A görögdinnye termesztéstechnológiája XIV.

A görögdinnye kolletotrihumos betegsége és a dinnyeperonoszpóra

A dinnye esetében nem a peronoszpóra jelenti a legnagyobb veszélyt a termesztésben. Sőt, általában nem is vesszük észre, ha megfertőződött az állomány. A görögdinnyénél egyéb gombabetegségekre kell odafigyelnünk, s amennyiben csapadékos az időjárás, a szezonban 6-7 alkalommal védekeznünk is szükséges ellenük.

A dinnye kolletotrihumos betegsége (Colletotrichum orbiculare)

A görögdinnye legjelentősebb betegsége vidékünkön. Már a palántanevelőben is jelentkezhet, ha a magcsávázás elmarad. Ilyenkor főleg a palánta szártöve lesz barna és befűződött. Szabadföldön a legsúlyosabb a kártétele: levél-, szár- és termésfoltosságot okoz, s ezzel terméskiesést eredményez. A betegség csapadékos időjárás esetén járványszerűen terjed, és akár az egész ültetvényt elpusztíthatja 1-2 héten belül.

A tünetek és a betegség felismerése. A csíranövény és a palánta szártöve enyhén befűződik (elvékonyul), barna színű lesz, majd rostossá válik és eldől, kezelés nélkül elpusztul a tő. A levélen szürkésbarna, kb. 3-5 mm átmérőjű foltok jelennek meg, melyeket fekete szegély vesz körül. A levélnyélen és -száron a foltok színe megegyezik, de a foltok megnyúltak, oválisak, enyhén besüppedtek. A termésen a foltok kezdetben aprók, szegély nélküliek, majd gyorsan megnőnek, akár 2–10 cm-esre is. Ezzel a termés elveszti értékét, rövidesen rothadásnak indul.

A fertőzési források a beteg növények maradványai és a vetőmag, ilyenkor a kórokozó a mag felületén telel át. A fertőzés terjedésének a csapadékos időjárás és a 22–27 °C-os hőmérséklet kedvez.

Védekezés. Csak csávázott vetőmagot vessünk el! Amennyiben nincs csávázva a vetőmag, ajánlott a csávázás elvégzése: kaptán (pl. Buvisild K 2 ml/kg
mag) vagy tirám (T MTD 3 g/kg mag) tartalmú csávázószerekkel. A palántanevelőben legalább két alkalommal el kell végezni a palántadőlés elleni beöntözéseket vagy permetezéseket: kelés után, szikleveles állapotban, majd 2 héttel később megismételni az eljárást. Ajánlott a mankoceb és a propamokarb hatóanyagok használata. Jól bevált készítmények például (10 liter vízhez): Proplant 15 ml + Ridomil 10 g.

Szabadföldön a kiültetés után legalább 6-7 alkalommal kell védekezni megelőzésképpen. A következő kontakt hatóanyagok javasolhatók aszályos időszakban: mankoceb, propineb, kaptán stb. Komolyabb fertőzés és csapadékos időjárás esetén felszívódó hatóanyagokat célszerű alkalmazni: metalaxil, azoxistrobin, boszkalid, piraklostrobin stb.

Dinnyeperonoszpóra (Pseudoperonospora cubensis)

A betegség jelentősege jóval kisebb, mint az uborkánál. A sárgadinnye esetében szórványosan fordul elő, a görögdinnyénél a betegséget legtöbbször nem észleljük. Egyes esetekben, amikor rendkívül csapadékos az időjárás (pl. a 2023-as szezon), a betegségre érdemes odafigyelni, ellene védekezni.

A tünetek és a betegség felismerése. A sárgadinnye esetében a tünetek az uborkáéval megegyezők, de a görögdinnyénél csak olajos foltokat találhatunk, a levélfonákon alig látható, enyhén hálózatos szürkésfekete (grafitszínű) foltokat vehetünk észre. Az uborka vagy sárgadinnye szomszédságában a betegségre számítani lehet.

Védekezés. A dinnye kolletotrihumos betegsége ellen használt permetezőszerek e betegség ellen is hatásosak, amennyiben kiültetéstől számítva 6-7 alkalommal permetezünk. (Folytatjuk.)

Molnár Ildikó,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza