Önkéntes hétvége a nagycsaládosoknál
Olvasói levél
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének egyik népszerű programja az önkéntes hétvége. Hogy mit is takar ez pontosan? Az igen egyszerű. Egy évben kétszer, tavasszal és ősszel a jelentkező családok felutaznak a Vadvölgy Panzióba és ott önkéntes munkát végeznek. Az idei őszi alkalomra szeptember 29. és október 1. között került sor, és erre 16 család jelentkezett, közel 60 fővel. Hogy mik a legfontosabb elvégzendő feladatok, azt Szántó Gyula, a panzió igazgatója és egyben a hétvége felelőse osztotta meg velünk.
A hétvégét gondos felkészülés előzte meg. A családokat tájékoztatták arról, hogy milyen munkára lehet számítani, hogy a férfiak, lehetőség szerint, el tudják hozni magukkal a szükséges eszközöket, szerszámokat.
A családok pénteken délután érkeztek meg a helyszínre, ahol már finom vacsorával vártak minket. Ezt követően elfoglaltuk a szobákat. Az este további részét senki sem a szobájában ülve töltötte, hanem vidám beszélgetések zajlottak az előtérben az ismerős és kevésbé ismerős családok között. A gyerekek pedig azonnal elfoglalták a játszószobát. Ezzel párhuzamosan igénybe vehettük a medencét, ami kellemesen meleg volt, és a mellette lévő szaunát is. A gyerekek és mi is elégedetten és magunkat otthon érezve feküdtünk le aludni.
Szombaton reggel mindenki tettre készen ébredt. A bőséges reggeli után a panzió igazgatója felsorolta az elvégzendő feladatokat, és mindenki azt a munkát választotta, ami a szakmája, vagy amit a legszívesebben végez. Az édesapák és a nagyobb fiúk közül néhányan minden szoba ajtaján megjavították a zárakat. Néhányan a villany vezetését, új lámpák bekötését vállalták. Szükség volt a tűzifa felvágására és aprítására is, amire szintén volt több jelentkező férfi és nagyobbacska fiú. A konferenciateremben is szükség volt a felújításra, festésre, de volt mennyezet- és játszótérjavítás, csatornatisztítás is. A kinti teraszok megkopott korlátja is új színt kapott, amit az édesanyák festettek le nagy lelkesedéssel. Az ő munkájuk sem ért itt véget, mert mindenki alaposan kitakarította a saját szobáját, az ablakokkal együtt. Ezután pedig a panzió összes ablakának a megtisztítása következett, beleértve a medencés terem és a konferenciaterem üvegfalait is. Öröm volt látni azt, hogy minden résztvevő a legjobb tudása szerint végzi a rábízott feladatot. És nemcsak azt, ami rá volt bízva, hanem azt is, amit ő maga szükségesnek lát. A munka késő délutánig tartott.
Biztosan most van, akiben felmerül a kérdés, hogy addig mit csináltak a gyerekek? Mivel nagyon sokan voltak, ők folyamatosan együtt játszottak. Az óvodás, iskolás korúak birtokba vették a játszóteret, labdáztak, de mindig a közelükben voltak az idősebb lányok, akik kézműveskedtek, sétáltak velük.
Vacsora után újra kellemes program várt minket, mivel használhattuk a panzióhoz tartozó orosz szaunát és a gyerekek kedvencét, a medencét. A második este a társaság már összeszokottan ült le este beszélgetni, nagyokat nevetni.
Vasárnap a reggeli után a program felelőse mindenkinek külön köszönetet mondott az elvégzett lelkiismeretes munkáért. Ezt követően a családok a panziót ölelő erdők felé vették az irányt és elindultak gombázni. Néhány óra múlva ki több, ki kevesebb gombával, de egy vidám és kiadós hegyi séta után tért vissza. Ebéd után búcsúztunk el egymástól, annak reményében, hogy hamarosan újra itt találkozunk.
Köszönet a program megvalósulásáért Magyarország Kormányának!
Pércsi Nóra
résztvevő