Északi Áramlat: A gyanú árnyéka

2023. március 15., 16:17 , 1150. szám

Még 2022 szeptemberében történt, hogy megsérült a Balti-tenger mélyén futó Északi Áramlat gázvezeték. A merénylők nemzetközi vizeken, Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezetében robbantották fel a vezetékeket, a tetteseket azóta is keresik. Múlt héten a The New York Times, a Die Zeit, a The Washington Post és a The Times is arról közölt cikket, hogy egy „ukránbarát csoport” esetleg érintett lehet a robbantásokban. Kijev visszautasította a feltételezéseket.

Mit írt a sajtó?

A BBC News Ukrajina és a korrespondent.net összeállítása szerint a The New York Times (NYT) hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a szabotázs mögött egy bizonyos „ukránbarát csoport” állhat, amelynek ukrán és Vlagyimir Putyinnal szembenálló oroszok egyaránt tagjai lehetnek.

A lap megjegyzi, forrásaik nem részletezték, honnan szerezték ezeket az információkat, és hogy azok mennyire megbízhatóak, ugyanakkor leszögezték: egyetlen bizonyíték sem vall arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, vagy környezete tudott volna erről az akcióról, előkészítette vagy engedélyezte volna azt.

A NYT szerint a hírszerzési információk birtokában lévő tisztviselők még nem tudják, milyen jelentőséget tulajdonítsanak ezeknek, tekintettel arra, hogy bármilyen utalás Kijev közvetlen vagy közvetett részvételére a gázvezeték-robbantásban, veszélyeztetheti kényes kapcsolatait a nyugati partnerekkel.

A Die Zeit szerint a tengeri művelethez egy olyan lengyel cég által bérelt hajót használtak, amelynek két ukrán állampolgár volt a tulajdonosa. A lap azt írja, a jachton robbanóanyag nyomaira bukkantak. Bár ukrán állampolgárokat tekintenek a hajó bérlőinek, a szabotázs megrendelője ismeretlen maradt, a szakértők pedig hajlamosak azt hinni, hogy „hamis zászló” alatti akcióról lehetett szó, hogy a gyanú Ukrajnára terelődjék, teszi hozzá a Die Zeit.

A brit The Times tudni véli, hogy a gázvezetékek szabotálását ukrajnai magánszemélyek szervezték. A lap szerint a robbantásokat megrendelő gyanúsított nevét több hónapja ismeri már a nyugati hírszerzés, de azt elsősorban az Ukrajna és Németország közötti konfliktus elkerülése érdekében nem hozták nyilvánosságra.

A The Washington Post is foglalkozott a témával. A jobbára szintén névtelen hírszerzési és diplomáciai forrásokra támaszkodó írás szerint washingtoni és európai tisztviselők a közelmúltban olyan információkhoz jutottak, amelyek arra utalnak, hogy a támadást egy ukránbarát csoport követhette el, amely valószínűleg Kijev tudta nélkül cselekedett. A lap rámutat, egy ilyen változat gyengítheti Ukrajna támogatottságát a nyugati országok között.

Ugyanakkor a titkosszolgálatoknak vannak olyan adataik is, amelyek Oroszország esetleges érintettségére utalnak. A Washington Post felidézi, hogy több héttel a robbanás előtt a térségben látták az orosz haditengerészet hajóit.

Kijev válasza

Ukrajnának semmi köze az Északi Áramlat felrobbantásához. Az ilyen pletykák csak azoknak előnyösek, akik megpróbálják lassítani az Ukrajnának nyújtott segítséget – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök múlt pénteki, Sanna Marin finn miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.

Zelenszkij megjegyezte, hogy szerinte „nagyon veszélyes, ha bizonyos független médiák, amelyekhez mindig is tisztelettel viszonyultam, ilyen lépéseket tesznek”.

„Szerintem ez helytelen, Oroszország üzleti csoportok kezére játszik, akik abban érdekeltek, hogy ne vezessenek be erős szankciókat, mert megszenvedi az üzletük...” – mutatott rá az ukrán államfő.

Dmitro Kuleba külügyminiszter a Bild am Sonntagnak adott hétvégi interjújában összehangolt akciónak nevezte az Északi Áramlat felrobbantásában állítólagosan részt vevő „ukránbarát csoportról” szóló cikkeket.

„Amikor három újság két napon belül cikkeket közöl ugyanarról a témáról, az egy összehangolt akció. Különböző szempontokat hangsúlyoznak, de egyikük sem állítja, hogy az ukrán kormány állna mögötte, vagy hogy egyáltalán tudomása lett volna róla” – jelezte az ukrán külügyminiszter.

Megjegyezte, kárt okoznak az afféle állítások, melyek szerint Ukrajna valamilyen módon köthető az esethez.

„Az egy dolog, hogy mit teszel közzé, és más az, hogy az emberek pontosan hogyan emlékeznek rá. Attól tartok, sokan arra emlékeznek majd, hogy Ukrajnának valahogyan köze lehet ehhez” – mutatott rá Kuleba.

(zzz/korrespondent.net/bbc.com)