A végrendelet megtámadásáról
„Mi lesz a többi örökössel, ha a férfi mindent az új feleségére hagyott? Megtámadhatják a családtagok az ilyen végrendeletet?”
– A végrendeletet bármelyik érintett megtámadhatja a bíróságon, vagyis bárki azok közül, akiknek jogait és/vagy törvényes érdekeit sérti a szóban forgó dokumentum. Természetesen erre csak az örökhagyó halála után, az örökség megnyílásával kerülhet sor.
Ne feledjük azonban, hogy a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1235. cikkelyének 1. pontja értelmében az örökhagyó megtehet örökösévé egy vagy több magánszemélyt – függetlenül attól, hogy családi, rokoni szálak kötik-e hozzájuk, vagy sem. Ugyanakkor a 3. pont értelmében az örökhagyó nem foszthatja meg az öröklés jogától azokat a személyeket, akik kötelező részre jogosultak az örökségből. A végrendelet érvényességét az örökségből kötelező részre jogosult személyek vonatkozásában szintén az örökség megnyílása, vagyis az örökhagyó halála után állapítják meg.
A Ptk. 1241. cikkelyének 1. pontja szerint az örökhagyó kiskorú, fiatalkorú, nagykorú munkaképtelen gyermekei, munkaképtelen özvegye és munkaképtelen szülei a végrendelet tartalmától függetlenül öröklik a hagyaték azon részének a felét, amely törvény szerinti öröklés esetén – vagyis amennyiben nem születik végrendelet – megilletné őket. Ez az a bizonyos kötelező rész, amelyről szükség esetén a közjegyző rendelkezik a hagyatéki eljárás keretében. A közjegyző azonban ilyenkor csak módosítja a végrendeletet, hogy az arra jogosultak hozzájussanak a kötelező részhez. A végrendeletnek az a része, amelyet nem szükséges módosítani a kötelező részre vonatkozó szabályok érvényesítése érdekében, érvényben marad.
Tegyük hozzá, a Ptk. lehetővé teszi a bíróság számára, hogy figyelembevéve az örökösök és az örökhagyó kapcsolatát, valamint egyéb jelentőséggel bíró körülményeket csökkentse a kötelező rész nagyságát. Ez viszont nem automatikusan történik, hanem az érintettek keresete nyomán. Ha más örökösök kifogásolják a kötelező rész öröklési jogáról szóló igazolás kiállítását a közjegyző által, jogukban áll keresetet benyújtani a bíróságon. A kötelező részre jogosult személy ugyancsak fordulhat a bírósághoz, amennyiben nem ért egyet a végrendelettel, illetve a hagyatéki eljárás eredményével.
Mint látható, alapesetben nincs semmi jogsértő abban, ha egy (vagy több) családtag, rokon kimarad a végrendeletből. Ettől függetlenül – mint jeleztem – a törvény szerinti örökösöknek jogukban áll megtámadni a bíróságon a végrendeletet, ha nem értenek egyet azzal. A bíró azonban csak kivételes esetekben semmisíti meg a végakaratot vagy annak egy részét:
• ha a dokumentumot arra nem jogosult személy állította össze;
• ha a végrendelet a formai, illetve a hitelesítésre vonatkozó követelmények megsértésével készült;
• ha egy érdekelt fél keresete nyomán bizonyítást nyer, hogy az örökhagyó nem szabad akaratából végrendelkezett, és a dokumentum nem tükrözi az akaratát.
Hangsúlyoznám azonban, hogy a végrendelet valamely rendelkezésének érvénytelensége nem eredményezi az egész dokumentum érvénytelenségét (lásd a Ptk. 1257. cikkelyét!).
Amennyiben a végrendeletet érvénytelennek mondják ki, az e dokumentum által az örökségtől megfosztott személyek jogot nyernek a törvény szerinti öröklésre.
hk