Konfirmandus csendesnap Nagyberegen

Október 7-én a nagyberegi református templom adott otthont a Beregi Református Egyházmegye fő- és a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ), illetve a helyi gyülekezet társszervezésében megvalósított konfirmandus csendesnapnak, amelyen 40 gyülekezetből több mint 460 fiatal vett részt. A rendezvényről, az előzményekről, a szervezésről, az előadásokról és azok üzenetéről Barta Attilát, a KRISZ elnökét, fornosi református lelkipásztort kérdeztük.

– Hogyan jött az ötlet, hogy szükségük van a fiataloknak egy ilyen alkalomra?

– Többen úgy láttuk az előző évi, illetve nyári alkalmak alapján, hogy a fiataloknak és mindannyiunknak szüksége volna egy ilyen eseményre. Hála Istennek elég nagy létszám gyűlt össze az alkalmon. Volt egy előregisztráció, amelyen nyomon követtük, hogy napról napra folyamatosan nőtt az eseményen részt venni szándékozók száma, így az utolsó estére, a jelentkezés lezárásakor pontosan 460-an voltunk. Erre mi már készültünk, hiszen ez egy nagyon fontos alkalom a fiatalok életében már csak azért is, mert a nyáron megrendezett konfirmandus táborokban szinte minden gyülekezetből jöttek fiatalok, illetve volt egy szintén telt házas KRISZ-hét is, ezért úgy láttuk jónak, hogy egy olyan alkalmat szeretnénk megrendezni az ősz folyamán, ahol a fiatalok újra találkozhatnak egymással és a hitben is megerősödhetnek. Nagyon sokan a konfirmandus táborokban indultak el a hit útján, vagy éppen a KRISZ-héten erősödtek meg a hitben, ezért szerveztünk egy ilyen alkalmat ma is.

– Mik voltak a szervezés előzményei?

– Nem a KRISZ volt a főszervezője ennek az alkalomnak, mi csupán kezdeményezés mellé álltunk. Ennek a csendesnapnak a Beregi Református Egyházmegye Missziói Bizottsága volt a főszervezője. Az ötlet magától Tóth László Bereg megyei esperestől jött, hiszen már ez év tavaszán megemlítette, hogy jó lenne készülni egy ilyen eseményre. Tulajdonképpen nekünk április közepén már meg is volt az október 7-ei dátum. Tehát imádságos szívvel már tavasztól készültünk erre az alkalomra. Meg is tapasztaltuk ennek az áldását, mert nemcsak hogy nagyon sok fiatal volt jelen, hanem annyiféle módon tudott az Isten megérinteni bennünket, hogy én azt gondolom, ez a 460 fiatal feltöltődve és hitben megerősödve ment haza.

– Hogyan telt az alkalom?

– A csendesnap a Konfi-Band dicsőítő szolgálatával kezdődött. Amikor a fiatalok megérkeztek a helyszínre, akkor a KRISZ csapata fogadta őket, mindenkit regisztráltunk, valamint kaptak egy-egy igés kártyát, amelyen a KRISZ logója volt: „Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahová csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok neked” (Jeremiás 1:7). Amikor beléptek a templomba, ott már a dicsőítő énekek szóltak, így rögtön be tudtak kapcsolódni az Isten magasztalásába.

Ezt követően Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) püspöke tartott előadást 100 éves a KRE címmel. Nagyvonalakban áttekintettük az egyházkerület elmúlt 100 esztendejét. Ez azért volt jó, mert meglátták belőle a fiatalok, hogy mi azért lehetünk itt, mert az őseink, dédszüleink, nagyszüleink, szüleink a maguk nyomorúságában, nehéz életkörülményeik közepette is hűek voltak, megmaradtak az Isten mellett, így ma annak köszönhetően van nekünk jelenünk, hogy ők bátrak voltak abban az időben és megtartották az istenhitüket.

