Kövér László: a magyarságot sem az elmúlt ezer esztendőben nem lehetett, sem a következőben nem lehet felszámolni

A Kárpátok gyűrűjében ma is a magyar nyelvet beszélők tábora a legnépesebb, ami azt mutatja, hogy a magyarságot sem az elmúlt ezer esztendőben nem lehetett, sem a következőben nem lehet felszámolni – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a barcasági csángókhoz intézett beszédében az erdélyi Pürkerecen.

A Brassó megyei, hétfalusi csángómagyar településen tartották múlt szombaton a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát a térség evangélikus hívei, mely zarándoklattal és istentisztelettel kezdődött, és egész napos kulturális programokkal folytatódott.

Kövér László az evangélikus templom melletti téren mondott beszédében emlékeztetett: 1489-ben Mátyás király elrendelte, hogy Erdélyben a Brassóban használt hossz- és súlymértékeket kell alkalmazni, hogy véget vessen a különböző mértékegységek által lehetővé vált csalásoknak. Rámutatott: napjainkban is van valami a Barcaságban, amit hasznos volna etalonná emelni egész Európában: „a megmaradás őserejének mintáját”, mely a barcasági csángómagyarok borica férfitáncában lakozik a leginkább.

„A borica táncot az idők során sokszor betiltották, a derék Zajzoni Rab István például 1861-ben keserűen azt írta, hogy „a borica sok más ősi ünneppel együtt sírba szállt” – ám a borica mindig feltámadt, mint a barcasági csángók népe, amely ma is táncolja, és ma is erőt merít belőle” – mondta a házelnök, aki szerint szükség volt és lesz az újjászületés ezen megtartó őserejére.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta: napjainkban nagy a nyomás az erdélyi magyar közösségen, hogy valahova tartozni kell. „Mi, erdélyi magyarok pedig itt állunk több száz esztendeje, és azt mondjuk, hogy nem. Mi nem valahova, hanem ide tartozunk, van nemzetünk és van országunk. Van hazánk és van szülőföldünk” – fogalmazott.

Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus-Luthe­ránus Egyház püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: bár a térségből is sokan elmennek külföldre, vissza is jönnek, és úgy vélte, a legfontosabb, hogy ne szakadjanak el szülőföldjüktől, a közösségtől.

 (MTI/Kárpátalja)