Ukrajna gazdasági helyzete: jobb a vártnál

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi előrejelzésében először értékelte – Moldovával és Bosznia-Hercegovinával együtt – újdonsült EU-tagjelölt államként Ukrajna gazdasági helyzetét. Az értékelés nemcsak azért érdekes, mert az országban háború van, hanem mert ez a háború magára az Európai Unióra is hatással van. Ráadásul az EU egyike Ukrajna legnagyobb támogatóinak – mutat rá összeállításában a BBC News Ukrajina. Januártól májusig Brüsszel 6 milliárd eurót folyósított Kijevnek, ami az EU tervezett éves támogatásának az egyharmada, s a legnagyobb összegű hozzájárulás Ukrajna valamennyi partnerét tekintve.

Ha nem lett volna háború

A háború előtt Ukrajna mintegy 40 millió alacsony átlagjövedelmű lakost számláló ország volt az EU szerint. Fejlődését visszafogták az egyenetlen szerkezeti reformok. Ezt a politikai konszenzus hiányával magyarázzák, valamint az „érdekelt személyek” befolyásával az országban zajló eseményekre, továbbá a korrupció magas és ugyanakkor a beruházások alacsony szintjével.

Természetesen az orosz invázió enyhén szólva sem segített megbirkózni a problémákkal. Ám, amint azt az EB hangsúlyozza, Ukrajna „rendkívüli ellenálló képességet tanúsított a háború alatt”, az EU-csatlakozásra irányuló erőfeszítéseknek pedig javítaniuk kell a helyzeten.

Összevetve az ukrajnai állapotokat az európai uniósokkal, az EB rámutat, hogy az ukrán gazdaság sokkal kevésbé diverzifikált, és nagyobb az állam befolyása a gazdaságra. Az állami szférában állítják elő a termékek közel egytizedét, és minden ötödik dolgozót az állam foglalkoztat – számították ki Brüsszelben.

Mindez Ukrajnának a globális versenyképesség tekintetében elfoglalt pozícióján is megmutatkozik. Még a leggyengébben teljesítő EU-tagoktól is több tucat pont választja el Kijevet a besorolásokban.

Emellett Ukrajnában a termékek jelentős részét – 12%-át – a mezőgazdaság állítja elő, szemben az EU átlagos 1,3%-ával.

Ukrajna kevés előnye között említik az oktatásra fordított költségvetési kiadások magas arányát (Ukrajna háború előtti GDP-jének 5,7%-a, szemben az EU 4,8%-ával), valamint a munkaerő képzettségét.

Ugyanakkor rámutatnak az „informális foglalkoztatás” magas szintjére, amely 2021-ben az összes Ukrajnában dolgozó 20%-ával volt egyenlő. Brüsszel felhívta a figyelmet a nőknek az EU-hoz mérten alacsonyabb foglalkoztatottságára is: a háború előtt 56%-ot tett ki az országban, míg az EU-ban 68% volt.

Íme még néhány pozitívum az ukrán gazdasággal kapcsolatban: az infláció kordában tartása és a hrivnya piaci árfolyamának fenntartása az NBU által, valamint a költségvetési hiány 2% alá szorítása a Pénzügyminisztérium részéről. Ám ezek mind a háború előtti eredmények.

Min változtatott a háború?

A háború miatt Ukrajnának hatalmas pusztítással és polgárai tömeges külföldre vándorlásával kellett szembenéznie, ami a GDP közel 30%-os csökkenéséhez vezetett. Amint azonban az EB megjegyezte, a határt átlépő 7 millió ukrán közül 4 millió áll még mindig ideiglenes védelem alatt Európában, magába Ukrajnába pedig már körülbelül 2 millió belső menekült tért haza.

Ugyanakkor az ország háborús veszteségeit összesítve az EB megállapítja, hogy a gazdaság a vártnál nagyobb ellenálló képességet mutatott. Erősebbnek bizonyult a háború alatt az európaival összekötött energiarendszer is.

Az EB arra számít, hogy a 2022-es eredmények alapján közel 30 százalékos visszaesés után már 2023-ban nőhet – 0,6 százalékkal – az ukrán gazdaság. Jövőre akár 4 százalékos is lehet a növekedés. (Jelzésértékű, hogy az EU becslései valamivel optimistábbak, mint Ukrajna olyan hosszú távú nemzetközi hitelezőinek prognózisai, mint az IMF és a Világbank.)

Mindennek azonban van egy feltétele: a növekedéshez meg kell indulnia az újjáépítési folyamatnak, ami azt jelentené, hogy a háború véget ért. Brüsszelben emlékeztetnek: a Világbank legfrissebb becslése szerint több mint 400 milliárd dollárba kerül Ukrajna gazdasági helyreállítása, ami több mint a kétszerese az ország háború előtti gazdaságának.

Ahhoz pedig, hogy Kijevet az EU-tagság felé vezető útra tereljék, az újjáépítéssel párhuzamosan nagyszabású és ambiciózus reformprogramra van szükség: a hatékony igazságszolgáltatási rendszer kialakításától és a korrupció elleni küzdelemtől a gazdaság radikális modernizálásáig.

Ami a jövőt illeti, az Európai Bizottságnak már júniusban be kell mutatnia az első – „szóbeli” – értékelést Ukrajna haladásáról az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdéséhez szükséges reformok végrehajtása terén. Brüsszelnek fel kell mérnie, mi változott az elmúlt évben, amióta Ukrajna megkapta a tagjelölt státuszt, és ezzel együtt frissítenie kell az ajánlások listáját, mely átalakításokra kell összpontosítani az országban. Ősszel pedig az Európai Uniónak hagyományosan be kell számolnia teljes bővítési politikájáról, és ebben a jelentésben először szerepel majd Ukrajna.

(ntk/bbc.com)