Nemzetközi tudományos konferencia a beregszászi főiskolán

2023. április 1., 17:40 , 1153. szám

Kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF) a Rákóczi Napok rendezvénysorozat keretében. A március 30–31-én megtartott esemény fő témája: Krízishelyzetek hatása és kihívásai az oktatásban.

Az eseményen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen. Mint mondta: Magyarország érdekelt abban, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is – biztonságban és nyugalomban élhetnek szülőföldjükön. A háborús helyzetben Magyarország azonnal reagált, minden segítséget megadott és továbbra is megad a kárpátaljai magyar nemzeti közösség tagjainak.

Az államtitkár továbbá azt is megerősítette, hogy az orosz–ukrán háború kitörése ellenére a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatásai keretében továbbra is kiszámítható működési támogatásban részesíti a kárpátaljai egyházi líceumokat, az oktatási és kulturális feladatokat ellátó civil és szakmai szervezeteket, valamint a Rákóczi-főiskolát és annak intézményeit. Továbbá egyedi támogatások és egyéb pályázati rendszerek formájában kiemelten támogatja a kárpátaljai magyar közösség megmaradását és szülőföldön való boldogulását elősegítő oktatási, kulturális, egyházi beruházások megvalósulását. Elmondta, hogy a magyar kormány a kárpátaljai szociális programcsomag keretein belül 2015 óta segíti és honorálja a kárpátaljai pedagógusok munkáját. A háború miatt folyamatossá vált áramlekapcsolások ellehetetlenítették az oktatási intézmények működését is. Erre reagálva a Miniszterelnökség 100 millió forint értékben támogatta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények önálló energiaellátásának a biztosítását, és a támogatásból generátorokat, áramfejlesztőket, hordozható hőlégfúvókat stb. vásároltak.

A konferencia első plenáris előadását Puskarjova Tamara, az Ukrajna Nemzeti Neveléstudományi Akadémiája oktatási anyagok korszerűsítésével foglalkozó intézetének vezetője tartotta Európai iskolamodell a magyar tannyelvű iskolákban címmel.

Ezt követően Orosz Ildikónak, a II. RF KMF elnökének plenáris előadása következett, aki az oktatásban jelen lévő krízishelyzetekről beszélt. Mint mondta: „Abban az esetben, ha van politikai akarat mindkét fél részéről, akkor a kisebbségi oktatásban fennálló krízist könnyen fel lehet oldani.” Erre három javaslatot is tett.

Az első: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogyan működik Ukrajnában az, hogy a törvények elfogadása előtt a kétoldalú szerződések általában a nemzetközi jog szempontjából felülírják az utána elfogadott szerződéseket. Amennyiben ez nem működik, a második javaslat, hogy a két ország – Magyarország és Ukrajna – kölcsönösségi alapon kössön szerződést, amelyben a Magyarországon élő ukrán kisebbségnek biztosított jogokat biztosítják a kárpátaljai magyaroknak is. A harmadik javaslat az Ukrajna számára, hogy a most elfogadott kisebbségi törvénybe bekerülhetne a 1992-es törvény 6. passzusa, amely kimondja, hogy az Ukrajnában élő kisebbségeknek joguk van a kulturális autonómiához, az anyanyelvű oktatáshoz, a történelmi emlékhelyek megőrzéséhez, stb. „Tehát egy kis jóindulattal a jelenlegi jogszűkítés krízise megoldható lenne” – fogalmazott Orosz Ildikó.

A konferencián ezt követően Híves-Varga Aranka, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője a roma tanulók megküzdési lehetőségeit vázolta a jelenlévőknek.

A nap második felében lengyel, román, szerb és magyarországi professzorok, valamint neves előadók felszólalásait volt lehetőség meghallgatni. A konferencia második napján pedig szekciónként előadásokat hallgathattak az érdeklődők.          

ev