In memoriam Sólyom László
Életének 82. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Sólyom László, az Alkotmánybíróság és a Magyar Köztársaság volt elnöke, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Temetése 2023. október 18-án, 12 órakor lesz a Fiumei úti sírkertben.
Sólyom László 1942. január 3-án Pécsen született, és ugyanott szerezte meg jogi diplomáját 1964-ben. 1966-tól 1969-ig a jénai egyetemen tevékenykedett tanársegédként, ahol doktori címet szerzett. Hazatérte után 1983-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott, 1970–75 között pedig az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1975-ben elérte az állam- és jogtudomány kandidátusa fokozatot, majd 1981-ben megszerezte a tudomány doktora címet. 2001-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 2013-ban pedig rendes tagjává.
Sólyom László 1983-tól 1996-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének egyetemi tanára volt. Az 1990-es évek közepén aktívan részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapításában, és ő volt az, aki elindította a doktori képzést.
Az 1980-as évek elejétől Sólyom László aktívan részt vett környezetvédelmi mozgalmakban, például a Duna Körben, és támogatta a bős–nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokat. Ő volt az egyik alapító tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, és fontos szerepe volt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. 1989-től az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, majd 1990 és 1998 között az elnöke volt. Alkotmánybíróként és a testület elnökeként jelentős szerepet játszott a demokratikus jogállam megteremtésében, az alkotmányos jogok védelmében, valamint a rendszerváltás utáni magyar alkotmányjog kialakításában.
2005. június 7-én az Országgyűlés Sólyom Lászlót választotta köztársasági elnökké, és hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.
Sólyom László ötéves ciklusa alatt Beregszászba is ellátogatott. 2008. augusztus 19-én részt vett a Szent István-napi ünnepségen, majd felavatta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új épületszárnyát. Kárpátaljai látogatásának legfontosabb üzeneteként a köztársasági elnök hangsúlyozta: „Ne legyünk kicsinyhitűek, legyen olyan öntudatunk, küldetéstudatunk, mint Szent Istvánnak volt, és akkor biztosak lehetünk abban, hogy száz, ötszáz vagy ezer év múlva is itt maradunk, ahol szent királyunk kora óta mindig is voltunk.”
Számottevő elismeréseken túl, Sólyom Lászlót több kitüntetéssel is elismerték, köztük 1998-ban Humboldt-díjjal, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban Nagy Imre Érdemrenddel, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, és 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki.
Az Alkotmánybíróság tagjai és munkatársai mély gyászt éreznek Sólyom László elvesztése miatt. Ő volt az Alkotmánybíróság alapító tagja és első elnöke, és hozzá köthető számos jelentős alkotmánybírósági határozat. Emellett ő volt a polgári jog tudós professzora, a személyiségi és környezetvédelmi jogok elkötelezett védelmezője.
Nyugodjék békében!
SD
