60 éves a magyar felsőoktatás Kárpátalján

Többnapos rendezvénysorozattal méltatták az ungvári egyetem magyar tagozata fennállásának 60 éves évfordulóját. Az ünnepi megnyitót kedden, május 16-án tartották Ungváron, az Ilko Galériában. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a 93 éves Lizanec Péter nyelvészprofesszor, Vaszócsik Vera és Horváth Katalin egyetemi docens, valamint az első kibocsátás két végzőse, Balázs Jolán és Hőgye Erzsébet. Az eseményen jelen voltak: Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ügyvezető alelnöke, megyei képviselő, anyaországi vendégek, egyetemi vezetők, tudósok, diplomaták.

A meghívott magas rangú vendégek, a jelenlegi és egykori tanárok, illetve diákok egy kisfilmet láthattak, amely a Magyar Filológiai Tanszék történetébe nyújtott betekintést. Többek között elhangzott: a kárpátaljai felsőfokú magyar szakos tanárképzés és tudományos élet jelentős mérföldköve 1963. szeptember 1-je. Ettől a naptól kezdődött a magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés az akkori Ungvári Állami Egyetemen. 60 év telt el azóta. Egy oktatási intézmény esetében ez tiszteletet parancsoló kor. Lizanec Péter professzor vezetésével az első 50 évben egy- és többnyelvű szótárak, nyelvjárási atlaszok, irodalmi antológiák, mesegyűjtemények, iskolai tankönyvek és társalgási zsebkönyvek jelentek meg. Az elmúlt évtizedben Zékány Krisztina vette át a tanszék irányítását, s tovább keresi a lehetőséget a fejlődésre, fejlesztésre. Jó példa erre, hogy 2017-ben a Pécsi Tudományegyetemmel kötött szerződés értelmében ECL-vizsgaközpontot nyitottak a Magyar Filológiai Tanszék bázisán. Évtizedeken keresztül csak Ungváron folyt magyar nyelvű felsőoktatás, melynek mindig is nagy presztízse volt Kárpátalján. Ma nincs a megyének olyan iskolája, főiskolája, ahol ne tanítanának egykori diákjaik, nincs olyan kárpátaljai magyar, aki valamilyen módon kapcsolatba ne került volna a Magyar Filológiai Tanszékkel élete során. Ők alapozzák meg a magyar nyelvű médiát, jelen vannak a közéletben, a politikai színtereken is képviselik a magyarság érdekeit. A nagy múltú tanszék jelenlegi tanárai meg vannak győződve arról, hogy azt az örökséget, melyet nagynevű elődeik rájuk hagytak, folytatni kell. Feladatuk: küzdeni a kárpátaljai minőségi magyar oktatásért, fejlődésért, hiszen nyelvünk megőrzése, hagyományaink megélése megmaradásunk záloga – hangsúlyozták az összeállításban.

A házigazdák nevében Olekszandr Rohacs professzor, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) megbízott rektora és Spenik Sándor, az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UMOTI) igazgatója köszöntötte az ünnepelteket.

Az első felszólaló megjegyezte, hogy nem minden tanszék dicsekedhet ilyen szép évforduló méltatásával, s idén további jubileumok ünneplésére kerül sor: 15 éves a magyar kar, és 35 éve alakult a Hungarológiai Központ. Egy másik fontos dátumot is kiemelt: 1973-ban, azaz 50 évvel ezelőtt engedélyezték a felvételi vizsgák lebonyolítását magyar nyelven az Ungvári Állami Egyetemen.

– Ezek a dátumok azt is jelentik, hogy az ukrán és magyar nép között a különböző időkben jószomszédi viszonyok alakultak ki – emelte ki a megbízott rektor, és köszönetet mondott a magyar partnereknek az intézetnek, valamint az egyetemnek nyújtott segítségért.

Spenik Sándor köszöntőjében kiemelte: a magyar tanszék létrehozása nemcsak az egyetem számára volt fontos mérföldkő, de hamar a kárpátaljai magyar értelmiség szellemi műhelyévé vált.

– A 60 év során több mint ezer végzős szerzett filológus, magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, ma ők képezik a kárpátaljai magyar értelmiség gerincét.

