Oktatási miniszter: Maradnak a kulcsfontosságú tantárgyak
Okszen Liszovij új oktatási és tudományos miniszter első interjúi alaposan megmozgatták a média és a közösségi oldalak látogatóinak fantáziáját. Ezért miközben folytatódik a társadalmi vita az oktatás jövőjét érintő kérdésekről, a tárca és vezetője igyekszik helyre tenni az információkat, pontosítani az elhangzottakat, mindenekelőtt a 12 éves iskolára való áttéréssel és az iskolai tantárgyak számának esetleges csökkentésével kapcsolatban.
Tizenkét éves iskola 2027-től
Miután a sajtóban az elmúlt napokban többször is felmerült, hogy a 12 éves általános középfokú iskolára való átállás akár már a közeljövőben elkezdődhet, az Oktatási és Tudományos Minisztérium (MON) szükségét érezte lehűteni a kedélyeket. Közleményükben leszögezték, a minisztérium nem kívánja felgyorsítani Ukrajna átállását a 12 éves iskolai oktatási rendszerre, a reform fokozatosan megy végbe. Emlékeztetnek, hogy Az oktatásról szóló törvény értelmében a 12 éves iskolai oktatásra való átállásnak a NUS-reform részeként kell megtörténnie 2027-ben. Emellett a MON szerint egy ilyen átmenet jelentős pénzügyi forrásokat igényel, amelyek a jelenlegi költségvetésben nincsenek előirányozva.
„A koronavírus és a teljes körű háború okozta oktatási veszteségek egyértelműen nagy kihívást jelentenek az ukrán oktatási rendszer számára. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium a terület egész sor szakértőjével együtt vizsgálja a problémák megoldásának lehetőségeit, azonban a 12 éves iskolai oktatási rendszerre való gyorsított átállást jelenleg nem mérlegelik” – közölte a MON utalva arra, hogy egyesek az iskolába járás meghosszabbításától remélik a diákok lemaradásának pótlását.
Az alaptárgyak maradnak
Ideje volt tisztázni a helyzetet az iskolai tantárgyak számának esetleges csökkentését illetően is. A témát Okszen Liszovij, az új oktatási miniszter vetette fel, s bár figyelmeztetett, hogy pusztán együttgondolkodásra szólítja az érintetteket, s még semmi sem dőlt el, a jelek szerint a lehetőség, hogy néhány tárgy eltűnhet az órarendből, egyeseket aggodalommal tölt el.
Ezért a tárcavezető minap az országos televíziós hírcsatornák közös műsorfolyamában kijelentette: a MON jelenleg nem fontolgatja a kulcsfontosságú tantárgyak számának csökkentését. Csupán arról van szó, hogy az iskolai tantárgyak oktatása a hasznos ismeretekre irányuljon, a tananyag mennyiségénél figyelembe kell venni, hogy képes-e elsajátítani azt a gyermek.
„Először is tudnunk kell, hogy ma nem számolunk a kulcsfontosságú tárgyak – mint például Ukrajna története, ukrán nyelv, kémia, fizika, matematika, biológia – leépítésével. Vagyis az összes kulcsfontosságú iskolai tantárgynak maradnia kell. Mi a program optimalizálásáról, a hasznos tudásra való összpontosításról beszélünk, azokról a tárgyakról van szó, amelyeket esetleg fel lehet áldozni, és ez ma szakértők és szakértői véleményezés dolga” – hangsúlyozta Liszovij, akit az osvita.ua idéz.
Ugyanakkor a miniszter ezúttal is kerülte a konkrétumokat, nem nevezte meg a tantárgyakat, amelyeket optimalizálni lehetne.
„Lehet például koncentráltabban tárgyalni az egészségügy alapjait vagy más tárgyakat. Nem nevezem meg ezeket, nehogy felesleges információs hullámot gerjesszek. Ez szakértői vizsgálat kérdése. A kulcsfontosságú tantárgyak, a természettudományos és a humán tárgyak egyaránt megmaradnak, koncentrálni kell ezeket, a gyermek befogadóképességének figyelembe vételével szükséges előadni ezt a tudásmennyiséget” – szögezte le az oktatási és tudományos miniszter.
Mit mutatnak a számok?
A napokban láttak napvilágot az idei felsőoktatási felvételire, az úgynevezett Nemzeti Miltidiszciplináris Tesztre (NMT) való jelentkezés előzetes számai. Mint ismeretes, a regisztráció április 3-án kezdődött, s május 3-án, vagyis éppen lapunk megjelenésével egy időben zárult.
Az Ukrinform Andrij Vitrenko oktatási miniszterhelyettesre hivatkozva jelentette, hogy az április 26-i állapot szerint 169,6 ezer végzős iskolás regisztrált az NMT-re Ukrajnában, s további mintegy 18 ezer külföldön jelentkezett. Közülük a két kötelező tárgy, az ukrán nyelv és a matematika mellett több mint 109 ezren választották harmadik, szabadon választható vizsgatárgynak Ukrajna történetét. Emellett az idegen nyelvet mintegy 68 ezren, a biológiát több mint 27 ezren, a fizikát 4 ezren, a kémiát nem egészen 2,7 ezren jelölték meg harmadik tárgyként.
Az adatok fogadtatása vegyes volt. Néhányan örömüknek adtak hangot a közösségi médiában, hogy igen sokan választották Ukrajna történetét, bár az oktatási tárca idén nem tette kötelezővé ezt a tárgyat. A gyakorlatiasabb pedagógusok viszont rámutattak, hogy sok diák már tizedik osztályban megkezdi a felkészülést a külső független értékelésre, vagyis jó néhányan bizonyára azért jelölték be idén Ukrajna történetét, mert az előző tanévben abban a tudatban kezdték el tanulni, hogy kötelező része lesz a felvételi tesztnek.
Korábban az Ukrán Oktatásminőség-értékelési Központ az idei vizsgatárgyakra vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy az ukrán nyelv és a matematika határozza meg legjobban a jelentkezők potenciális sikerességét, tanulmányi előmenetelét, a választható tárgyat pedig azért vezették be, hogy a jelentkezők bizonyíthassák a felkészültségüket a megpályázott szakokra. És ez valóban lényeges szempont. Amúgy is felmerül a kérdés az adatok ismeretében, hogyan lehet megfelelő számú jó mérnököt, orvost, gyógyszerészt egyéb szakembert képezni, ha ilyen kevés jelentkező választja vizsgatárgyul a természettudományokat? Vannak, akik másfelől közelítve feszegetik a kérdést: vajon mit árul el az iskolai oktatásról, hogy mindössze négyezren választják vizsgatárgynak a fizikát, nem egészen háromezren a kémiát? Egyszóval, érdemes folytatni a társadalmi vitát az oktatási rendszer jövőjéről.
(zzz/mon.gov.ua/osvita.ua/ukrinform.ua)
