A megörökölt adósságról

„Édesanyám halála után nekem kell visszafizetnem a kölcsönt, amit felvett? El lehet ezt valahogy kerülni?”

– A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1218. cikkelye szerint az örökség része minden olyan jog és kötelezettség, amely az örökhagyót az örökség megnyílásakor (azaz halálakor) megillette, és amely halálával nem szűnt meg.

A Ptk. 1282. cikkelyének 1. pontja értelmében az örökösök kötelesek kielégíteni a hitelező igényeit teljes mértékben, de legfeljebb az örökölt vagyon értékének határáig. Vagyis ha az örökös ezer hrivnyát örökölt, akkor legfeljebb ezer hrivnyáig elégíthetők ki a hitelezők igényei. Igaz, az örökös még így is könnyen ráfizethet az öröklésre, hiszen előfordulhat például, hogy a hagyaték értékbecslését a saját költségén kell elvégeztetnie, és miután eleget tett a hitelezővel szembeni kötelezettségének, már nem jut a hagyatékból a kiadások fedezésére sem.

Megjegyzendő, hogy az örökösök mindegyike köteles a hitelező követeléseit személyesen, az örökségből rá jutó hányaddal arányos mértékben kielégíteni.

Felhívnám a figyelmet, hogy az örökösök kötelesek tájékoztatni az örökhagyó hitelezőit az örökség megnyílásáról – persze csak akkor, ha tudnak az örökhagyó tartozásairól, és/vagy amennyiben harmadik személy jogával terhelt vagyont örökölnek (lásd a Ptk. 1281. cikkelyének 1. pontját!).

Az örökhagyó hitelezője legkésőbb attól a naptól számított hat hónapon belül köteles bejelenteni követeléseit az örökséget elfogadó örökösnek, hogy az örökös átvette a közjegyzőtől az igazolást a jogosultságáról az örökölt vagyon egészére vagy annak egy részére, függetlenül attól, hogy a követelés mikor válik/vált esedékessé (lásd a Ptk. 1281. cikkelyének 2. pontját!).

Ha az örökhagyó hitelezője nem tudott és nem is tudhatott az örökség elfogadásáról vagy arról, hogy az örökös átvette az igazolást az örökséghez való jogáról, jogosult az örökössel szemben követelést támasztani attól a naptól számított hat hónapon belül, amelyen tudomást szerzett az örökség elfogadásáról vagy az örökséghez való jogáról szóló okirat kézhezvételéről az örökös által (lásd a Ptk. 1281. cikkelyének 3. pontját!).

Amennyiben a hitelező a jelzett határidőkig nem áll elő az örökössel szembeni követelésével, elesik a követelés jogától (lásd a Ptk. 1281. cikkelyének 4. pontját!).

Javasolható, hogy amennyiben az örökösnek tudomása van az örökhagyó hitelezőiről, írásban tájékoztassa őket az örökhagyó haláláról és az örökség elfogadásáról, csatolva a levélhez/kérelemhez (заява) az örökség elfogadásáról számára a közjegyző által kiállított igazolás másolatát. Célszerű a kérelmet/levelet iktatni a hitelezőknél, vagy tértivevényes ajánlott levélben (a küldemény tartalmának leírásával) megküldeni nekik. Ebben az esetben a hat hónapos időszak, amely alatt a hitelező előállhat az örökössel szembeni követelésével, a levél kézhezvételével, illetve iktatásával megindul, s utóbb nem cáfolhatja, hogy tudott az örökség elfogadásáról.

Az örökös nem köteles vállalni az örökhagyó tartozásának rendezését. A Ptk. 1268. cikkelyének 1. pontja alapján a végrendelet vagy törvény szerinti örökösnek jogában áll elfogadni az örökséget vagy lemondani arról. Ehhez az örökhagyó halálának napjától számított hat hónapon belül fel kell keresnie a hagyatéki eljárást intéző közjegyzőt, és írásban jelezni az örökség elfogadását vagy az arról való lemondást. Az örökhagyóval annak halálakor életvitelszerűen egy háztartásban élő családtagoknak, közeli hozzátartozóknak ezt annál is inkább célszerű megtenni, ha nem kívánják elfogadni az örökséget, hiszen amennyiben az örökség megnyílásától számított hat hónapon belül nem jelzik az örökség elutasítását, automatikusan úgy fogják tekinteni, hogy elfogadták azt.

Arra viszont nincs lehetőség, hogy az örökös csupán az örökség egy részéről mondjon le. Például nem fogadhatja el a személygépkocsit, miközben a lakásról lemond, mert azt jelzálog terheli, amit az örökösnek kellene rendeznie.

Általában rossz megoldás, ha az örökséget elfogadó örökösök (vagy azok egyike) kerek perec megtagadják az örökhagyó tartozásának visszafizetését. Ilyenkor ugyanis a hitelező (jellemzően a bank) kezdeményezheti az örökölt vagyontárgyak elárverezését a tartozás kiegyenlítésére. Ebben az esetben az örökhagyóval egy háztartásban élő hozzátartozókat bírósági végzéssel kilakoltathatják az otthonukból (a polgárok néhány kiváltságos kategóriájának kivételével).

hk