Dr. Kásler Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az egész magyarság nevében mondott köszönetet az ünnepelteknek, hogy 60 éve megteremtették az anyanyelvi oktatást és tanárképzést, diákok oktatásának a lehetőségét, kitartottak emellett, megőrizték közös kincsünket, a magyar nyelvet.

– Elsősorban a generációkat nevelő tanároknak köszönjük. A nyelv az ember identitásának az alapja, ezzel tudjuk megfogalmazni és elmondani gondolatainkat, érzéseinket. Egymással megbeszélni a körülöttünk lévő világot és azt, ami azon túl van. Így ismerhetjük meg a kultúránkat, amiről Illyés Gyula azt mondta, hogy olyan, mint a színes énekesmadár. A nyelv közvetíti felénk ismert, 1 100 éves történetünket, amelyben dicsőséges és szerencsétlen korszakok követték egymást. Mivel a történelem változik, semmi sem állandó, soha nem lehet ugyanabba a folyóba kétszer lépni. Eljön majd a béke. Remélem úgy, hogy azzal mindnyájan elégedettek leszünk.

Nádasi László, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának igazgatója felolvasta Szász Jenő elnök köszöntőlevelét. Márai Sándor költőt idézve elmondta:

– „Az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik, nem pedig a létezés kalendáriumi időszaka.” Ezért elsősorban nem a 60. esztendőhöz szeretnék gratulálni, hanem ahhoz a semmihez sem fogható teljesítményhez, amit immár több emberöltő alatt a kárpátaljai magyar közösség szülőföldön való boldogulása érdekében nyújtottak és nyújtanak.

Az ünnepelteket köszöntötte Jurij Bidzilja, az UNE Filológiai Karának dékánja, Ivan Szabados egykori dékán, Tamara Szuran, az UNE Szakszervezeti Bizottságának elnöke, Vaszil Demjancsuk, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, Ljáh Sándor, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi Főosztályának vezetője.

Dr. Lizanec Péter professzor rövid visszaemlékező beszédet mondott az elmúlt évtizedekről.

Horváth Katalin docens a magyar tagozaton végzett tudományos kutatásokról tartott előadást.

Dupka György, a MÉKK elnöke, egykori végzős a magyar szakos hallgatók nevében szólt. Kiemelte, hogy a mintegy ezer – a helyi magyarság életét alakító – sorstársa mellett 66 olyan kollégára is büszkék lehetünk, akik a kárpátaljai magyarság lámpásai.

– Jelen vannak az egyetemes magyar köz- és kulturális életben is. 48-an önálló kötettel rendelkeznek. Az irodalmárok közül 22 költőt, 14 írót tartunk számon, 11-en a Magyar Írószövetség tagjai, 4-en József Attila-díjasok: Balla D. Károly, Finta Éva, Füzesi Magda, Vári Fábián László, az utóbbi Magyarország Babérkoszorúja díjas költő is. Két Kossuth-díjasunk van Vári Fábián László és Vidnyánszky Attila személyében. Hárman a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) akadémikusai: Vári Fábián László (egyben az irodalmi tagozat vezetője), Füzesi Magda, Vidnyánszky Attila (a Nemzeti Színház főigazgatója), és 3-an MMA-köztestületi tagok.

A Magyar Filológiai Tanszék egykori és jelenlegi munkatársait az egyetem, a megyei katonai közigazgatás és tanács okleveleivel tüntették ki.

A rendezvény Zékány Krisztina tanszékvezető, docens zárszavával ért véget, aki a további munkához erőt és kitartást, valamint békét és megértést kívánt. Ezt követően az egybegyűltek állófogadás keretében még hosszasan idézték fel az elmúlt évtizedek történéseit.

A jubileumi ünnepség hangulatát a Cantus kamarakórus fellépése és az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola kamarazenekarának komolyzenei összeállítása emelte.

A program szerdán és csütörtökön a Nyelvi, irodalmi, etnokulturális kapcsolatok a Kárpát-medencében: múlt, jelen és jövő című nemzetközi tudományos konferenciával folytatódott.

Rehó Viktória