy a kártérítés, vagy a büntetőszankciók behajtása (a hitelező/szerződésszegő választása szerint).

Mások tulajdonát képező pénzeszközök (pénzbeli kötelezettségek) nem jogszerű felhasználása esetén a kamatot addig a napig számítják fel, amelyen az összeget a hitelezőnek visszafizetik – hacsak a szerződés vagy a törvények más határidőt nem állapítanak meg.

Ha azonban a késedelmes fizetés a hitelező hibájából következett be, az adósnak nem számítanak fel ilyen kamatot.

Fő szabály szerint a kötelezettség késedelmes teljesítése miatti büntetőszankciók felszámítása hat hónap elteltével megszűnik. A hat hónapot attól a naptól kell számítani, amelyen a kötelezettséget teljesíteni kellett volna. A szerződés vagy a törvények azonban ettől eltérő határidőt is megállapíthatnak a büntetőszankciók felszámítására.

Megjegyzendő továbbá, hogy a károsult (hitelező) által felszámított és megfizetendő büntetőszankció összege nem végleges. Ha a szankciók jelentősen meghaladják a hitelező veszteségeit, a bíróságnak jogában áll csökkenteni azok mértékét. A szankciók összegének esetleges csökkentése kérdésében a bíróság a következő szempontok alapján dönt:

• a kötelezettség adós általi teljesítésének mértéke;

• a kötelezettségben érintett felek vagyoni helyzete;

• a feleknek a tulajdonaik mellett az egyéb figyelmet érdemlő érdekei.

Ha a kötelezettségszegés a gazdasági kapcsolatok más résztvevőinek nem okozott kárt, a bíróság az adós érdekeit figyelembe véve csökkentheti a megfizetendő szankció összegét.

A gyakorlatban nem ritkák a vitás kérdések a büntetőszankciók összegével, több szankció egyidejű alkalmazásával és alkalmazásuk időtartamával kapcsolatban. A Legfelsőbb Bíróságnak több állásfoglalása is született ezekben a kérdésekben.

Így például a Legfelsőbb Bíróság Nagykamarája megvizsgálta, nem ellenkezik-e az Alkotmány 61. cikkelyében foglaltakkal (kétszeres azonos típusú eljárás alá vonás tilalma ugyan­azon jogsértésért), ha egy személyt azonos időtartamra felszámított, ugyanazon gazdasági jogsértés miatt kiszabott két különböző összegű bírság formájában kétszer is felelősségre vonnak. A testület arra a megállapításra jutott, hogy a pénzbírság és a késedelmi kamat egyidejű behajtása a gazdasági kapcsolatok szereplőjétől, aki megszegte a szerződés szerinti gazdasági kötelezettségét, nem mond ellent az Alkotmány 61. cikkelyének, mivel a Ptk. 549. cikkelye szerint a pénzbírság és a késedelmi kamat a kötbér formái, a Gazdasági törvénykönyv 230. cikkelye szerint pedig a büntetőszankciók fajtái, vagyis nem különálló és független jogi felelősségtípusok. Egy felelősségtípuson belül különböző szankciók alkalmazhatók (lásd: a Legfelsőbb Bíróság Nagykamarájának a 910/12876/19. számú ügyben 2021. június 1-jén született határozatát!).

A Legfelsőbb Bíróság ítélőtáblájaként a Gazdasági Semmítőszék vizsgálta a késedelmi kamat kiszabásának jogszerűségét a kötelezettség teljesítésére megállapított határidőtől számított hat hónap letelte után. Arra a megállapításra jutottak, hogy a jogalkotó a fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt kiszabható szankció összegének, időtartamának és felszámítási rendjének megállapításán kívül biztosította a felek jogát e kapcsolatok szabályozására a szerződésben. Ez azt jelenti, hogy a feleknek jogukban áll a szerződésben nemcsak a szankció felszámításának eltérő időtartamát meghatározni, amelyet években, hónapokban, hetekben, napokban vagy órákban állapítanak meg (lásd a Ptk. 252. cikkelyének első pontját!), de általában is saját belátásuk szerint szabályozhatják kapcsolataikat, ami a szankciók felszámítását illeti (lásd a Ptk. 6. cikkelyének 3. pontját!), többek között jogukban áll a késedelmi kamat felszámításának időtartamát egy olyan esemény megjelölésével társítani, amelynek elkerülhetetlenül be kell következnie (a törlesztés tényleges pillanata). Adott esetben megállapítást nyert, hogy a gazdasági kapcsolatok szereplői a szerződésben rögzítették, hogy a büntetőszankciók a jogsértés teljes időtartama alatt felszámítandók, ezért teljes egészében behajthatók (lásd a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Semmítőszékének 2020. szeptember 10-i, 916/1777/19. számú határozatát!). 

hk