Aztán ismételten dicsőítés következett, majd Menyhárt István mezővári református lelkipásztor tartott előadást Mert üdvösségünk reménységre szól címmel. Nyilván nem véletlenül kapta az előadás ezt a címet, hiszen 2023-ban az egyházkerület a reménység témájával foglalkozik, és maga az ifjúsági szervezet is. Ez a téma van minden alkalmon előtérben. Az előadásban a lelkész kiemelte: nagyon fontos tudnunk, hogy melyek a mi gyökereink, és hogy ismerjük a történelmünket, a múltunkat. Tudjuk azt, hogy kik vagyunk, hogy Istenhez kötődünk, és tudjuk, hogy merre tart az életünk.

– Azért ennyi fiatalt elég nehéz egyben tartani, ilyen alkalmon koordinálni…

– Igen. Az ebédszünet is két turnusban zajlott, mert ennyi fiatalt nem tudtunk egyszerre leültetni, de jól fogadták, akik később ebédeltek. Finom töltött káposztát készítettek nekünk a szakácsok, tehát nemcsak lelki, hanem testi táplálékhoz is jutottunk.

Az ebéd után, 13 órától következett Pintér Béla koncertje, és azt vettük észre, hogy már nem 460-an vagyunk a templomban, hanem sok nagyberegi gyülekezeti tag is velünk tartott, így már ülőhely sem nagyon volt, többen álltak a koncert ideje alatt. Nagyon jó volt ezt látni, és a hangulat is kiváló volt. A fiatalok együtt énekelték Pintér Bélával azokat az ismert dalokat, amelyeket ő szerzett.

Ezt követően bemutatkozott a KRISZ is. Ez azért fontos, mert az a korosztály, amely jelen volt az alkalmon, vagyis a 15 évesek jövőre már jöhetnek a KRISZ-hétre, illetve miután lekonfirmáltak és komolyan gondolják azt, hogy döntést hoznak az Úr Jézus Krisztus mellett, ők KRISZ-tagokká válhatnak, ezért fontosnak tartottuk, hogy bemutassuk magát a szervezetet és működését.

– Milyenek a visszajelzések, tapasztalatok?

– Nagyon jó volt hallgatni Vári Vivien bizonyságtételét az ő hitéről. Különösképpen arról, hogy hogyan erősödött meg a nyári KRISZ-héten, hogy erősítette meg Isten őt a hitében, hogyan tudott megindulni Isten felé. Nagyon biztató volt az ő bizonyságtétele, mert tulajdonképpen még gyerekként átadta az életét az Úr Jézus Krisztusnak, de aztán jött egy meglankadás, megfáradás, amiből nem tudott hogyan kijutni, és a KRISZ-hét erről a holtpontról mozdította ki, mert nagyon sok üzenetet kapott az Istentől. Tehát arról beszélt, hogyan volt neki segítségre ez a hét abban, hogy újra meg tudjon erősödni.

Az evangelizáció szolgálatát Bernáth Tamás kisdobronyi és tiszaágteleki református lelkipásztor tartotta, aki Dániel könyvéből olvasta Isten szent igéjét, Sidrák, Misák és Abednégó történetét a tüzes kemencéről. Ezek az emberek nem akartak leborulni Nebukadneccar bálványszobra előtt, nem akartak tisztelni más Istent az egy igaz és élő Istenen kívül. Ezért leírja, hogy Isten hogyan tartotta és őrizte meg őket a tüzes kemencében, mindenféle megpróbáltatás közepette. Ezt az üzenetet aktualizálta a lelkipásztor a mi korunkra, hiszen mi is egy nagyon nehéz időszakban élünk, de bízhatunk abban, hogy Isten nem hagy magunkra ebben a nehéz időben sem.

A nap végén Tóth László intézett zárszót a jelen lévő fiatalokhoz, amelyben biztatta őket a megmaradásra, illetve arra, hogy keressék a gyülekezeti, valamint az ifjúsági alkalmakat és mindazokat a helyeket, ahol Isten igéje szól.

Dankai Péter