Gondban van sok primőr-, illetve gyümölcstermesztő

Enyhe tél, hűvös kora tavasz, fagyok, havazások

Az utóbbi években a zöldség- és gyümölcstermesztőknek igen sok gondot okozott a szokatlan időjárás, ráadásul tavaly az orosz–ukrán háború kirobbanása, illetve a növényvédő szerek, műtrágyák, üzemanyagok megdrágulása is tovább rontotta a helyzetüket. Az idei tavasz is eddig igen szokatlan volt. Miként tudtak megbirkózni, s egyáltalán meg tudtak-e birkózni a kihívásokkal a termesztők? Ezekről a kérdésekről beszélgetett el lapunk munkatársa Molnár Ildikó falugazdásszal.

– A március eleji enyhe tavaszi napokat követően igen hűvös időjárás köszöntött be. Milyen hatással volt ez a primőrök termesztőire? Mekkora többletkiadást igényelt a fűtött fóliaházak fűtése? Milyen lett a primőrök termésmennyisége és termésminősége? Miként és milyen árak mellett tudják a termesztők azokat értékesíteni? Mekkora a kereslet? A múlt évihez viszonyítva milyenek a terméseredmények, a termésminőségek, az árak és a kereslet? – indítom a beszélgetést.

– A mezőgazdaságban talán sohasem fordult elő, hogy két egyforma év követte volna egymást. Évről évre újabb problémákkal és nehézségekkel találkoznak a termelők, melyekhez a lehető leggyorsabban alkalmazkodni kell, amennyiben sikeresen szeretnénk gazdálkodni. Így volt ez az idei szezonkezdésben is. A február és a márciusi enyhe hetek nagyban segítették a korai primőrök elvetését és a vegetációk beindulását. A fóliasátrakban a hónapos retek, a korai burgonya, a zöldhagyma, illetve a salátafélék számára tökéletes volt a februári időjárás. A márciusi többszöri erős fagyok a fóliasátrakban termelő gazdáknak nem okoztak jelentős károkat. Biztatóak voltak a fejlődő zöldségnövények. A húsvét közeledtével már jól látszott, hogy a piac ingadozó és kiszámíthatatlan lesz, a kereslet egy hét alatt hol a duplájára nőtt, hol a felére csökkent, de aki akarta, az el tudta adni portékáját. Ezt a helyi termelők is jól látták, és igyekeztek még jó áron értékesíteni: a retket, a zöldhagymát, a salátaféléket stb. Április közepére a fóliasátrakból már javarészt kitermelték a hónapos retket, elmondható, hogy 30 hrivnya/kg ártól egészen 65 hrivnya/kg áron tudták értékesíteni a gazdák. A primőrök minősége az elmúlt évekkel megegyező volt, sőt a kitermelt mennyiségek is kielégítők voltak, hála a viszonylag jó időjárásnak. Szerintem nem kimagasló, de jó szezonkezdésen vannak túl a helyi gazdák. A szabadföldi termesztésben sem okoztak nagy károkat a márciusi hőmérséklet-ingadozások, mivel a rendszeres esőzések sok esetben késleltették a földterületek megmunkálását, s javarészt még nem keltek ki a zöldségfélék.

A fűtött fóliasátrakban termelő gazdák esetében sokkal nehezebb és idegőrlőbb volt a február és a március. A fűtéssel termelő helybeli gazdák a kiszámíthatatlan áramszolgáltatás és a piaci helyzet miatt jóformán csak uborkát ültettek. A téli időszakban az áramszünetek okán késett a vetés, így a kiültetés is, mely utólag nem volt olyan rossz döntés, mert az áramszolgáltatás helyreállásakor éppen kiültethetők lettek az uborkapalánták. Március első felében az enyhe időjárás kedvezett a palánták fejlődésének, s a termelői költségek is mérséklődtek. Március végén, illetve áprilisban az ingadozó, szélsőséges időjárás már többszörösére növelte a kockázatokat és a fenntartási költségeket, ezzel ellentétesen a napsütés hiánya a termésmennyiséget is a felére csökkentette, melynek okán az ünnepekre a kereslet megnőtt, hiány volt a piacokon, így találkozhattak a vásárlók az extrém uborkaárakkal. Így már a húsvétot követően túlzott ár­esésekre sem lehet számítani, mert az esős, párás időjárás a betegségeknek és kártevőknek kedvez, mely tovább fogja növelni a termelési költségeket.

– Most pedig térjünk rá a gyümölcstermesztők helyzetére. A gyümölcsfák már virágozni kezdtek, amikor fagyos éjszakák is voltak, és március végén, április elején még hó is esett rájuk. Mekkora károkat okoztak a fagyok, a hűvös időjárás, a havazások? Mely gyümölcsfélék esetében és milyen mértékűek a károk? Várható-e terméskiesés, terméscsökkenés, minőség-, illetve mennyiségromlás?

– A gyümölcstermesztésben egyáltalán nem jó a helyzet, sőt kritikus. Ennek fő okai közé tartoznak az elmúlt év gyenge piaci lehetőségei, valamint a gyenge jövedelmezőség. A munkaerőhiány is hatalmas hátráltatója volt a téli, kora tavaszi munkálatoknak (a metszésnek, a permetezéseknek stb.). Az enyhe tél több héttel korábbi rügypattanást eredményezett. A kényszernyugalmi idő szinte minden gyümölcsfa esetében megrövidült. Már február végétől láthattuk, hogy a rügyek lassan-lassan kinyílnak. A márciusban jelentkező erős fagy nagy károkat okozott a már virágzásban lévő kajszi-, szilva-, körte-, illetve egyes őszibarackfajták esetében. A gyümölcstermelő gazdák védekeztek, ahogyan tudtak, de a helyenként jelentkező, több napig tartó -3 Celsius-fok körüli hőmérséklet javarészt elpusztította a termést. Ez nem okozott nagy meglepetést, mert ha visszanézzük az elmúlt 4-5 évet, szinte minden évben volt részleges vagy teljes fagykár a helyi ültetvényekben. Ez pedig, bizony, ahhoz fog vezetni, hogy a termelők jobb esetben áttérnek olyan fajtákra, melyek későn fakadnak, megbízható termést tudnak produkálni, de valamivel későbbi szüretképességgel rendelkeznek, vagy felhagynak az intenzív baracktermesztéssel.

Az alma, a szilva, a cseresznye, néhány körtefajta viszont elkerülte a márciusi fagyokat, javarészt még virágbimbós állapotban voltak, mire 2-3 napig hóesést kaptak. Ilyen esetben a mechanikai sérülések tehetik tönkre a virágképleteket, mely ugyanazt eredményezi, mint az elfagyás, nem beszélve a hideg, szeles időjárás miatt a beporzók hiányáról. Ez az időszak igen nehéz volt a termelők számára, sok gazda csalódott a szezonban. Valamilyen csoda módján nagy, teljes termésvesztés nem történt, s április közepére a legtöbb alma, körte, szilva, cseresznye már teljes virágzásban volt, viszonylag napsütéses idő mellett. Az április 15-én több faluban jelentkező jégeső viszont már az említett helységekben végleg „elrendezte” a gyümölcsszüretet, egy ilyen kiadós jégverés mellett már csak néhány gyümölcs maradhat a fákon, melyből megélhetési lehetőség már nem lehetséges.

A gyümölcstermesztő gazdák a 2023-as évben az eddigi legnagyobb nehézségekkel fognak szembenézni. Nem elég az elmúlt év rossz piaca, de az időjárási szélsőségek is ellehetetlenítik a termelést, melyre még a háború hatása is rányomja a bélyegét. 

Lajos Mihály