A krizantém hervadása

Az alábbiakban a krizantém egy időszerű betegségét mutatjuk be, mert egyre több jelzés érkezik a termelőktől, hogy ebben az évben egyes krizantémfajtákon (pl. Palisade) korábban nem tapasztalt betegség ütötte fel a fejét.

Tünetek

A fertőzött növényeken a bimbó alatti szárrész néhány centiméter hosszan megbarnul, elsorvad, elhal, minek következtében elhajlik. A beteg rész alatt a szár és a levelek tünetmentesek maradnak.

A krizantémot vágott virágként, cserepes virágos növényként vagy kerti növényként értékesítik. A naphossz megváltoztatásával a növény egész évben termeszthető. Az intenzív termesztés a XX. század első felében pusztító betegségekhez (például az Ascochyta, Septoria és Verticillium gombák által okozott betegségekhez) vezetett, ami súlyosan veszélyeztette a krizantémipart, de a gombaölő szerek széles körben elterjedt használata és a termelők által alkalmazott tiszta törzsprogramok miatt ezek már nem jelentenek problémát. Azonban a krizantémnak számos új súlyos betegsége jelent meg, amelyek korlátozzák a termelést, és befolyásolják a minőséget, ideértve a bakteriális fertőzéseket, a gyökérrothadást, a rozsdát, valamint a vírusos és viroid fertőzéseket.

A krizantém foltos hervadását, más néven bronzfoltosságát leggyakrabban a paradicsom-bronzfoltosságvírus (TSWV) okozza, de hasonló megbetegedést okoz az impatiens nekrotikusfoltosság-vírus (INSV), sőt leírtak egy újabb tospovírust is, amelyet krizantémhajtás-nekrózisvírusnak (CSNV) neveztek el.

A TSWV komoly megbetegedést okozhat vágott és cserepeskrizantém-állományokban. A közkedvelt Palisade fajta különös érzékenységgel reagál a fertőzésre.

Előfordulhat, hogy a krizantém csúcsához közeli 1-2 levélke szárad le, vagy a szárrész kezd el barnulni. Súlyos esetben a növény egyik oldalára kiterjedő barnulás mutatkozik. Egyes növények, amelyek túlélik a kezdeti tüneteket, csúcsgörbülés, torzulás mellett eljutnak a virágzásig. Sok esetben teljes hajtáspusztulás következik be. A betegség legtöbbször féloldalasan jelentkezik. A szár bőrszövetének elszíneződése helyén a bélszövet is károsodik.

Az okot illetően többféle teória kapott lábra. A csúcselhalást okozhatja a nagy meleg, bakteriális vagy gombafertőzés (Ascochyta), ám ahol a laboratóriumi vizsgálatok a paradicsom-bronzfoltosságvírust izolálják, azt a tripszek terjesztik. A közkedvelt fehér virágú Palisade és az erre érzékeny fajták különös tünetekkel reagálnak a fertőzésre. A paradicsom-bronzfoltossá vírus kétféle módon terjedhet: növényi nedvvel (a visszatörést és oldalhajtás-eltávolítást, valamint a bimbózás műveletét pattintással, növényi nedvvel való érintkezés nélkül végezzük) vagy tripszek közvetítésével, de járványtani szempontból csak az utóbbinak van jelentősége. A tripszek jelenléte azért veszélyes, mert a vírus bennük is szaporodik. A tünetek változatosságát a tripsz különleges támadási helyei és az állandóan változó, extrém környezeti tényezők együtt okozzák. A vírusfelvétel lárvakorban történik. A rovar élete végéig fertőz, de tojással (petével) nem adódik át. Érdekesség még, hogy a vírusszaporodás 20 °C körül nagyobb, míg a tünetek 30 °C fölött erősebbek. Éppen ez az oka a gyors elhalásnak, amit baktériumos rothadásnak is vélhetünk. Ez a vírus más, mint a többi. Tünete legjobban a baktérium okozta megbetegedésekhez hasonlít, de összetéveszthető gomba okozta fertőzéssel, növényvédő szer kiváltotta ártalommal, hiánybetegséggel vagy mérgezéssel is.

A megelőző védekezés lehetőségei

Lehetséges megoldások: gyommentesítés, egészséges induló állomány, a tripsz áttelelésének meghiúsítása, ragacsos rovarcsapdák használata, a beteg növények azonnali eltávolítása. Kémiai védekezés esetén a szereket maximális dózisban, négynapos intervallumokban kell kijuttatni, és a felszívódó szerek mellé riasztó hatással rendelkező piretroidot is célszerű keverni minden alkalommal. A megelőző vegyszeres védekezés rendszeres alkalmazása nélkülözhetetlen.

Nadimova Erzsébet,
a ,,Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza